Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Denderai zodiákus és Toérisz csillagkép

 Asztrológiai szemlélet

 

Amikor visszalapozunk a történelemkönyvekben és a lexikonokban az ismert és mért idő kezdetéig, akkor ott többek között azt a meglepő felfedezést tehetjük, hogy konkrét csillagvallások és csillagistenségek sokasága népesíti be az archaikus ember életét. A mai ember nemes egyszerűséggel elvont vallást gyanít a csillaghit mögött és arra következtet, hogy elődeink biztosan fejletlenek voltak, s csak ezért hittek a csillagok alá rendelt végzetben. Primitívnek hitt felmenőink hitét ma idejétmúltnak és kezdetlegesnek hisszük és akarva-akaratlanul a jelenkori képes újságokból ismert horoszkóp rovatok tartalmával hozzuk összefüggésbe. De olyan is előfordul, hogy asztrológiának, magyarul csillagtudománynak nevezzük az ősi szemléletet, mely az égi jelenségeket és összefüggéseket kutatta.

 

Denderai zodiákus1

 

Sajnálatos, de hatalmasat tévedünk ilyenkor, mert mi irracionálisnak tartjuk a csillagtudományt, holott nem az. Csak nem értjük meg teljes egészében, mert nem rendelkezünk olyan fejlett intellektussal és tudással, amelyik számunkra ezt kellőképpen megvilágítaná. A mai emberek közül sokan hallani sem akarnak jóslásról, főként nem csillagokból megfejtett jóslatokról, mert azt a kuruzslás tárgykörébe utalják. A modern, technikailag fejlett, felgyorsult világban élők világnézetétől meglehetősen messze esik a sorsban való hit és a sorsnak való kiszolgáltatottság érzése, melytől folyamatosan menekülni vágyik és hallani sem akar a sorsát kormányzó felsőbb hatalmak csillagmozgásokon keresztül megnyilvánuló erőiről.

Kezdetleges babonaságot orrontunk minden olyan képzet mögött, amelyik kiveszi sorsunk irányítását a kezünkből és máséba helyezi azt. Erre megvan a magyarázatunk is: a régiek biztosan ki akartak bújni a felelősség alól, ezért fejlesztettek ki olyan világnézetet, amelyikben isteni lények döntenek helyettük. Ha pedig szembe akartak szegülni a végzetükkel, akkor a mágia eszközeihez folyamodtak és erőszakkal vagy kiskapukon keresztül próbálták megváltoztatni a sorsukat. Ebből látszik tisztán, mekkora szellemi szakadék tátong a mai gondolkodás-okoskodás és az ősi tudás hordozóinak tudatossága között.

Valójában nehéz megérteni, miként érzett az antik világ lakója az istenek iránt és milyen viszonyban állt a csillagokkal, de ha félre tudjuk tenni az előítéleteinket és a hamis képzeteinket, akkor képesekké válunk az igaz asztrológia befogadására. Nem kell mást tennünk, mint visszatérni az asztrológia kiindulópontjához, Egyiptomhoz.

 

Az asztrológia akárcsak a többi csillagfejtéssel foglalkozó tudományterület alapvetően leírja és megismerteti az emberrel a sorsát annak minden apró részletével együtt. Ezáltal a sorsunk lehetőségeit tárja fel és a sorsunk alakításának eszközét adja a kezünkbe, tehát nem hárítja át az egyéni felelősséget másra, sem istenekre, sem külső erőkre. Ebből kell kiindulnunk.

Amit mágiának neveztek Egyiptomban, az az élet tudománya volt. Nem kuruzslás, hanem felsőbbrendű tudás, mely az élet teljességét áthatotta, irányította. A mágia tehát maga az élet, így amikor asztromágiáról beszéltek, akkor a csillagok erejére és befolyásoló hatalmára gondoltak. Aki képes volt megismerni az élet (a mágia) törvényeit és olvasni tudott a csillagok üzeneteiből, értve ezalatt, hogy átlátta az asztrológiai folyamatokat, az mindig aktuális esélyt kapott arra, hogy elfogadja saját sorsa megváltoztathatatlan részeit és befolyásolja, alakítsa sorsa megváltoztatható részeit. Itt komoly asztrológiai tudásról, illetve tudományról van szó, olyanról, melyet máig nem sikerült megfejtenie, rekonstruálnia a tudósainknak. Csupán a fennmaradt adatokból, feljegyzésekből, dokumentumokból és régészeti leletekből következtethetnek az 5000 évvel ezelőtti asztrológia fejlettségi szintjére. Ezúttal mi is ezt tesszük. Ellátogatunk Denderába, Egyiptom asztrológiai központjába és vallatóra fogjuk a köveket és a falakat, hátha elárulják a titkaik egy részét számunkra.

