Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

ÉRDEKES MAGYARORSZÁGI RÉGÉSZETI FELFEDEZÉSEK

Régészeti feltárások az M7-M70 autópálya mentén

 

Miközben az autópálya épülget, a zalai régészet megelőző régészeti ásatásokat végez. A lelőhelyek ez esetben M70 22 km-es Letenyétől Tornyiszentmiklósig tartó szakasza, valamint

az M7 autópálya hasonló hosszúságú Letenye–Sormás közötti része. Később a feltárások folytatódtak a Sormás–Zalakomár és a Becsehely–Nagykanizsa keleti csomópont közötti szakaszokon, illetve a Nagykanizsa–Zalakomár közötti területeken.

Ezeken a lelőhelyeken több, előre nem látható lelet került elő. Maguk a feltárások hatalmas, fél millió négyzetmétert kitevő területen zajlottak. A régészek nagyon értékes információkhoz jutottak többek között a településszerkezet, a munkamegosztás és az életmód tekintetében. A korszakolásból kiderült, hogy a neolitikustól (újkőkortól) a középkorig találtak leleteket.

 

Kiemelendő a hozzávetőlegesen 7000 évvel ezelőtti újkőkori erődített települések sora, amely kuriózumnak számít. De a régészek találtak több rézkori, bronzkori, kelta és római kori településmaradványokat is. Sőt a középkorból, a XI-XIII. századból való, Árpád-kori falvak egyes részleteit is sikeresen tárták fel.

A rengeteg lelet dokumentálása a becsehelyi ásatási központban zajlik. A becsehelyi központban egy 9 főből álló kerámia restaurátor műhely is működik. Az ásatási munkálatokban 50 múzeumi munkatárs és nagyjából 150 ásatási munkás vett részt az ásatások hektikus időszakában. A feltárás folyamán a finom digitális technikától a hatalmas munkagépekig minden bevetettek a szakemberek a leletmentés érdekében, amely eddig mindig határidőre elkészült, így nem hátráltatta az autópálya építési munkálatait.

erdekesmagyarorszagiregeszeti4

 

Szombathely: az Ízisz szentély romkertje

 

Az ókorban Ízisz egyiptomi istennő tiszteletére építettek egy szentélyt a mai Szombathely területén. Olybá tűnik, hogy eleinte ez csupán néhány cölöpből és agyagból készülhetett, majd a II. században már kőépületek helyettesítették a roskatag tákolmányt. Legalábbis ezt látszik igazolni egy márványtábla is, amely i. sz. 188-ban készült, s amelyre az Isis-imádó vallási egyesület tagjainak nevét vésték. A szentélyt a III. században nagymértékben bővítették. Minden jel szerint ekkor épült a monumentális oszlopcsarnok. A szent kerület valószínűleg a 456-os földrengésben pusztult el, s a megmaradt köveket a környező építkezésekhez hordták szét. A modern kori feltárás 1955-ben indult meg.

 

A szombathelyi Iseum (Isis szentély) romkertjét 1963-ban nyitották meg a római kori Savaria területén. Az I-II. századi épületmaradványok legimpozánsabb épülete az istennő központi szentélye. A szombathelyi szentélyt 1955 és 1961 között tárták fel és 1964-től látogatható a romkert. A központi Isis-szentély bejáratát négy oszlop díszíti, a felettük lévő frízen Fortuna-Abundantia, a Szóthis-kutyán lovagló Isis, valamint Mars-Harpokrates és Hercules alakjának reliefje látható. Megjegyzendő, hogy az egyiptomi hitvilágban Szóthisz azonos a Szíriusszal, illetve Hercules megfelelője Hórusz, a Napgyermek.

 

Szinte érintetlenül került elő az 5×5 méteres oltár és a kultusztér. A reliefes mécsesek és a falfestmény-töredékek a restaurátorok munkáját dicséri. Feltárták továbbá az idevezető bazaltborítású római út 27 m hosszú és 7,5 m széles szakaszát is.

 

Az utóbbi években újabb felújításokon esett át az Iseum, de sajnálatos módon a 2010-es Savaria Karneválra sem lesz meg az átadása. Ennek oka az elhúzódó régészeti feltárásokban, részben a pénzhiányban keresendő. Jó hír viszont, hogy az időközben felszínre hozott régészeti értékeket beépítik a szentélybe. Ez már szinte forradalomnak számít a műemlék-felújításban. A készülő szentély méretei, valamint az épület arányai fantasztikusak. A római, illetve az egyiptomi műalkotások stílusát és építészeti érzékét mutatja a szentély. A forradalmi ebben az, hogy a leleteket nem a földre vagy a tárolókba helyezve mutatják be, hanem szó szerint felépítik az eredeti szentély másolatát és a leleteket az eredeti helyükön hagyják. Természetesen modern anyagokat használtnak a rekonstrukciónál. Kíváncsian várjuk a remekmű elkészültét!

 

Dobogókő spirituális ereje

 

Dobogó-kő (vagy településrészként Dobogókő) Magyarország egyik legnépszerűbb kiránduló- és üdülőhelyévé vált az elmúlt évtizedben. Ez a Pilisszentkereszthez tartozó helygerincen található kicsiny település azzal vívta ki magának a figyelmet, hogy egyes vélemények szerint itt található a Földanya szív csakrája. Jelentősége éppen ezért a világhírű energiaközpontokéval emeli egy rangra. Évről-évre egyre többen zarándokolnak el erre a szent helyre. Járt már itt a kambodzsai és a laoszi láma, és buddhista szerzetesek is rendszeresen felkeresik. A kínai papok shaolin falut építettek a közelében. Mindez igazolni látszik, hogy a Pilisben valaminő rejtélyes természetfeletti erő működik.

