Száraz György magazinja
Száraz György magazinja
Szomorú, hogy a hőn szeretett Indiana Jones filmek a legtöbb archeológus számára nem egy átlagos munkanapot jelentenek, azonban több igazság található Indiana hősködő kalandjaiban, mint gondolnánk. A kristálykoponyák igenis léteznek, a nácik valóban odáig voltak a régészetért, s a világ múzeumai tele vannak gyanútlan törzsektől elkobzott tárgyi leletekkel. Íme,
Dr. Semir Osmanagić, a boszniai piramisok felfedezője nemrégiben kifejtette, hogy újabb elképesztő felfedezést tett, mely az európai történelmen túlmenően az egész glóbusz múltját új megvilágításba helyezi. A híres kutató olyan Tesla-féle állóhullámokra bukkant a bosnyák Nap-piramis tetején, melyekről a tudósok úgy vélik, hogy gyorsabbak a fénynél,
Viracocha nem más, mint az inkákat megelőző titokzatos műveltség mitológiájának-vallásának a fő teremtő istensége. Ő az egyik legjelentősebb istenné vált az inka kultúrában is. A legenda szerint ő volt a mindenség teremtője, ő hozta létre a Napot, a Holdat és a csillagokat is. Viracocha (Apu Qun Tiqsi Wiraqutra, avagy Con-Tici) teremtette meg az időt azáltal,
A lesújtó, idegtépő, szívszorongató, pénznyelő és lélekzsigerelő „mindennapi hírek” mellett talán sokaknak nincs elég figyelemenergiájuk meglátni a jót, szépet Isten teremtésében. Nem szeretnék pátoszosan fogalmazni, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy sokféle nézőpont létezik, melyek közül mindig lehet választani. Erre emlékeztetnek engem az újabb és újabb felfedezések is.
Két világ határán állunk jelen pillanatban. Mondhatjuk, hogy az egyik az óvilág, a másik az újvilág. A történelemtudomány is ismer ilyen terminusokat. Ez a diszciplína Újvilágnak az amerikai kontinenst és az azt körülvevő szigeteket nevezi a 16. század közepe óta. Miért? Mert akkoriban a tudósok úgy hitték (érdekes megfogalmazás ez),
A 2016-os év több, említésre méltó archeológiai szenzációval ajándékozott meg minket, melyek közül most csupán egyet ragadnék ki. Teszem ezt azon oknál fogva, hogy ez az eset messze túlmutat a felfedezés tárgyán, mivelhogy világossá teszi, hogy bárki bármikor felismerhet vagy észrevehet olyan dolgokat az életben, amelyeket az adott terület vagy témakör tudományos fokozattal bíró kutatóinak eleddig nem sikerült.