 

Denderai zodiákus2

 

Hathor istennő

 

Egyiptom csodálatraméltó templomai közül a legépebb állapotban maradt ránk Dendera, Hathor istennő templomkomplexuma. De kicsoda volt Hathor? Nevének jelentése: Hórusz háza. Itt Hórusz alatt egy napjelleggel rendelkező istenséget érthetünk, Ízisz és Ozirisz fiát, ugyanakkor Hórusz jelenti az ember fejlődni vágyó tudatát, illetve felemelkedő szellemét. A „ház” pedig nem más, mint az égbolt rajta minden csillaggal. Összegezve „Hórusz háza” egy olyan hely, ahol az emberi tudatosság felemelkedhet a csillagokba. Vagyis Hathor istennő a kozmosz háza, egy kozmikus erő, mely beavatja a jelöltet az univerzum titkaiba, tegyük hozzá, égre írt titkaiba.

E mellett Hathort többféleképpen tisztelték: a szerelem, a szépség és az öröm, valamint a tánc, a vidámság istennője. Ugyanakkor a nők és a gyermekek védelmezője. Továbbá hozzá tartoznak a bányák és Thébában a temető úrnője is ő volt. Nut és Ré leánya, aki egyúttal Hórusz felesége is. Ábrázolták őt tehén és ember alakban egyaránt. Jellegzetességei amennyiben emberalakban jelenítették meg: a tehén fülek és speciális hangszere, a szisztrum.

Hathor kultuszközpontja Denderában volt.

 

Denderai zodiákus4

 

A denderai zodiákus

 

A denderai Hathor-templomot a mágikus tudományoknak, a csillagászatnak, az asztrológiának, és a matematikának szentelték. A papok a templomtetőkről tanulmányozták a csillagképeket, valamint a zodiákus által sugárzott energiákat és az erők hatásait. Minden megfigyelésüket gondosan dokumentálták. Tisztában voltak a csillagok mozgásával, ciklikusságával, ismerték a Nílus áradásának pontos dátumát és a legmesszebbmenőkig fürkészték a világ sorsának alakulását. Megfejtették a nagy világkorszakok titkait, de elemezték az egyes ember mindennapi problematikáit is.

 

Hathor istennő templomának tetején található Ozirisz-kápolnák egyikének a mennyezetén található a világhírű zodiákus. Maga a zodiákus az állatöv csillagképeit takarja. Ez az amelyből a mai asztrológia tizenkettőt használ: a Kostól a Halakig. Azt szinte mindenki tudja magáról, hogy születése percében a Nap melyik csillagképben tartózkodott. Így létezik Kos-ember, Bika-ember, Ikrek-jegyű ember és így tovább.

A denderai állatöv azonban mást mutat: egy sokkalta bonyolultabb rendszert vonultat fel, melyben sok furcsa, ismeretlen lény szerepel. Ezt a zodiákust csak részben sikerült megfejteniük a kutatóknak, sőt az igazat megvallva, csak feltételezéseik vannak a megoldásokat illetően és még mindig sok a fehér folt a teóriáikban. Kezdve onnan, hogy heves viták dúlnak a keletkezési dátum körül is. Kézenfekvőnek tűnik, hogy egy zodiákus keletkezési korát elárulja maga az ábrázolt állatöv, hiszen a megörökített konstelláció (együttállás) mintegy lefényképezi az égbolt pillanatnyi képét és plasztikus formába önti azt. Amennyire nyilvánvalónak tűnik, annyira nehéz erre visszakövetkeztetni, ezért a kutatók a következő dátumokra tippelnek: lehetséges az i.e. 15000 év, de elképzelhető az i.e.25000 év is. Ez számunkra roppant távlat és valljuk be, kissé meseszerűen hangzik, de korabeli szerzők írják, hogy az egyiptomiak közel 50 ezer éve foglalkoznak csillagászattal.

