Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Dzsedefhór herceg – Örökkévaló, mint Ré

Dzsedefhór vagy Hórdzsedef ókori egyiptomi herceg a IV. dinasztia idejéből. Ő volt Hufu, vagy görögösített nevén, Kheopsz fáraó fia. Ha ő leírta volna, akkor talán ma mindenki tudná, hogy nem apja építette a Gízában található nagy piramist. De most nem másról lesz szó, hanem e fáraói sarj kiemelkedő életképeiről, melyeken mindenkinek érdemes volna eltöprengenie.

 

4.1

 

Dzsedefhór Hufu fáraó fia, továbbá Dzsedefré és Hafré fáraók testvére volt.

Neve azzal vonult be Egyiptom történetébe, hogy ő az egyik főszereplője a Westcar-papiruszon fennmaradt írásnak. Neve említésre került egy feliraton a Vádi Hammamátban, aminek érdekességét az adja, hogy neve kártusban szerepel Hufu, Dzsedefré és Hafré neve után, holott ő nem volt fáraó.

 

Ki volt ez a titokzatos, már-már isteni magasságokba emelt herceg?

Maat szolgálója volt, akinek sokatmondó titulusai közé tartozott a „titkok őrzője” és „Ré prófétája” cím is. Nevéből kiderül, milyen mélységes tisztelet övezte: „maradandó, mint Ré” vagy „örökkévaló, mint Ré”.

Ő ugyanannak a szakrális tudásnak birtokolta egy részét, amit Imhotep is magáénak tudhatott, lévén, a szakkarai komplexum felügyelői állását is betöltötte. Bölcsessége oly hatalmas volt, hogy Imhoteppel, a mai ismert ókori Egyiptom legnagyobb tekintélyű főpapjával tekintették egyenrangúnak.

Bölcsessége a népszerűség olyan magasságaiba emelte, hogy nevét számos tisztségviselő felvette a későbbi korok folyamán. A név viselése az egyiptomiaknál egyfajta analógiás mágiát is jelentett. Vagyis képletesen fogalmazva, az illető azzá is vált, akinek a nevét viselte. Így gyakorlatilag a „Nomen est omen”, azaz Nevében a sorsa. – elv is megvalósult.

 

Dzsedefhór volt az, aki apja, Kheopsz ügyének megnyerte Dzsedi mágust. Hufu (Kheopsz) ugyanis azt szerette volna tudni, hogy mennyi titkos kamrája van Thot szentélyének. Ezt a vágyát azonban csak a legnagyobb tudású mágusok tudták volna kielégíteni. Dzsedefhór emiatt kereste fel Dzsedi mágust.

 

A történet úgy szól, hogy Dzsedi elárulta a titkot, mely szerint a Napvárosban (Héliopoliszban) található egy kovakőből készült láda, amelyen egy papirusz tartalmazza a választ az istenkirály kérdésére.

Dzsedi próféciát is adott az információ mellé: megjövendölte, hogy majd Ré egyik papja fogja a fáraónak a szent iratot átadni.

 

4.2

 

Dzsedefhór életéről tudjuk, hogy fáradhatatlan kitartással kereste, kutatta és értelmezte a szent szövegeket. Ő volt az, aki templomról templomra járt és gyűjtögette a tudást. Kiváló írnok is volt.

Neki tulajdonítanak egy bölcs mondásokkal teli könyvet, Dzsedefhór intelmeit, amely sajnálatos módon csak töredékeiben maradt fenn, jóllehet a római korig minden misztériumiskola haszonnal forgatta, amely birtokába jutott.

 

A jelek szerint Dzsedefhórt halála után istenítették, s nem is alaptalanul. Saját bevallása szerint különleges erő vezette őt egyik szent helyről a másikba. Így eshetett meg az is, hogy Thot, az isteni tudás és bölcsesség istenének ismereteire bukkant az istenség fővárosában egy kőtömbre vésve. Ebből a szövegből kiderül, hogy amennyiben a beavatott újjászületik a szent szem birtokában, akkor képessé válhat olyan csodákra is, mint a vízen járás. Nem ismerős ez történet valahonnan?

Könyvében olyan csodákról is írt, amely az ezoterikus irodalom ismerőinek egyáltalán nem idegenek, legfeljebb kevésbé ismertek ebből az egyiptomi forrásból.

Dzsedefhór azt írja egy helyütt, hogy a beavatott számára lehetőség nyílik arra, hogy a „fény” által oda utazzon, ahová csak kedve tartja. Ma ezt úgy mondanánk, hogy képes az asztrálutazásra, vagyis a magasabb világokban való közlekedésre.

A beavatott előtt megnyílik a föld, ha kívánja, vagy leomlik a hegy, ha azt akarja. Vajon milyen természeti mágiára utal a királyi herceg.

 

Dzsedefhór intelmei, illetve metafizikai leírásai sokat foglalkoznak a túlvilággal és azzal, hogy az ember esetében mily nagy jelentősége van szíve tisztaságának. Ez részint a túlvilági ítéletkor fontos – értve ez alatt a lelkiismeretet –, valamint a földi léte során is – képességek elnyerése.

Hogyan érhető el a tisztaság?

Nos, erre többféle válasz is létezik:

Kövesd Rét, az isteni Fényt!

Javítsd ki a saját hibáidat!

Tisztítsd meg a szívedet, hogy isten színe előtt még ő se vádolhasson téged!

 

De Dzsedefhór talán egyik legnagyobb ránk maradt intelme így hangzik:

 

„A Holtak háza: az élet része.”

 

Ez a sajátos megfogalmazás, talán némi magyarázatot igényel, mivel nem mindenki jártas az egyiptomi gondolkodásban.

Tudni illik, hogy az egyiptomi beavatott a halált az élet részének tekinti. Méghozzá oly módon, hogy a halált egy kapunak tekinti, amely az újjászületéshez vezet. Így a lélek evilági létével megalapozhatja nem csak a jelenlegi, hanem a következő újjászületéseinek is a sorsát és minőségét.

Ilyen és ehhez hasonló bölcsességért is érdemes Kemet napvallásával foglalkozni alkalomadtán.

Dzsedefhór gránitszarkofágja a kairói Egyiptomi Múzeumban található.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..