Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Egy vitatott 5500 éves sumér csillagtérkép az ókori Ninivéből fényt derít a Köfels-i becsapódás megfigyelésére

Vajon az ókori sumérok nyomon követték és feljegyezték volna egy Aten típusú aszteroida becsapódását 5000 évvel ezelőtt?

 

Több mint 150 éven keresztül a tudósok próbálkoztak egy vitatott ékírásos agyagtábla rejtélyének megfejtésével, amely sejtetni engedi, hogy az úgynevezett Köfel-i becsapódást megfigyelték az ókoriak.

 

A Kr.e. 650-ból származó, kör alakú, kőbe vésett táblát az iraki Ninivében, Asszurbanipal király föld alatti könyvtárában, fedezték fel a 19. század utolsó felében.

 

A kutatók már régóta hittek egy asszír tábla létezésében, melyet egy számítógépes elemzés vetett össze a Kr.e. 3300-ban Mezopotámia feletti égbolttal, s bizonyította, hogy az sokkal valószínűbb, hogy az ókori Sumériából származik.

 

A tábla egy asztrolábium, azaz egy csillag-magasságmérő, a legkorábban ismert asztronómiai eszköz. Ez egy szegmensekre osztott, korong alakú csillagtérképből áll a peremén feltüntetett szögmérő egységbeosztásokkal.

 

Sajnálatos módon ezen a táblán a planiszféra (égi tájoló, sík térképen ábrázolt földgömb vagy éggömb) figyelemre méltó részei hiányoznak (megközelítőleg 40%-ban), s ez a rongálódás Ninive kifosztásáig nyúlik vissza. A tábla hátoldala nem feliratozott.

 

Ugyanakkor a modernkori tudósok által végzett tanulmányok szerint a British Múzeum gyűjteményének (planiszféraként is ismert) K8538-as számú ékírásos táblája rendkívüli bizonyítékként szolgál a fejlett sumér asztronómia létezésére.

 

Asszurbanipal könyvtára a maga nemében az első a történelem során. A király ebbe a könyvtárába megannyi anyagtáblát gyűjtött össze, amely különféle tudásforrásokat tartalmaz. Ezrével sorakoztak itt a példányok, amelyek körül sok London és világszerte más városok múzeumaiban kerültek elhelyezésre.

Asszurbanipal könyvtára a maga nemében az első a történelem során. A király ebbe a könyvtárába megannyi anyagtáblát gyűjtött össze, amely különféle tudásforrásokat tartalmaz. Ezrével sorakoztak itt a példányok, amelyek körül sok London és világszerte más városok múzeumaiban kerültek elhelyezésre.

 

2008-ban két író, Alan Bond és Mark Hemsell, könyvet adott ki „A Köfels-i becsapódás egyik sumér megfigyeléséről” című tábláról.

 

Régészeti körökben vihart kavarva, újrafordították az ékírás szövegét és bebizonyították, hogy a tábla egy ókori aszteroida Köfels-i becsapódását tünteti fel, amely valamikor Kr.e. 3100 körül érte el Ausztriát.

 

Az osztrák Köfels-i központú hatalmas földcsuszamlás/földomlás 500 méter mély és 5 kilométer átmérőjű, és sokáig rejtélynek számított, amióta csak a geológusok először megpillantották a 19. században.

 

A 20. század közepén végzett kutatásokból azt a következtetést szűrték le, hogy a megsemmisítő nyomás és robbanások bizonyítékai alapján egy roppant nagy meteor-becsapódásnak kellett történnie.

 

Viszont, ez a nézet veszített a népszerűségéből a 20. század vége felé kifejlesztett becsapódási helyszínek sokkal behatóbb megértése miatt.

 

A Köfels-i esetben nincs semmilyen kráter, így a modern szemek számára nem tűnik úgy, mintha becsapódási helyszín volna. Mégis, az a bizonyíték, amely zavarba hozta a korábbi kutatókat, megmagyarázhatatlan azzal a látásmóddal, amely szerint ez csupán egy másik földcsuszamlás.

 

Tehát, mi a kapcsolat a ninivei föld alatti könyvtárban felfedezett, fejlett sumér csillagtérkép és az Ausztriában történt rejtélyes becsapódás között?

 

Az agyagtábla vizsgálata feltárja, hogy ez egy csillagászati munka, minthogy konstellációk rajzaival rendelkezik és a szöveg konstellációk neveit ismerteti. Bár nagy feltűnést keltett, azonban egy évszázadon keresztül senki sem állt elő meggyőző magyarázattal a tekintetben, hogy mi is ez.

