Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Elektromosság az ókori Egyiptomban, avagy amikor a Nagy Piramis énekel

Flinders Petrie, a nagy tekintélynek örvendő egyiptológus, amellett érvelt, hogy az egyiptomi papok olyan technológiai tudás birtokában voltak, amelyek méltó párjai a mai modern korú társaiknak: az elképesztően nagy, konkrétan ember feletti nyomással és sebességgel működő fúrókból és körfűrészből indult ki.

Christopher Dunn a nagy Pertie nyomdokain haladva arra a következtetésre jutott, hogy az ókori egyiptomiak esetében egy, a hangsebességnél gyorsabb fúrót feltételez, amely képes lehet az egyiptológus által felvetett problematikát megoldani, nevezetesen azt, hogy milyen módszerrel vájták ki a Nagy Piramis Király Termében található szarkofágot vörös gránitból, ami ugyebár az egyik legkeményebb kőzet. Elképzelhetetlennek tűnik? Nem az!

 

http://www.blogodisea.com/

http://www.blogodisea.com/

 

 

Az egyiptomiak jóval több technikai vívmány birtokában voltak, mint azt a nagyközönség hiszi.

Nem sokkal Jézus után jegyezte fel Hérón az egyiptomiak találmányait. Ezek között ilyenek szerepeltek:

 

  • pénzbedobó automata (szent vizet adott)
  • szögmérő
  • fecskendő
  • napenergiával működő szökőkút
  • mechanikus énekesmadár
  • hidraulikus hajtómű (a hatalmas templomajtók mozgatására) – a pap az oltáron meggyújtott egy kis tüzet, majd csodák-csodájára az ajtó kinyílott, majd amikor a tüzet eloltották, az ajtó bezárult (víz- és gőzenergiát hasznosított a szerkezet)
  • gőzmozdonyhoz hasonló szerkezet
  • más egyéb, dugattyúkkal, szelepekkel és hengerekkel működő gépek

 

 

youtube

youtube

 

Nem csodálom, ha egyeseknek Leonardo da Vinci találmányai ötlenek eszükbe. De vajon ki volt ez a Hérón? Sok mendemonda kering Hérónról, de annyi bizonyosnak tűnik, hogy egy olyan alexandriai polgárt tisztelhetünk a személyében, akinek a könyvtárában hajdan volt kultúrák őstörténeti feljegyzései sorakoztak. Ezek után fel kell tennem az adekvát kérdést: Csoda, hogy a Krisztus utáni első évszázadokban annyi könyvtárat gyújtottak fel? Vajon mennyi kötet és miféle rejtélyek nyomai lettek a lángok martalékai?

 

Visszatérve Héronra.

Hérón (Kr. u. 10. körül – Kr. u. 75. körül) görög gépész, mérnök és matematikus. A Római Birodalom fennhatósága alatt álló Egyiptomból, pontosabban Alexandriából származott, Ktészibiosz tanítványa volt.

Termékeny írónak mondható. Művei között szerepel többek között

  • a „Peri thé automatopoiktikhón”, hogyan kell automatákat készíteni;
  • a „Pneumatika”, a fúvókészülékekről a levegő, a gőz és a víz nyomásának felhasználásával (két könyvben, ennek egy kézirata, akonstantinápolyi egykor Mátyás király könyvtárában volt);
  • „Belopoika”, a nyílpattantyúkról (háborús gépek);
  • „Keirobalisztrasz kataszkené kai szummetria”, a kézi parittyagép szerkezetéről és arányosításáról;
  • „Peri dioptrasz”, a dioptriáról;
  • „Metrica”, a különféle tárgyak felszínének és térfogatának a kiszámításáról;
  • „Catoptrica”, a fény, a fényvisszaverődés felhasználásáról és a tükrök használatáról

 

 

http://www.historyinsidepictures.com/

http://www.historyinsidepictures.com/

 

Héron az egyik első művelője volt a geodézia tudományának is.

 

Héron matematikai képletét a mai napig tanítják a gimnáziumokban.

 

A geometriában a Hérón-képlet a háromszög területét adja meg a háromszög oldalainak függvényében:

ahol a, b és c a háromszög oldalai, s a háromszög kerületének a fele, és T a háromszög területe.

A képletet az alexandriai Hérón vezette be.

 

Ezen kívül Hérón arról is elhíresült, hogy negatív számok négyzetgyökével végzett számításokat.

Vajon kitől tanulta mindezeket ő vagy a mestere?

 

Azt már értjük, hogy az egyiptomiak tudása tehát a görögökre szállt. De vajon hogyan jutottak hozzá a nagyteljesítményű fúrók és fűrészek működtetéséhez szükséges elektromossághoz? A kérdés már csak azért is helyénvaló, mert nem csupán mechanikus berendezések, szerszámok meghajtásához volt szükség elektromosságra, hanem a sírok megvilágítására is!