 

Néhány évvel ezelőtt, amikor a Dalai Láma hazánkba látogatott, a következőket nyilatkozta: “A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív csakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van.”

 

A Pilisben található Dobogókő nevében archaikus tudásként őrzi eredetét, tudniillik, a Kárpát-medence népeinél Közép-Európát kontinensünk szíveként emlegetik. Elődeink is tisztában voltak Dobogókő jelentőségével. Attila hun vezér a legnagyobb becsben tartotta a Pilis legmagasabb pontját. Egy legenda szerint halála után a mennyei képe is megjelent itt – ez az Attila-fej. Más források arról számolnak be, hogy a Föld szív csakrája pontosan a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található. Akik már felkeresték ezt a szakrális helyszínt, tudják, milyen érzés energiával feltöltődni. Sokan csodálatos gyógyulásokról szereztek megtapasztalásokat.

 

Ha madártávlatból pillantunk a Pilisre, akkor megállapíthatjuk, hogy körvonala óriási szívet formáz, amelynek a közepén található Dobogókő. Az ősi magyar hagyományok szerint itt „dobog” a világ szíve. A helybéliek nagyon büszkék erre a titulusra. A „pilis” szó jelentései: kopasz, leborotvált fej, fejtető. A papi szóhasználatban a tonzúra. Spirituális szempontból ennek a helynek kiemelkedő szerepe van, ugyanis itt nyílik a korona csakra. Ez az auránk egyik – szám szerint hetedik – fő energiaközpontja, mely a Felső Énnel, avagy a Lélekkel kapcsolja össze a tudatot. Hangulatszíne általában fehér, mely minden színnek az ötvözete. Imígyen a legmagasabb rezgésű központ ez. Amikor az ember a lelkéhez kíván közelebb kerülni, amikor a szellemi valóságot akarja megismerni, amikor az isteni énjével akarja a kapcsolatot felvenni, akkor van különösen nagy szüksége a korona csakrájára. S hogy, hogy nem, éppen itt éltek a fehér ruhát viselő pálos szerzetesek, akik itt élték át évszázadokon keresztül a spirituális beavatásaikat.

 

Sokan úgy vélekednek, hogy a történelmi Magyarországon Fehérvár koronázó városunk egykor a Pilisben helyezkedett el, ami pedig rímel a korona csakra státuszra is. Hiszen a Kárpát-medence „pilise”, fejtetője, korona csakrája, ami az égi energiák befogadására alkalmas, éppen itt található.

 

A figyelmes olvasónak bizonyára feltűnik, hogy az előbbiekben a szív, míg utóbbiakban a korona csakrát emlegettük, ámde mindkettő helyét a Pilisben jelöltük meg. Nos, valószínűleg ez nem így van, hiszen energetikai szempontból sem eshet egybe vagy egymáshoz ennyire közel e két csakra. Ettől függetlenül, kiemelkedő energetikai arculata továbbra is vitán felül áll. Jómagam, arra hívnám fel még a figyelmet, hogy a világűrből nézve, a Kárpát-medence egy emberi agyra emlékeztet, s benne Dobogókő megfeleltethető a hipofízisnek. Ez azért is megfontolandó, mert a hipofízis (agyalapi mirigy) az a belső elválasztású mirigyünk, mely szorosan kapcsolódik a korona csakrához. Ebből kifolyólag inkább hajlok afelé, hogy Dobogókőt a Földanya korona csakrájának nevezzük, mint hogy szív csakrának tituláljuk. Nem beszélve arról, hogy a magyarság messze földön híres a szellemi erejéről és fölényéről. Gondoljunk csak arra, hány feltalálót és általában „koponyát” adtunk mi a világnak a lélekszámokhoz viszonyítva. Ezen felül pedig az sem elvetendő tény, hogy a Föld szív csakráját én inkább Egyiptomba helyezném. Hozzáteszem, ezek a megjelölések inkább szimbolikusak, mintsem precízek, illetve látok némi kapcsolatot az egyiptomi tőkultúra és a magyarság múltja között, ami voltaképpen feleslegessé is teszi a vitát. Minthogy az egyiptomi szakrális tudás és a magyar nép gyöke között van spirituális kapcsolat, így majdnem hogy az a helyzet áll elő, mint az avatatlan ember esetében: nem tudja a bal kéz, mit csinál jobb.

 

A Pilis mindig királyi központként működött és soha nem lehetett, csakis királyi jóváhagyással földet venni vagy cserélni benne. Ezt az Árpád-kori oklevelek bizonyítják. Az Anjou-kortól a visegrádi fellegvárban őrizték a Magyar Szent Koronát, ami nyilvánvalóan nem véletlen. A Képes Krónika ábráin is a Pilis azonosítható be koronázási helyként.

Mindent egybevetve, Dobogókő energiái fantasztikusak. Akárhogy is hisszük, akármilyen jelentőséget is tulajdonítunk e szent helynek, a jelentőségét ez aligha befolyásolja. Angyali és arkangyali energiáival és a természeti szépségeinek magával ragadó látványával abszolút kitűnő választás a spirituális felemelkedésükért tenni akaróknak!

 

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..