Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Egy új vizsgálat feltárta a meghosszabbított koponyák eredetét a Kárpát-medencében

A Neurosurgical Focus című lapban ebben a hónapban megjelent egyik új tanulmány arra vállalkozott, hogy tisztázza a Kárpát-medencében – egy hatalmas közép-európai medencében, melynek szívében  Magyarország terül el – talált meghosszabbított koponyák történetét, eredetét és etnikai hátterét.

 

http://www.ancient-origins.net/

 

A meghosszabbított koponyák jelenségét valamennyi kontinensen és kultúrában megfigyelték már

a világon. Miközben egyes koponyák olyan jellegzetességeket mutatnak, amelyek megegyeznek a genetikai okkal magyarázható koponya-meghosszabbodással, mint amilyenek a perui Paracas-ban találthatók, addig köztudott, hogy a világ legkülönbözőbb tájain élő népcsoportok szántszándékkal módosították a koponyaformát egy olyan eljárás keretében, amelyet koponya-deformációnak hívunk, melyet a fejre kifejtett erőteljes nyomás révén értek el, jellemző módon az ember életének első napjától kezdve egészen hároméves koráig.

 

A szándékos torzítás gyakorlata egykoron széles körben elterjedt volt világszerte.

A jelenlegi elképzeléseink szerint ez a szokás valószínűleg egymástól függetlenül jelent meg a Föld egyes régióiban, a kései paleolitikum időszakától kezdve (kb. 35 000 éve!), de az sem kizárt, hogy már hamarabb. A Kárpát-medencében, a meghosszabbított koponyák a Vaskor kései szakaszától vannak jelen, amit Hun-Germán időszaknak (i.sz. 5-6.sz.) hívunk, s a Kárpát-medence csaknem valamennyi népénél megfigyelhető, így a szarmatáknál, az alánoknál, a gótoknál, a gepidáknál és a hun populációnál. A mai napig több mint kettő száz meghosszabbított koponyát fedeztek fel a Kárpát-medencében.

 

Egy 5. századi keleti gót törzshöz tartozó nő rekonstrukciója, melyet Ausztriában fedeztek fel.
http://www.daynes.com/

 

 

A hunok az 5. századtól foglalták el a Kárpát-medencét, ahonnét Európa különböző régiói ellen vezettek hadjáratokat. I.sz. 453-ban Attila, Hun fejedelem, a Hun Birodalom vezetője, hirtelen meghalt, aminek a következtében sok germán törzs fellázadt a hunok ellen és kiszorították őket a Kárpát-medencéből. Az Európában és a Kárpát-medencében lévő mesterséges koponya-deformálás gyakori felbukkanása a hunok mozgásainak tudhatók be, akik a 4. és az 5. században elárasztották Európát, s akik különféle germán eredetű népet toltak nyugat felé. A szokás egészen a 7. század kezdetéig élt tovább a germán népcsoportok között.

 

A Magyarországon található Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Kollégium kutatócsoportja kilenc olyan meghosszabbított koponyát vizsgált meg, melyet 1996 és 2005 között ástak ki az Alföld észak-keleti részétől 70 kilométerre található két temetőből. Céljuk az volt, hogy fényt derítsenek a Kárpát-medencében elterjedt szokás eredetére és történelmi hátterére.

 

A kutatók kimutatták, hogy koponyák olyan kamasz, illetve felnőtt férfiaké és nőké volt, akiknek a kora 15 és 80 év között ingadozott. Valamennyi koponya az europoid rasszra jellemző karakterisztikával bír, amely nagymértékben jellemezte mind a hun, mind a germán törzsek egyszerű embereit. A koponyatorzítás négy fő típusát tudták megkülönböztetni – ferde lemezes, egyenes lemezes, ferde körkörös és egyenes körkörös –, melyeket többek között olyan módszerekkel értek el, mint a szilárd, merev anyagok – például bölcsődeszka vagy írótábla – felhasználásával történő koponya-préselés, majd olyan rugalmasabb anyagokkal kötözték le, mint a sebpólya, vászonpólya, kötöző szalag vagy a fejdísz. A koponyák között találunk enyhén és erősen deformált változatokat.

