Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

FLAVONOIDOK A KONYHÁBAN

Az élő szervezetben történő anyagcsere folyamatok során szabad gyökök keletkeznek. A szabad gyökök azért veszélyesek, mert nagyon könnyen és gyorsan reakcióba lépnek más vegyületekkel. Sok betegség éppen azért alakul ki, mert az emberi szervezetben megnő a szabad gyökök száma. Ezért ténylegesen fontos a semlegesítésük.

 

Szabad gyökök és antioxidánsok

 

A szabad gyökök sok helyütt felbukkannak az életünkben. Részint a szervezetünkben fordulnak elő biokémiai reakciók melléktermékeként, részint bizonyos gyógyszerek, mezőgazdasági vegyszerek, az iparban használatos oldószerek, de még a dohányfüst is a szabad gyökök forrásnak tekinthető. Tehát mind a külvilágból, mind a belső világunk melléktermékeként keletkezhetnek szabad gyökök. Ezek az anyagok veszélyesek. Mitől?

Nos, a szabad gyökök nagy reakcióképességű, ám rövid életű molekulák. Olyan reaktív részecskék, amelyek folyamatosan egy másik elektron után kutatnak annak érdekében, hogy új párt hozzanak létre. Mivel a szabad gyökök állandóan azon fáradoznak, hogy testünk ép és egészséges sejtjeiből elektront vonjanak el, ezért károsíthatják az amúgy egészséges sejtjeinket. Sőt, pillanatok alatt el is pusztíthatják azokat.

Leghatékonyabb védekezés velük szemben, ha minél több antioxidánst juttatunk a szervezetünkbe. Az antioxidánsok segítenek féken tartani a szabad gyökök pusztításait, ezáltal az egészségmegőrzésben és az öregedés lassításában múlhatatlan jelentőségük van.

 

Az antioxidánsok olyan többnyire szerves vegyületek, amelyek késleltetik vagy meggátolják a oxidációt. Nevük is erre utal: oxidáció-gátló. Az élő sejtekben az energia felszabadító mitokondriumokban természetes úton keletkeznek peroxid- és szuperoxid gyökök. A belélegzett levegő oxigénjének vízzé történő átalakítása során köztes termékékekként szabad gyökök (szuperoxidok, hidrogén peroxidok, hidroxilgyökök) születnek. Ezeket a sejtek általában hatástalanítják a saját antioxidánsaikkal. A probléma akkor kezd drámaivá válni, amikor például betegségek, túlzott stressz vagy valamilyen kívülről bevitt vegyület (egyes vegyszerek és gyógyszerek) hatására megnő a szabad gyökök száma. Így oxidatív stressz alakul ki, amely rákhoz, korai öregedéshez, különféle gyulladásokhoz és idegrendszeri rendellenességekhez (például Parkinson-kórhoz, Alzheimer-kórhoz) vezethetnek.

A helyzetet tovább rontja, hogy a kor előrehaladtával az antioxidánsok mennyisége és hatékonysága folyamatosan csökken, így egyre védtelenebbé és kiszolgáltatottabbá válik a szervezet a szabad gyökök garázdálkodásainak, azaz a sejtrombolás és a sejtpusztulás mértéke növekszik. Az öregedés folyamatában például oly módon is ludasak a szabad gyökök, hogy „elrontják” a DNS-t, amely ugyebár a sejtjeink örökítő anyaga, tervrajza. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítik a sejtképzést.

 

Ezek után könnyű belátni, hogy miért érdemes rendszeresen bevinni szervezetünkbe a természetes és olykor mesterséges antioxidánsokat. Ilyenek az A-, B-, C-, E-, K-, és P-vitaminok, a karotinok és a karotinoidok, a flavonoidok, a telítetlen zsírsavak (pl.: Omega-3), a Q10 enzim, a kalcium, a magnézium, a cink, a jód, a molibdén, a mangán, a réz és a szelén. Léteznek ezeken kívül mesterséges antioxidánsok, illetve egyes enzimeknek szintén van antioxidáns hatásuk.

