Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Ezo-Mozi rovat – Avatar – Honnan jön egy ilyen film ötlete?

Írta/Szerkesztette: Posted on 1

James Cameron amerikai sci-fi rendező 2010 januárjában Avatár című filmjével elnyerte a legjobb film Arany Glóbusz-díját. Minden idők legnagyobb kasszasikerének a titkait próbáljuk megfejteni-leleplezni e cikksorozattal. Maradjunk mindjárt az isteni ideánál, azaz hogyan jut eszébe valakinek egy ilyen fantasztikus filmnek az ötlete?

 

 

Ezoterikus körökben szinte közhelynek számít, hogy semmi nem történik véletlenül. Nos, ez így igaz, bár hitelesen csak akkor jelenthetnénk ezt ki, ha mi minden összefüggést átlátnánk az életben. Mindenesetre a rendező már több mint tíz éve kitalálta magában az Avatar alaptörténetét és elkészítette belőle a maga titkos forgatókönyvét. Tehát komoly szellemi termékről van itt szó, nem valamiféle elkapkodott, hóbortos ötletről.

 

Pillantsunk bele a film tartalmába!

2154-re az emberiség csaknem teljes mértékben kimeríti a Föld nyersanyagforrásait, ezzel abszolút kizsigereli az anyabolygóját. Technokrata fejlődésének köszönhetően azonban képes a komolyabb űrutazásokra, ezért folyamatosan újabb és újabb lelőhelyek után kutatva az ember felfedezi az Alpha Centauri, vagyis a Földhöz legközelebb eső csillagrendszer, egyik bolygóját, pontosabban holdját, a Pandórát. Ez a bolygó egy különleges, az emberiség számára fontos ásvánnyal rendelkezik. A konfliktust csupán az jelenti, hogy a planétán már virágzik egy intelligens humanoid életforma, a Na’vi faj, akiket mindenképpen félre kell állítani az útból ahhoz, hogy a hőn áhított ásványt megkaparinthassa egy bizonyos érdekcsoport. Így kirobban a háború az emberi faj és a bennszülött faj között.

 

Spirituális szemszögből ez az alapdilemma nyugodtan lehetne az emberiség egyik jövőképe. A vízió, miszerint elérjük Földünk erőforrásainak végső határát, szinte szükségszerű állomása evolúciónknak, legalábbis ha a jelen sorsutunkon kívánunk végigmenni. A „mindent elveszünk, mindent felélünk, de vissza szinte semmit vagy alig valamit pótolunk” elv alapú modernnek és haladónak csúfolt életvitelünk enyhén szólva is a vesztébe rohan!

Az anyagiasságunk, az önzésünk, a szűklátókörűségünk és a természettel szemben tanúsított romboló magatartásunk teljesen felborította világunkban az egyensúlyt. Az egyre szaporodó, a bőrünkön is érezhető krízisek egyre inkább bizonyítják, hogy civilizációnk fokozatosan felfalja önmagát, mint ahogyan a rákos sejtek is ezt teszik az emberi testtel.

 

Ebből a megközelítésből nézve az Avatar alapkoncepciója egy már nem is annyira távoli futurisztikus világ, amelyben évtizedeken át tartó rideg erkölcsi hozzáállásunkkal és természetellenességünkkel pusztulásra ítéljük önmagunkat.

 

De még nem válaszoltunk a feltett kérdésre. Honnan sejti meg és miért sejteti Cameron ezt a realitást? Nos, talán azért állítja be így a jövőképet, mert művészlélekként roppant intuitív, ily módon ráhangolódott egy világfolyamatra, nevezetesen, a világunk végzetszerűségére, közeledő vesztére. Isten ellen, illetve a természet ellen harcolni hasztalan, ugyanis ha az ember felrúgja az írott és íratlan spirituális szabályokat, akkor csakis vesztesen kerülhet ki ebből a tusából. Cameron sugallja, hogy mi írjuk a saját sorsunkat egyénileg és globálisan egyaránt. Ezért aztán bármikor változtathatunk rajta, ha valami nem tetszik benne. De csak addig áll módunkban átformálni a sorsunkat, amíg a következmények lavinája el nem ér bennünket! (folyt. köv.)

 

Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..