 

Az i.e. III. századi dátum mellett szól az az érv, miszerint a templom falain található névgyűrűk (cartouche-ok) római-kori császárok neveit tartalmazza, valamint az a tény, hogy megjelenik a Mérleg csillagkép is a zodiákusban, amit állítólag csak az időszámításunk előtti első századtól tekintenek elterjedtnek. Persze ezek nem bizonyosságok, csak elméletek, hiszen az egyiptomi templomokat nem egyszer újjáépítették, sőt még forgatták is a szerint, hogy melyik csillagképeket szerették volna megfigyelni, így nem meglepő, hogy az időszámításunk előtti néhány évszázadban éppen korabeli emlékekkel találkozunk.

A találgatások helyett most vessük tekintetünket magára a denderai zodiákusra.

 

A zodiákus kör alakú, ami már eleve megmutatja, miként gondolkoztak az egyiptomi csillagtudósok. A világ gömbszerűsége és a mindenség szférikus volta mutatja, hogy tisztában voltak csillagászati és a metafizikai tények sokaságával. Náluk a geocentrikus világkép nem azt jelentette, hogy a világegyetem középpontjában a Föld áll, hanem, hogy mindent a Földhöz viszonyítanak, pontosabban minden csillagászati jelenséget a Földön adott ponton élő ember látószögéből szemlélnek. Ez óriási különbség például a középkori asztronómiai vitákhoz képest, amelyek még azon dilemmáztak, hogy a Föld kering-e a Nap körül, vagy fordítva, a Nap rotál a Föld körül. A gömbszerű univerzum lekicsinyített, földre vetített mása a denderai zodiákus.

Ha alaposan megvizsgáljuk, akkor három világosan elkülöníthető csoportra oszthatjuk a rajta található képeket. A legbelső körben felismerhető a szarvasmarhacomb, a sakál, a majom és egy furcsa szerzet, amelynek vízilófeje, állapotos női teste, oroszlánlába és krokodilfarka van.

Ezek a cirkumpoláris csillagképek, azaz sarkkörüli csillagképek, melyeket „pusztulást nem ismerő” jelzővel láttak el, mivelhogy sohasem buktak a horizont alá. Ez volt az égbe emelkedő lelkek végső célja, hazája, maga a halhatatlanság birodalma.

 

Denderai zodiákus3

 

Istenigazából az egyetlen beazonosítható csillagkép az előbbiek közül a Marhacomb, egyiptomi nyelven Mesehtiu és Hepes. Mi Göncölszekérnek hívjuk. Szerepe kiemelkedő, mint amilyen az égbolton elfoglalt helye: Széthnek, Ozirisz gyilkos fivérének a csillagzata, mely a szilárdságot, a maradandóságot és a kozmikus egyensúlyt jelképezi.

A Széth csillagképe melletti sakál egy rögtörő kapát tart a lábaival. De ez a sakál nem Anubisz, sokkal valószínűbb, hogy Upuaut, vagyis az „utak megnyitója”. Upuaut egyes elképzelések szerint Ozirisz fia, vagy legalábbis hozzátartozója, aki halotti és hadistenség egyben. Igazából a sakál és a vízilószerű állat esetében nem lehet pontosan megállapítani, hogy melyik mai csillagképnek felelnek meg. Legvalószínűbb, hogy a sakál a Sárkány csillagkép és a Kis-Göncöl, míg a víziló a Sárkány és a Víziló egyes csillagait foglalja magában.

