Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Egyiptom istenei: Anubisz

Anubiszról egy picit másként is szeretnék beszélni, mint ahogyan eddig megszokhattad, mivel Egyiptom virágkorának lezárultával az istenek eltávoztak, egyszerűen elhagyták a földi szférákat. Amit nem szeretünk meghallani, az az, hogy magukkal vitték a titkaikat is: földönkívüli eszközeiket, kozmikus tudásukat. Ezen felül, amit nem tudtak vagy nem akartak az utókorra hagyni, azt vagy megsemmisítették, vagy biztos helyre rejtették el itt a Földön. Sok ilyen titoknak a tudója Anubisz Nagyúr!

 

http://upload.wikimedia.org/

Kezdjük az elején! Az ősi egyiptomiak ezt az istenséget Inpw (Inpu, Anpu, Inepu) névvel illették. Igen, szokjunk hozzá, hogy nem a manapság már fülbemászó és görögösített Anubisz volt az eredeti neve ennek a nagyhatalmú lénynek, bár kétségkívül szólíthatjuk őt így is.

 

Általában sakálként vagy sakál fejű emberként jelenítették meg Anubiszt. Az egyiptológusok úgy vélik, hogy már az egyiptomiak a történeti idők hajnalától kezdve előszeretettel választották temető gyanánt a sivatagot és az elhunytak testét ott temették el. (Ők nem tudják, hogy valójában nem teljesen így volt, mivel a hamvasztás, illetve a tradicionális mumifikálás volt a temetkezés kedveltebb formája a spirituálisan felvilágosult rétegnek.)

 

Az egyiptológusok elmélete szerint a sakálok, illetve a vad kutyák, alkotta települések közelébe merészkedtek az ételmaradékok reményében. Az emberek bizonyára látták, amint az állatok kiássák elődeik testét. Mivel az egyiptomiak gyakran folyamodtak védelmi mágiához, a fenyegetést jelentő okot használták fel arra, hogy védelmet nyújtson. (Vajon miért emlékeztet ez engem a kutyaharapást szőrével elvre?) Így történt ez a sakálok esetében is, amelyeket a halottakat védelmező istenként, Anubiszként kezdetek el imádni.

 

Az én tudomásom szerint pedig Anubisz egy olyan nagy erejű istenség, aki többek között az emberi szellemek és lelkek másvilág utazásait is felügyeli. Ő kíséri vagy engedi el – természetesen itt az erejére gondolok – a reinkarnációs folyamatoknak megfelelően az emberek szellemeit is a különféle szellemi kasztokból, amelyekre később a keresztények a mennyország nevet ragasztották.

 

A tudósok teóriája szerint, amikor egy testet közvetlenül a sivatagi homokba temettek el, akkor az idővel mumifikálódott (kiszikkadt, dehidratálódott), méghozzá természetes úton. A szakértők úgy vélik, hogy a tehetősebb réteg a sakálok miatt kezdtek el sírokat építeni, hogy testüket megóvják. Ez azonban nem a test kiszáradását, hanem annak megrothadását eredményezte.

 

Az Inpw szó jelentése: „pusztul”, „hanyatlik”, ugyanakkor nevével ellentétben óvó, védelmező és jóságos istenként tekintettek rá. Végül is, ő a dolgát teszi. Nem árt vele jóban lenni, ha már egyszer úgyis mindannyian a másvilágon kötünk ki.

 

Azért volt egy másik megnevezése is, amely hasonlóan csengett óegyiptomi nyelven. Ennek a jelentése: „királyi herceg”. Ez pedig minden bizonnyal arra volt visszavezethető, hogy Anubiszt Ozirisz fiának tartották. Ozirisz volt a Túlvilág Ura. Így talán érthetőbb, hogy miért tették meg őket rokonoknak.