 

Flavonoidok közelebbről

 

A flavonoidok gyógyhatású vegyületek. A természetes antioxidánsoknak ez a legjelentősebb csoportja. Több mint négyezerféle flavonoidot ismerünk. A flavonoidok elsősorban a gyümölcs héjában, azon kívül a szárban, a kocsányban és a magban találhatók. A flavonoidok vízben oldódó növényi eredetű festékanyagok.

A flavonoidok tehát megvédik a szervezetet és előnyösen befolyásolják a keringést, az anyagcserét, továbbá javítják a sejtek oxigénellátását. A kemoterápiás és a sugárkezelések mellékhatásait csökkentik. Erősítik az immunrendszerünket. Kiemelten figyelniük kell a flavonoidok bevitelére a legyengült vagy beteg szervezetűeknek, különösen a rákosoknak, valamint az idősebbeknek, a fogyókúrázóknak, a sportolóknak és a dohányzóknak. De jó, ha tudjuk, hogy a szabad gyökök minden betegségben hajlamosító tényezőként játszanak szerepet a sejtromboló és a gyulladást erősítő hatásuk révén.

A tudomány mai állása szerint a flavonoidok legfontosabb élettani hatása a zsírsav-peroxidációs folyamatok gátlásában keresendő. Ez a folyamat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában fontos.

 

Flavonoid-források

 

A szakirodalom úgy véli, hogy a kék szőlőfajták flavonoid- és resveratrol-tartalmának tudható be a vörösborok közismert pozitív élettani hatása. Az alkoholtartalom stabilizálja az antioxidánsokat.

Legjelentősebb flavonoid források a bogyós gyümölcsök, a leveles zöldségek és a hagymafélék, valamint megtalálhatók a citrusfélékben, a szójából készült termékekben, a jó minőségű borokban, a kék áfonyában, az almában és a teában. Ezekből ajánlott rendszeresen fogyasztani.

Gyümölcsök közül: fekete bodza, kökény, fekete ribiszke, csipkebogyó, kék áfonya, fekete áfonya, kék szőlő, szeder, meggy tartalmazza a legtöbb flavonoidot.

Zöldségek közül: hagymafélék, fehérrépa, spenót, sóska, zeller és a különböző lencsefajták állnak előkelő helyen, de a padlizsán, a káposztafélék és a cékla is kellő mennyiségű flavonoidot tartalmaz.

Olajos magvak közül a dió viszi a prímet.

Zöld teában, vörös borban és számos gyógynövényben is jelentős az egészségvédő flavonoid-tartalom. A magas kakaótartalommal rendelkező étcsokoládéban is találhatunk sejtvédő flavonoidokat. Ha tehetjük, inkább a 70 %-os (vagy e fölötti) kakaótartalmú terméket válasszunk.

A flavonoidokban gazdag élelmiszereink a feldolgozás során veszíthetnek flavonoid-készleteikből. Sokszor 50%-ot is elérheti ez a veszteség. A rövid ideig tartó gőzöléssel, párolással és főzéssel kímélhetjük ezeket az értékes anyagokat. Ha a gyümölcsöket meghámozzuk, akkor jelentős flavonoidoktól válunk meg, mivel a héj általában gazdag ezekben a vegyületekben. Ha dzsemet készítünk, akkor is sok flavonoidot teszünk tönkre, de talán a legkisebb a veszteség az alma, a kajszibarack, a szilva, a narancs és a szamóca esetében.

A drogériák polcain egyre többféle flavonoid tartalmú étrend kiegészítővel találkozhatunk. Ezeket sok szakember nem részesíti előnyben, s nem is javasolja, mivel a nagy dózisú étrend kiegészítővel történő flavonoid felvétel hosszú távon akár egészségkárosodást is okozhat.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..