Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Egy indiai bölcs 2600 évvel ezelőtt kidolgozta az atomelméletet

John Dalton (1766 – 1844) egy angol kémikus és fizikus volt. A jelen korban neki tulajdonítjuk az atomizmus, más néven az atomelmélet kidolgozását. Ugyanakkor viszont az atomelméletet tulajdonképpen már 2500 évvel ezelőtt lejegyezte Dalton előtt egy indiai bölcs és filozófus, bizonyos Acharya Kanad.

 

http://upload.wikimedia.org/

 

Acharya Kanad i.e. 600-ban született Prabhas Kshetra (Dwaraka közelében) az Indiai Gujaratban. Valódi neve Kashyap volt.

 

Kashyap egy Prayag-ba tartó zarándoklaton vett részt, amikor észrevette, hogy több ezer zarándok olyan virágokkal és rizsszemekkel szórja tele az utcákat, amiket a templomnál (áldozat gyanánt) felajánlottak. Kashyap, akit megbűvöltek a parányi részecskék, elkezdte összegyűjteni a rizsszemeket. A tömeg összesereglett, hogy szemügyre vegye a különös fickót, aki az utcáról a magokat szedegette össze. Megkérdezték Kashyap-tól, hogy miért hordja össze a magokat, amikhez még a koldusok sem nyúlnak. Ő azt felelte, hogy az egyéni magok önmagukban talán értéktelennek tűnnek, de ha néhány száz összegyűjtött mag kiteszi egy ember étkét, akkor sok összegyűjtött étek egy egész családot is elláthat, végső soron pedig az egész emberiség sok családból áll össze, következésképpen egyetlen rizsszem is ugyanolyan fontossággal bír, mint az összes értékes vagyon a világon. Onnantól kezdve az emberek „Kanad”-nak kezdték szólítani, mivel a „Kan” szó szanszkrit nyelven „a legkisebb részecskét” jelenti.

 

Kanad követte a természetfeletti világ iránti elragadtatását és megfogalmazta a legkisebb részecske elméletét. Elkezdte leírni az elképzeléseit és másoknak is megtanította őket. Így az emberek „Acharya”-nak, azaz tanárnak kezdték hívni, onnéttól a neve „Acharya Kanad”, vagyis a „legkisebb részecske tanítója” lett.

 

http://2.bp.blogspot.com/

 

Kanad Anu (Atom) elmélete

 

Kanad étellel a kezében sétált, kis részekre osztogatta azt, amikor feltűnt neki, hogy már nem tudja több részre osztani a fennmaradó részt – túlságosan picike volt. Ettől a pillanattól kezdve, Kanad megalkotta annak a részecskének a fogalmát, amelyet már nem lehet több részre osztani. Ezt az oszthatatlan anyagot Parmanu-nak, vagy anu-nak hívta, mely atomot jelent.

 

Acharya Kanad felvetette, hogy ezt az oszthatatlan anyagot nem lehet semelyik fizikai szervvel érzékelni vagy szabad szemmel látni, és hogy az a benne rejlő vágyat, ami egy Parmanu-t hoz létre, egy másikkal lehet egyesíteni.

Amikor egyesül kettő ugyanazon szubsztancia osztályba tartozó Parmanu, akkor egy dwinuka-t, vagyis egy kettős molekulát kapunk. Ennek a dwinuka-nak a tulajdonságai hasonlítanak a két szülő Parmanu-ra.

 

Kanad azt indítványozta, hogy a Parmanu-nak olyan különféle kombinációi vannak, amelyek különböző szubsztanciatípusokat hoznak létre. Azt is előterjesztette, hogy az atomok különféle úton-módon egyesülhetnek abból a célból, hogy kémiai változásokat hozzanak létre más olyan faktorok jelenléte közben, mint amilyen a hő. Az agyagcserép megfeketedését és a gyümölcs érését hozta fel példaként eme jelenségre.

 

Acharya Kanad megalapította a Vaisheshika (vaisésika) filozófiai iskolát, ahol az atomról és a világmindenség természetéről szóló elképzeléseit tanította. Írt egy könyvet a „Vaisheshik Darshan” kutatásáról és az „atomelmélet atyjaként” vált híressé.

 

Nyugaton az atomizmus a Kr.e. 5. században bukkant fel az ókori görög Leukipposz és Démokritosz révén. Még vita tárgyát képezi, hogy az indiai kultúra hatást gyakorolt-e a görögökre vagy vice versa, avagy mindkettő egymástól függetlenül formálódott ki.

 

Kanad a beszámolók szerint azt mondotta: „Minden egyes megteremtett tárgy atomokból épül fel, amelyek viszont összekapcsolódnak egymással, hogy molekulákat hozzanak létre.” Az atomelmélete elvont volt és a filozófiával fonódott össze, mivel a logikán és nem a személyes tapasztalaton vagy kísérletezésen alapult. Egy veterán ausztrál indológus, A.L. Basham szavaival élve, az „elméletei a világ fizikai struktúráinak briliáns képzelőerejű magyarázatai voltak, és nagymértékben összeegyeztethetőek a modern fizika felfedezéseivel.”

 

Forrás: http://www.ancient-origins.net/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..