Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Enigma rovat: Veszélyben a Föld? Összeütközünk az Apophis nevű égitesttel?

Az egész tör­ténet 2004 júniusában kezdődött, amikor az arizonai Kitt Peak ob­szervatórium nagy távcsövével egy újabb NEA-ra, vagyis egy, a Földet megközelítő kisbolygóra lettek figyelmesek a kutatók. Ekkor felfedezték fel a 2004MN4 jelű égitestet, amelynek átmérőjét 320-400 méteresre be­csülték.

 

Ami igazán meglepőnek bizonyult, az a kis égitest pályája. Lényegében a Föld és belső bolygó­szomszédunk, a Vénusz pályája kö­zött mozog, miközben 323 naponta megkerüli a Napot. Pályáját 2004 decemberében már elég pontosan ismerték a csillagá­szok ahhoz, hogy felfigyeljenek a 2029. április 13-án várható igen szoros megközelítésre, amely eset­leg a Földdel való ütközéshez is vezethet.

 

Az újabb megfigyelések és pálya­számítási erőfeszítések arra a meg­döbbentő következtetésre vezet­tek, hogy annak az esélye, hogy a 2004MN4 eltalálja a Földet, 1:47-­hez, sőt akár 1:37-hez is lehet, ami az úgynevezett Torinói-skálán még soha nem tapasztalt, magas, 4­-es értékre utalt. (A tízfokozatú Torinói-ská­la egy, a becsapódás valószínűségére és energiájára jellemző számmal jelöli a kisbolygókat vagy üstökösöket.)

 

A példátlan veszély bejelentése megtörtént, de akkor, semmi figyelmet nem keltett. Ennek oka nyilvánva­ló volt: aznap pusztított az óriási cuna­mi az Indiai-óceán partvidékein, és az egész világ döbbenten figyel­te ezt a roppant méretű termé­szeti katasztrófát. Pár nappal később az sem kapott nagyobb publicitást, hogy arizonai csillagászok jóval korábbi felvételeken felfedezték a 2004MN4 nyomát, és ezáltal pon­tosítani lehetett a pályaszámítást. Eszerint 2029. április 13-án az Apophis kisbolygó igen közel, mintegy 30 000 km-re (kevesebb, mint egytized holdtávolságnyira!) robog majd el a Föld mellett, de közvetlen veszélyt bolygónkra nem jelent.

 

A Földet majdan megközelítő kisbolygóról lehet azonban hitelesebb képet is festeni. A 2004MN4 jelű, Apophis névre keresztelt, rendkívül érdekes kisbolygóról Almár Iván írt néhány jóval megnyugtatóbb cikket egy szaklapban. A számítások azt mutatták 2005-ben, hogy a létrejövő új pálya jellege egyáltalán nem közömbös az emberiség jövője szempontjából. Ha ugyanis a meg­közelítés után a kisbolygó véletle­nül olyan pályára kerül, amelyen a keringési idő éppen 426,1246 nap, akkor 7 év alatt pontosan 6 kerin­gést tesz meg a Nap körül, és 2036. április 13-án telibe találja a Földet! Ez persze nem valószínű, de ma még kizárni sem lehet.

 

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján egy ilyen ütközési pálya létrejöttének esélye viszont, csak 1:12000-hez. Az ilyen méretű égi­testek követése optikai távcsövekkel és radarokkal viszonylag könnyen lehetséges, de az Apophis esete kü­lönleges abban az értelemben, hogy a 2029-ben esedékes Föld-megköze­lítés drámaian felerősíti majd a je­lenlegi pálya ismeretének pontatlan­ságából eredő bizonytalanságot. De egyelőre a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján egy ilyen ütközési pálya létrejöttének esélye csak 1:12000-hez. Eltérítési akcióra természetesen csak akkor van szükség, ha a veszély reális, mondjuk, 1:10-hez vagy en­nél nagyobb a becsapódás esélye. Mivel ilyen műveletet a gyakorlat­ban még sohasem hajtottak végre (a nagy felhajtás ellenére a Deep Impact űrkísérlet abban a tekintetben sem­miféle tapasztalattal nem szolgált, hogy egy lövedékkel mennyire lehet egy kisebb égitest pályáját megvál­toztatni), ezért hosszabb tanulmá­nyokra, műszaki fejlesztésre és elő­kísérletekre lenne szükség.

 

 

Tegyük fel, hogy az első lépés si­kerül, a 2029 előtti pályát a kellő pontossággal ismerjük már, és azt egy 2036-os becsapódás esélye szempontjából veszélyesnek ítél­jük. Mit lehet ilyenkor tenni? Egy befolyásos kutató, Schweickart, szerint a Prometheus program keretében 2002 és 2005 között az Egyesült Államokban tervbe vett „nukleáris elektromos meghajtás” (NEP) lenne a legalkal­masabb megoldás, mert kisméretű, saját energiaforrással hosszú ideig, gyenge, de folyamatos tolóerőt tudna kifejteni a kisbolygóra. A NEP fejlesztését azonban nemrég leállították, mert helyette a Hold felszínén használható nukleáris erőművek fejlesztésébe fogtak.

 

A NEA-megfigyelések változat­lan lendülettel folynak az egész vi­lágon. Arra azonban még nincs semmiféle elképzelés, hogy ki vál­lalkozna egy eltérítési akció koordinálására és végrehajtására abban a valószínűtlen esetben, ha erre sürgős szükség lenne. Az sincs rög­zítve még sehol, hogy mekkorának kell lennie egy jövőbeli becsapódás esélyének ahhoz, hogy a védekezés megindításáról nemzetközi megál­lapodás születhessen (arról nem is beszélve, hogy ez mennyi ideig tar­tana). Az amerikai képviselőház a 2006-os űrköltségvetés jóváhagyá­sakor azonban kikötötte, hogy a NASA négy hónapon belül tegyen jelentést az esetleges NEA-becsapódások elkerülésére szükséges összes intézkedésről. Bizonyosnak látszik, hogy ezekben az évi jelentésekben a 2004MN4 története hangsúlyosan szerepelni fog. A 2004MN4 nagyon izgalmas és fontos eset, de ne felejtsük el, hogy már 3400, a Földet megközelítő égitestet, NEA-t ismernek a csillagászok, s ezek közül csak elhanyagolható számút tartanak potenciálisan veszélyesnek!

 

Boldog napot!

 

Horváth Zoltán

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..