 

Az ezoterikus beállítottságú olvasók számára igazán nem meglepő, hogy a fáraókat és a fáraónőket nem a piramisokba temették. Voltaképpen semmilyen múmiát nem találtak a piramisokban. A legmagasabb rangú előkelőségeket sziklába vájt, föld alatt kialakított kamrákban helyezték végső nyugalomra, melyeket az „Örökkévalóság Termeinek” hívtak. Aki járt már ilyen sírokban, az tudja, hogy elképesztően hosszú, tekergőző folyosókon ereszkedhetünk le a föld alá, esetenként több termen keresztül, sűrűn és gyönyörűen díszített falak mellett elhaladva.

 

http://3.bp.blogspot.com/

http://3.bp.blogspot.com/

 

Már a feltáró munkálatokat végző egyiptológusoknak is feltűnt, hogy a folyosók, a galériák, a termek és a kamrák felülete makulátlan, tiszta, semmilyen füstnyom, korom nem szennyezi őket. A napfény aligha juthat be e föld alatti kriptákba. Így felvetődik a kérdés, hogy ha nem (bitumen)fáklyákkal, olajmécsesekkel (például szezámolajat használhattak), vagy más természetes éghető anyaggal világítottak a föld alatt az egyiptomiak, akkor mivel?      

 

Adódik a válasz: bizonyára tükrökkel jutatták le a napfényt a sírok gyomrába. Ez azonban teljesen valószínűtlen, egyes esetekben pedig kifejezetten megoldhatatlan, mivel labirintus bonyolultságúak a sírok és a fény egyre csak veszít erejéből a sok közbeiktatott tükörtől. Ráadásul, lassítja a munkálatokat, hogy éjszaka nem tudják a munkát folytatni, másfelől pedig a munkásoknak a falra előre vetülő árnyéka szintén zavaró lehetett volna egy ennyire precíziós munka elvégzéséhez.

 

A dogmatikus egyiptológusok ragaszkodnak ahhoz, hogy az ókori egyiptomiak nem ismerhették az elektromosságot, ugyanakkor bárki könnyedén találhat olyan domborműveket és képeket, amelyeken egyiptomiak nagy valószínűséggel elektromos árammal működtetett eszközöket használnak.

 

6.5

 

 

 

Néhány bizonyíték az eddigieken kívül arra, hogy az ókori egyiptomiak ismerhették az elektromosságot:

 

  • Dendera kriptáiban és templomi termeiben több helyen ábrázolnak villanykörtére emlékeztető szerkezeteket, csőszerű tárgyakat, kábeleket, energiaforrásokat, transzformátorra emlékeztető szerkezeteket és áramgyűjtőket
  • szintén Denderában az említett padlizsánalakú „villanykörtékben” úgy cikáznak kígyókként az elektronsugár-nyalábok, hogy aligha lehet másra következtetni belőlük, mint elektromosságra
  • az edfui Hórusz templom feliratai szerint a pilonokba réz rudakat építettek (tudni illik, hogy a leghatékonyabb vezetők közé tartozik a réz)
  • az abüdoszi templom keresztgerendáján látható járművek: helikopter, tengeralattjáró, repülő szinte elképzelhetetlen elektromosság nélkül

 

S ha ez még nem volna elegendő bizonyíték, akkor tekintsünk a piramisokra, melyeket az ezotéria kvantumgépezetekként és energiakondenzátorokként beavató helyekként tart számon.

 

6.6

 

A piramisok piezoelektromos képességeit már bizonyították.

A piezoelektromosság olyan elektromos jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik, illetve elektromos feszültség hatására alakváltozás jön létre.

Mivel a beavatottakat sem kell győzködni a piramisok természetfeletti tulajdonságairól, így álljon itt egy Sir William Siemens úrral megtörtént eset.

 

A mérnökúr, akinek a nevét a Siemens gépgyártó cég is viseli, egyszer felmászott a gízai Nagy Piramisra. Régen ezt még megtehette, ma már szigorúan tilos erre vállalkozni. Tette ezt abban a reményben, hogy a kísérője megígérte neki, hogy a piramis csúcsán majd egy kísérteties, csengő hangot fog hallani, amikor felemeli a kezét.

Siemens úr feltételezte, hogy a jelenség hátterében az elektromosság állhat, s mivel kíváncsiságból és pénzből jól állt, nekivágott a cseppet sem könnyű túrának. A jelenséget – kézfelemelés hatására csengő hang hallatszik – sikerült is megtapasztalnia, így a Piramis valóban megszólalt, „énekelni” kezdett.

Ekkor Siemens egy leydeni palackot készített üres borosüvegből és újságpapírból. Majd a magasba emelte a palackot, ami szikrákat hányt. Ez olyannyira megrémítette a babonás arab kísérőjét, hogy az azonnal boszorkánysággal vádolta meg a Lordot és félelmében rátámadt. Ekkor Siemens lejjebb engedte az üveget, így a töltésektől eszméletét veszítette a kísérője. Eddig az anekdota.

 

A legtöbb fizikus még ma is tanakodik azon, hogy vajon mitől fejleszt elektromosságot a piramis. Van, aki megelégszik a piezoelektromosság jelenségével, van, aki ezt már tovább gondolta. Innen folytatjuk legközelebb.

 

A cikk Herbie Brennan The Secret History of Ancient Egypt című könyve alapján készült.

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..