 

A vitatott ékírásos agyagtáblát első ízben fordították le.

A vitatott ékírásos agyagtáblát első ízben fordították le.

 

 

A modern számítógépes programokkal, amelyek a pályagörbéket szimulálják és a több évezreddel ezelőtti éjszakai égboltot rekonstruálják, a kutatók megállapították, hogy mire vonatkozik a Planiszféra tábla. Ez egy sumér csillagász éjszakai jegyzetfüzetének a másolata, amint az asztronómus megörökíti az égbolton látható eseményeket Kr.e. 3123. június 29-én (a Julianus-naptár szerint) pirkadat előtt.

 

A tábla fele bolygópozíciókat és felhőborítottságot jegyez fel, ugyanazokat, mint bármely más éjszakán, ugyanakkor a tábla másik fele egy olyan objektumot is megörökít, amely elég nagy ahhoz, hogy az alakja még akkor is látszódjék, ha az a világűrben foglal helyet.

 

A csillagászok elkészítették a csillagokéval rokonítható pontos pályagörbéjét, amely egy fokos hibaszázalékkal a Köfels-i becsapódásával mutat egyezést.

 

A sumér csillagtérkép a megfigyelőket és a több mint 5500 évvel ezelőtti Köfels-i becsapódást ábrázolja.

A sumér csillagtérkép a megfigyelőket és a több mint 5500 évvel ezelőtti Köfels-i becsapódást ábrázolja.

 

A megfigyelés szerint az aszteroida több mint egy kilométer átmérőjű és az eredeti Nap körüli pályája Aten típusú, ami egy olyan aszteroida osztály, amely a föld közelében kering, s rezonáns a Föld pályájával.

 

Ez a pályagörbe megmagyarázza, hogy miért nincs kráter Köfels-ben. Az érkezési szög nagyon alacsony volt (hat fok), ami azt jelenti, hogy az aszteroida megnyirbált egy Längenfeld feletti Gamskogel nevű hegyet, amely Köfels-től 11 kilométerre található, s ez okozta az aszteroida felrobbanását még a végső becsapódási pont elérése előtt. Miközben a völgyben haladt, egy nagyjából öt kilométer átmérőjű meteorrá változott.

 

Kr.e. 700 körül egy asszír írnok a ninivei királyi palotában elkészítette a királyi gyűjtemény egyik legfontosabb darabjának a másolatát.

Kr.e. 700 körül egy asszír írnok a ninivei királyi palotában elkészítette a királyi gyűjtemény egyik legfontosabb darabjának a másolatát.

 

Két és fél ezer évvel később Henry Layard ezt találta meg a királyi könyvtár maradványai között. Ez végül a British Múzeum ékírásos agyagtábla-gyűjteményébe kötött ki, mint K8538 lajstromszámú darab, ahol már több mint 150 éve okoz fejtörést a tudósoknak. Ebben a monográfiában Bond és Hempsell elkészítette a tábla első átfogó fordítását, amely bizonyítja, hogy ez egy több mint egy kilométer átmérőjű, Aten típusú aszteroida korabeli sumér megfigyelése volt, amely az osztrák Köfels-ben csapódott be Kr.e. 3123. június 29-én korareggel.

 

Amikor elérte Köfels-t, olyan hatalmas nyomást keltett, hogy porrá zúzta a sziklát és földcsuszamlást idézett elő, viszont, mivel már nem volt szilárd tárgy, nem hozott létre egy klasszikus becsapódási krátert.

 

Mark Hempsell – a Köfels-i eseményt ecsetelve, meséli: „A pályagörbéből egy másik következtetést is le lehet vonni. A detonáció csóvája – a gombafelhő – kinyúlhatott a Földközi-tenger fölé, újból belépve az atmoszférába Levante, Sínai és Észak-Egyiptom felett.”

 

„A nagyon rövid talajhevítés ennek ellenére elegendő lehetett ahhoz, hogy bármilyen éghető anyagot lángra lobbantson – beleértve az emberi hajat és ruhát. Valószínűleg még több ember halt meg a csóva alatt, mint ahányan az Alpokban a lökéshullámban.”

 

Más szavakkal, ez a figyelemre méltó ókori csillagtérkép azt bizonyítja, hogy a sumérek egy több mint egy kilométer átmérőjű Aten típusú aszteroidát figyeltek meg, amely az ausztriai Köfels-t találta el Kr.e. 3123. június 29-én a hajnali órákban.

Forrás: http://www.messagetoeagle.com/starmapimpact.php#ixzz3LCBzqAhI

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..