 

http://img576.imageshack.us/

 

A következő sztereotípia, hogy Anubisz fekete színe olyan sötét, mogorva,nyomasztó, halotti benyomást tesz ránk, holott nem ez az eredeti jelentése. A fekete szín egyértelműen a megtermékenyített föld színe. Márpedig Egyiptom ókori nevem Kemet volt, ami termékeny földet jelentett, mivel a Nílus vize sötét színűre színezte áradásakor az amúgy száraz homokot. Ebből következik, hogy Anubisz fekete színe pozitív hatást kölcsönzött neki, sőt azt is elárulom, hogy a fekete szín volt a feltámasztás színe. Miért? Mert Anubisz feladatai közé tartozott az is, hogy az elhunytat, illetve a mumifikált személyt a túlvilágon támogassa az újjászületésben. Még egyszer, itt most nem a visszaszületésről, a reinkarnációról van szó, hanem arról, hogy a túlvilágon/másvilágon is újjászülethessen a szellem. Tehát ne kóvályogjon, ne bolyongjon, ne kóboroljon, hanem érzékeljen és legyenek lehetőségei.

 

Itt érkezünk el Anubisz isten egyik legjelentősebb vallási szerepéhez: a wepet-ra megtartásához. Ezt ma úgy ismerik, mint a szájmegnyitás rítusát, amelyet a múmián, vagy a múmia szobrán, pontosabban az elhunyt ka-lelkén végeztek el.  (A ka-lélek az a lélekszikra, amely az igazi individualitás hordozója az emberben.) Lényegében ezzel a ceremóniával a léleknek a testtől történő elválását segítették elő és azt, hogy ne kötődjön vágyai és ösztönei révén a testhez, hanem akadálytalanul folytathassa útját a túlvilágon.

A szájmegnyitás rituáléját a sír szájánál egy sakálmaszkot viselő Anubisz-pap végezte el. Úgy hitték, hogy ily módon az elhunyt lelke visszanyeri erejét a túlvilágon, kvázi feléledhet, és újra képessé válhat életerővel táplálkozni, vagyis enni-inni, továbbá kommunikálni és a sírhoz vitt áldozatokat fogadni.

Tegyük hozzá, hogy az egyiptomiak a fizikai testre úgy tekintettek, mint egy értékes hordozóeszközre, amelyet az istenek töltenek meg különféle energiákkal, amiknek köszönhetően képes az életfunkciókra. Ebből következik, hogy a halálra sem tekintettek végleges állapotként, és természetes volt számukra a visszaszületés.

Azt tartották Anubiszról, hogy ha rátette kezét a múmiára, akkor varázsereje révén „Ah”-ba, vagyis boldog állapotba, lelki világosságba jutott a halott és ennek az érintésnek a következtében új életre kelt. (Az Ah-lélek egy újabb lélektípus az egyiptomi vallásban. Ez egy feltámadott, megdicsőült létforma.)

 

http://freemasoninformation.com/

 

Anubisz istennek természetesen köze volt a mumifikáláshoz is, ami külön cikkeket érdemel, de most elégedjünk meg ennyivel.

 

Anubisz az elhunyt túlvilági megítélésénél is jelen volt mint bíró. Anubisz egy mérlegre helyezi az elhunyt szívét, miközben a mérleg másik serpenyőjébe Maatnak, az Igazság istennőjének a tolla kerül.

 

Már említettük, hogy a Holtak Birodalmának főistene Ozirisz volt, de ez nem volt mindig így. A Piramisszövegek szerint például Anubisz tölti be ezt a funkciót. Továbbá nem Ozirisz fiaként tekintenek rá, hanem Ré fiaként. A  Koporsószövegekben Heszat vagy Básztet istennő fia, más mítoszokban Széth és Nephthüsz  (Nephthys) vagy Ozirisz és Nephthüsz  fiaként szerepel. Tehát a későbbi korokban a valódi tudás már megkopott és az istenek különféle funkcióit nem tudták helyesen értelmezni.

 

Az talán jobban érthető, hogy amikor Széth megölte Oziriszt, Anubisz szervezte meg a temetését. Testét szövettel takarta be, ezzel alkotta meg az első múmiát. Ezért tekintették szimbolikusan Anubiszt a temetési szertartások teremtőjének.

 

Azt hiszem, ennyi információ alapján immáron sikerülhet elhelyezni Anubiszt is az istenek arcképcsarnokában, s legközelebb egy újabb isteni lénnyel folytathatjuk metafizikai utazásunkat.

 

Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..