Száraz György magazinja
Száraz György magazinja
Kétségkívül az egyik leghíresebb és legelterjedtebb mitikus állat a sárkány. A sárkány-mítoszokat szinte a világ valamennyi kultúrájában megtaláljuk – így a magyar hagyományban is. Vajon milyen képzet szülte meg a sárkányokat? Létezik-e metafizikai alapja ennek a lénynek? Mi a céljuk és szerepük a teremtésben? Csupán mesefigurák vagy magasabb dimenziók lakói?
A nép sok helyütt boszorkány- vagy ördög-látomással kapcsolja össze a lidércek jelenségét. S van is ebben valami, mivel a levegőben a semmiből megjelenő tűzgolyó valóban nem mindennapi látvány, s tudományosan aligha volna könnyen magyarázható. Ezen kívül sok ál-hiedelemmonda rakódott rá a lidérc-képzetre, ezért most megpróbáljuk lehántani az egyes jelentésrétegeket egymásról.
A griff madár képzetét egészen Belső Ázsiáig követhetjük vissza az időben. Nem csupán a magyar, hanem a keleti műveltség mitikus állatáról van tehát szó, amely a Kelet számos regéjében és mondájában visszaköszön. Krónikák mesélik, hogy az őshon kristályhegyeiben fészkelnek a griffek.
A hollywoodi filmek forgatókönyvírói előszeretettel nyúlnak az olyan témákhoz, melyek egykoron virágzó szupercivilizációk mesés kincseiről, elrejtett trezorjairól szólnak. Latin-Amerika pedig bővelkedik effajta rejtélyekben. Az aztékok kincse valódi enigma még a történészek számára is.
A napvallás a szent évkör minden kiemelt időszakát különleges szertartásokkal üdvözli és ünnepli meg. Ezeket a szakrális ünnepnapokat hagyományőrző módon szer-napoknak hívjuk.
Aki már tanulmányozta a mágusok, alkimisták, szentek, guruk, lelki vezetők életét, talán feltette már magának a kérdést: miért van annyi bajuk, gondjuk ezeknek a „nagy lelkeknek”? E mögött pedig valami olyan gondolat húzódhat meg ilyenkor a kérdezőben, miszerint „ha olyan remek lelkek, hogy mások megsegítésére születtek le a Földre,