 

A rajzok a Kárpát-medencében valaha alkalmazott, tudatos koponya-módosítás különféle technikáit jelenítik meg.
A.) A kemény eszközt kötéssel szorították oda.
B.) Egyszerű sebpólya vagy kötés
C.) Dupla kötés
http://thejns.org/

Miután összevetették az Ázsiából Európa felé irányuló nagy népvándorlással kapcsolatos történeti adatokat a koponyák jellegzetességeivel, az Ázsia és Európa egyéb tájain megtalálható hosszabbított koponyák felbukkanásával együtt, a tanulmány szerkesztői arra a következtetésre lyukadtak ki, hogy a Kárpát-medencei meghosszabbított koponyák előfordulása valószínűleg összefügg a hunok mozgásaival.

 

A hun populáció érintkezésbe lépett olyan alán-török emberekkel, akinek szokása volt a koponya-torzítás” – írják a tanulmány szerzői. – „Ily módon csakis a hunoknak tudható be ennek a hagyománynak az átadása, nem pedig a tradíció továbbfejlesztőinek.”

 

A szerzők fenntartják, hogy a szokás hat szakaszban terjedt el keletről nyugatra és legalább 4000 évvel ezelőtt vette kezdetét. Ez a szokás Közép-Ázsiában vette kezdetét, a Tien-Shan nyugti területén, innen a Kaukázuson és a Kalymykiai sztyeppén keresztül terjed el a Duna-medencén át – ahol napjainkban Romániát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot és a Cseh Köztársaságot találjuk –, majd pedig három részre vált szét: a közép-germán csoportra, ahol furcsa módon a meghosszabbított koponyák mindegyike női; a déli és dél-keleti germán csoportra, melyeket a bajor és a rajnai temetkezési helyekről ismerünk; valamint a Rhône folyó csoportjára, amely Svájc délnyugati, Franciaország keleti és Olaszország északi részén helyezkedik el.

 

KÉP: A térkép a koponya-torzítás szokásának az elterjedését mutatja Közép-Ázsia irányából Nyugat-Európa felé hat fázisban. I. – Közép-ázsiai Csoport, II. – Kaukázus, Volga vidéke és Kalmykiai sztyeppe csoport, III. = Duna-medence csoport, IV. Közép-Német Csoport, V. = Dél- és Délnyugati Germán Csoport, VI. = Rhône folyó csoportja

 

 

A Kárpát-medencében található meghosszabbított koponyák a Duna-medence csoporthoz tartoznak, amely a hunok által keletről nyugatra hozott szokás eurázsiai elterjesztésében a harmadik szakasz. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a szokás kihangsúlyozhatta a személy társadalmi rangját és a nemzetségi hovatartozás jelképévé vált Közép-Európában.

 

„Elképzelhető, hogy a germán népek elsőként vették át a hunok szokását (beleértve a szándékos koponya-torzítást), mivel szerettek volna beolvadni a Hun Birodalomba és alkalmazkodni a hódítókhoz a fennmaradás és a fejlődés reményében.” – írták a tanulmány szerzői.

 

Miközben a vizsgálat fényt derít az európai és kifejezetten a magyarországi koponya-torzítás szokására, nekünk az a véleményünk, hogy a szerzők nem megfelelően fejtették ki, hogy miért vitt véghez ily nagy erőfeszítéseket a koponyák átalakítása érdekében ilyen sokféle népcsoport. Ennek a kérdésnek a kiderítése érdekében feltétlenül vissza kellene térnünk ennek a szokásnak a legősibb forrásához. Vajon az első csoportoknak azért kellett módosítaniuk a koponyájukat, hogy versenyre keljenek egy olyan elit népcsoporttal, amely felülmúlta őket? És ha igen, akkor kik voltak ők?

 

Forrás: www.ancient-origins.net/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..