Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Élhetett-e Ádám és Éva az Édenkertben?

Egyetlen asszonytól ered az egész emberiség, mint ahogyan a Biblia állítja? Mi a genetika álláspontja a mitikus őspárról és az egyes emberfajtákról? Honnan jöttünk? Kitől származunk? Mikortól élünk a Földön? Ismerkedjünk meg az Éva-hipotézissel, valamint az Ádám-hipotézissel!

 

Az elmélet szerint nagyjából 200 000 évvel ezelőtt Kelet-Afrikában élt egy nő, s valamennyi mai ember ennek az asszonynak a genetikai leszármazottja. Félre ne értsük, több nő élhetett akkoriban, azonban a többi anya leszármazottai valamilyen oknál fogva kihaltak, s csupán egyetlen anya ivadékai élték túl, akinek mi is a létünket köszönhetjük – erről szól ez a hipotézis. De ezt a feltételezést nem egy teremtésmítoszból vettük, hanem a mitokondriális genetika igazolta vissza.

 

A mitokondriális genetika az örökléstannak a mitokondriumban található DNS-sel foglalkozó ága. Mivel ez nem mindenki számára evidencia, ezért csak nagyon röviden fontosnak látom néhány fogalom tisztázását.

Itt van mindjárt a DNS, amelyről megtanulhattuk az iskolában, hogy az örökítő anyag a DNS kromoszómákban helyezkedik el. Anyukánktól és apukánktól kapunk egy-egy példányt. Ez eddig rendben is volna, azonban nem csak a sejtmagban, hanem a sejtmagon kívül is létezik örökítő anyag.  Ez utóbbira jó példák a mitokondriumok, amelyek a sejt erőművei. Az ő dolguk az, hogy ATP-t és a hozzá hasonló energiát raktározó molekulákat állítsanak elő, azonkívül az aminosavak és a zsírok lebontásában is szerepet játszanak. Ebből is látszik, hogy a mitkondriumokkal a magasabb rendű szervezetekben találkozunk. A bűnügyek nyomozásában sokszor segít az mtDNS vizsgálata.

 

A mi szempontunkból a legfontosabb, hogy a mitokondriumok saját DNS-sel rendelkeznek, amit mtDNS-ként jelölünk. A mitokondriális genom génjeinek száma fajról fajra változhat. Az ember esetében a nehéz lánc 28, míg a könnyű szál 9 gént tartalmaz, így összesen 37-et.

Nem mellékes tény, hogy a kromoszomális DNS-hez képes a mitokondriális DNS információtartalma sokkal kevesebb. Jó hír viszont, hogy minden sejtben több ezer mitokondriális DNS található, ami valóban egy nagy szám a nukleáris (sejtmagi) DNS-hez képest, amiből sejtenként csupán kettő van. Még egy jellemzőjét okvetlenül tudnunk kell a mitokondriális DNS-nek: az utód a mitokondriális DNS-t az anyától kapja és a mitokondriális mutációk maternálisan (anyai ágon) öröklődnek, mivel a petesejtben több százezer példányban található, míg a spermiumban szinte elenyésző.

 

Az emberi mtDNS 16 569 bázispárt tartalmaz, amelyek két rokonságban álló ember esetében átlag 70, de akár 500 nukleotidban is különbözhet egymástól, avagy teljes azonosság is fennállhat. Természetesen ezt a rokonság foka, illetve távolsága befolyásolja.

 

Ezen információk tükrében azt hiszem, hogy fogjuk tudni értékelni a kutatók eredményeit, amelyek a ma élő emberiség 147 különböző fajtáit képviselő egyén DNS-ének analizálásából és összevetéséből származik. A kutatók a családfára voltak kíváncsiak.

A kérdés nem mindig egyértelmű, hiszen a mutációk gyakorisága becsült érték és előfordulhatnak pontatlanságok, de a kezdeti eredmények bíztatónak bizonyultak. Így kiderült a törzsfa vizsgálatából, hogy

  • a 147 különböző ember egyetlen anyától származott,
  • a legkorábbi elágazások Afrikában voltak
  • ezek nagyjából 200 000 éve történtek (de ez a szám lehet a duplája is)

 

Az adatokat újra és újra lefuttató programok azonban elég nagy szórást mutattak az idővonalon, ezért az Éva-hipotézis még nem volt biztosnak tekinthető.

 

Itt jött a képbe az Ádám-hipotézis, amely az előbbi metódussal szemben a kromoszomális DNS-t vette górcső alá. Az Y-kromoszóma magától értetődően csak apai ágon öröklődik. A kutatóknak sikerült egy olyan eljárást kidolgozniuk, amely a mitokondriális DNS-hez hasonló módon törzsfát épített. A végeredmény hihetetlen volt: „Ádám” szintén a fekete kontinens gyermeke volt és egy időben élt „Évával”.

 

Mi következik ezekből a DNS-vizsgálatokból? Földrajzilag Afrika volt az emberiség ősi lakhelye, tehát valószínűleg ilyen értelemben Afrikából származunk. Az itt élő ősök megközelítőleg 70-80 000 éve indultak el Ázsiába, majd onnan kb. 50 000 éve meghódították Európát és 35-40 000 éve már az amerikai földrészen is megvetették a lábukat.

Ebből nem szabad arra következtetni, hogy az egyes földrészeken ne éltek volna különféle más emberfajták. Minden bizonnyal éltek is, csak mi nem az ő leszármazási águkba tartozunk, mert ők az evolúciójuk egy bizonyos pontján eltűntek, illetve kihaltak.

 

A kérdés még vitatott és további kutatásokat igényel. Vegyük észre továbbá, hogy a DNS-elemzések és összehasonlítások egyáltalán nem mondanak ellent számos spirituális teóriának, melyek több előző emberiségről és civilizációról számolnak be. Igaz, ebbe a cikkbe ennek a puszta felvetésnél több nem fér bele.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..