 

A második kör az általunk is ismert állatöv kisebb-nagyobb eltérésekkel. A Kos fekszik és fejét hátrafordítja, mellette látjuk az ugró Bikát, majd következik az Ikrek és Rák. A rák alatt van az Oroszlán, amely a Hidrán áll. Az egyiptomi Szűz kalászt tart a kezében. A mérleghez egy ujját szopó gyermekisten is tartozik. Az óriási skorpiót a Nyilas követi, aminek elöl emberi, hátul sólyomarca van. A Bak alsóteste halformájú. A Vízöntő koronát visel és két korsóból önti a vizet, majd a Halak csillagkép következik.

 

Denderai zodiákus5

A bolygókat is megtalálhatjuk a denderai Zodiákuson. A Merkúr a Szűzben található, jelképe egy álló emberalak jogarral a kezében. A Vénusz a Halakban van, szimbóluma kezében jogart tartó, álló ember, akinek a fején csillag van. A Mars a Bakban van, jogart tart, sólyomfejű emberalak jelzi. A Jupiter a Rákban áll éppen, jogaros sólyomfejű ember jelképezi. A Szaturnusz a Mérlegben található, amit egy bikafejű, jogart tartó ember jelenít meg.

Érdekességként említem, hogy minden bolygót az egzaltációjában ábrázoltak. Az egzaltáció itt azt jelöli, hogy minden bolygó valamelyik csillagjegyben fejti ki legerősebben a hatását. Tehát nem csillagászati, hanem asztrológiai hatásokat tükröz ez a megfeleltetés.

 

A harmadik kör, vagyis a legkülső, a dekáncsillagokat sorakoztatja fel. Ezek a többnyire emberszerű lények és állatfejű emberek, de találkozunk állatokkal is. Megjegyzem, ezek nem mitológiai alakokat jelölnek, hanem dekánokat. A dekánok olyan lények, akik az univerzumunk határán élnek és onnan irányítják isteni hatalmukkal az élőlények sorsát.

 

A fentebb említett csillagképeken túlmenően találkozunk még egyebekkel is, de ezek azonosítása nem bizonyos. Sőt, kissé összezavarodtak a kutatók, amikor egy másik denderai zodiákuson azt vették észre, hogy minden bolygóval kétszer találkozunk: a Merkúrral a Szűzben és az Ikrekben, a Vénusszal a Bikában és az Ikrekben, a Marssal a Halakban és a Nyilasban, a Jupiterrel a Skorpióban és a Kosban, míg a Szaturnusszal a Bakban és a Vízöntőben. Ez azért van így, mert minden bolygónak két lakhelyet tulajdonítottak.

De mi a helyzet a Nappal és a Holddal? A zodiákusban találkozunk a szent udzsat-szemmel. Valószínűsítik, hogy ez Hórusznak, a sólyomistennek a jobb szeme, vagyis a Nap, merthogy bal szeme a Hold. A Nap tehát a Kosnál található, de hiányzik a Hold, amelynek a Bikában kellene lennie. Viszont az udzsat-szem felett találunk egy ülő majmot, ami pedig Thot attribútuma (jelképe), akit pedig a Holddal azonosítottak.

 

A denderai csillagtérképet tizenkét figura támasztja alá. Ők tartják az éggömböt. Közülük négy nő és nyolc sólyomfejű férfialak. A négy női személy minden bizonnyal a négy égtáj úrnői, erről feljegyzések szólnak. Nem így áll a helyzet a sólyomfejű lényekkel, akiket valamiféle gigászi erő reprezentánsaiként azonosíthatunk. Logikusnak tűnik olyan istencsoportra gondolni, akikről konkrétan tudjuk, hogy az eget támasztották alá, nevezetesen, a Hehek csoportja. Más kérdés, hogy az Égi Tehén mítosza a Heh istenekről azt mondja, hogy sötétségben élnek, máshol az olvashatjuk, hogy ők a végtelenség istenei.

 

Ha mindezek után megnézzük a denderai zodiákust, akkor egy nagyon szépen kidolgozott, kiforrott asztrológiai ismerettárral találjuk magunkat szembe, mely rengeteg spirituális tanítást foglal magában.

A denderai Hathor-templomban található valódi kozmológiai térképet ma a párizsi Louvre-ban tekinthetik meg a turisták, az eredetit Denderában egy gipszmásolat helyettesíti.

 

Száraz György

Boldog napot!

 

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..