Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

GNÓZIS

A gnózis belső ismeretet jelent. A belőle kifejlődött filozófiai világképet és eszmerendszert pedig gnoszticizmusnak nevezik. A gnózis (belső ismeret) azt igyekszik hangsúlyozni, hogy mindennek az okát belül keressük, s ne kívül. A világ minden megjelenésével a bensők kivetülése. Itt a világ jelenségeinek feldolgozásáról és magyarázatáról van szó. Tehát aki nem rendelkezik valódi belső ismerettel, ami nem más, mint az önismeret, az a világ dolgaiban sem tud eligazodni kellőképpen és nem lesz sikeres. De kezdjük az elején!

 gnozis6

Gnosztikus alapelvek

 

  1. Az anyagi világ eredendően rossz, illetve hamis. A felsőbbrendű istenségeknek nincs köze az anyagi világhoz.
  2. Az anyagi világ az alacsonyabb rendű, ilyen értelemben gonosz démonok teremtménye. Az anyagi teremtésben benne foglaltatnak a bukott és megvetett démonok erői.
  3. Az igazi, belülről fakadó ismeret felszabadíthatja az embert, aki a szellemvilágból érkezett az anyagi világba, de elfelejtette isteni mivoltát. A belső bölcsesség elvezetheti az embert isteni mivoltához, amely lényegében a test börtönének rabságában sínylődik. Amint az emberi lény szert tesz a tiszta belső ismeretre, fokozatosan megszabadul földi láncaitól és újra visszanyeri isteni öntudatát és halhatatlan lesz.
  4. A gnózis a beavatottak nyelvezete, amely isteni kinyilatkoztatások formájában jut a birtokukba. A titkos tanításokat a misztériumiskolákban őrzik, s csak az azokra alkalmas, elhivatott személyekkel osztják meg. Ilyen értelemben a gnózis útja titkos, mert jelenleg nem minden ember érett rá, hogy az igazság keresésébe kezdjen.
  5. A jó és a rossz viszonya úgy alakul a gnoszticizmusban, hogy minden jónak a forrása Isten, ellenben a megtévesztő anyagi világ (demiurgosz) a gonosz erők felségterülete.
  6. Krisztus megjelenése: Istenből jöttek létre egykoron az Eonok (aion, aeon). Ők képviselik a Fényt, a Szeretetet, a Bölcsességet, a Tudást, az Erőt. Az egyik Eonnak, akit mi Krisztusnak hívunk, az a feladata, hogy az anyag tömlöcéből kiszabadítsa az isteni fénymagokat vagy fényszikrákat. Krisztust lényegében egyesült egy emberrel, akit Jézusnak hívtak. Ő bármikor megjelenhet fizikai testben, ennek ellenére magának a testnek a feltámadása abban az értelemben, mint a halhatatlanság elérése, nem lehetséges, mert filozófiájuk szerint az anyag múlandó és csak az isteni szellem örök. Természetesen az isteni szellem lakhatja, áthathatja az anyagot, de meg nem válthatja azt, csakis a lelki fényszikrát.

 

A gnoszticizmus három kategóriát különböztet meg az emberek körében:

    • Szellemiek” – a gnosztikus hívők, akik már beavatást nyertek bizonyos titkos tanokba,
    • Lelkiek” – ők bízhatnak az üdvösségben, ha eljutnak a belső tudáshoz,
    • Testiek” – lényegében a tömeg, amely egyelőre alkalmatlan a szellemi ismeretek megszerzésére.

 

A beavatás során a gnosztikusok többféle úton juthatnak el a tudásig:

  • Prófétai látomással, ilyenkor a felsőbbrendű lény vízióban részesíti a beavatottat, aki ezáltal elragadtatásba esik.
  • Intuíció által, ami az isteni szellemi világok tiszta üzeneteit takarja, lényegében egyfajta kommunikáció ez az isteni hatalmakkal, mely a tudattalan megérzésektől a teljesen tudatos üzenetekig terjedhet.
  • Mágia segítségével. Ez azt jelenti, hogy ősi tradicionális szertartások alkalmával létesül kapcsolat az isteni világok valamelyik síkja és az illető között. Az energiaáramlás során általában közvetítő lények révén jut a gnózis birtokába a beavatott.

 

A Gnózis története

 

Sok kutató feltételezi, hogy a gnoszticizmus a Kr.u. első évszázadokban született Közel-Kelet és Kis-Ázsia régiójában. Sokan szinkretikus (ötvözött) vallásnak és filozófiai rendszernek gondolják. Többnyire nem látják a lényegét, sőt homályos allegóriáinak köszönhetően nehezen értelmezhetőnek és meglehetősen szigorúnak tartják. Valóban eléggé összetett ideavegyüléknek tűnik, mert a gnoszticizmusban fellelhetőek az iráni zoroasztrizmus és angyaltan egyes elemei, a zsidó vallás végítéletének egyes tételei, a nem zsidó esszénusok sokféle eszméje, a görög platóni, sztoikus és orfikus tanok és az egyiptomi (konkrétan hermetikus) eszmék némelyike.

Ezzel szemben a gnoszticizmus gyökerei a messzi múltba nyúlnak vissza. Univerzális vallásról lévén szó, nem érdemes különösebben meglepődni azon, hogy a „belső felismerés”, a „belső ismeret” és a „belső bölcsesség” nem kapcsolható szigorú értelemben, kizárólagosan egyetlen kútfőhöz. Sőt ami azt illeti, minden földi kultúra alapja kelettől nyugatig éppenséggel a „belső ismeret”.

 

Visszatérve a gnózis hivatalos történetéhez, a keresztény olvasatban íródott hagyomány Simon mágust tekintette az első gnosztikusnak. Őt eretneknek bélyegezték, s voltaképpen egy varázslót láttak benne, aki pogány praktikákkal és üzelmekkel igyekezett híveket toborozni magának. A keresztény egyház szinte mindig élesen bírálta és ellenezte a gnosztikusok munkásságát. Amint a kereszténység erőre kapott a II. század közepétől, úgy igyekezett minden ideológiai és törvényes eszközt a gnosztikus csoportosulások ellen bevetni.

Ennek ellenére a Perzsa Birodalomban a kereszténység mellett a középkorig az egyik legnagyobb vallást a gnosztikus alapokon nyugvó manicheizmus jelentette. A gnosztikus tanok az európai színtéren a középkor folyamán a különféle eretnekmozgalmak világképében jelent meg. A Balkánon a bogumilok mozgalma, a francia és az itáliai területeken a katharok (albigensek) filozófiájában találunk gnosztikus elképzeléseket.

Az I. században létrejött a mandeusok gnosztikus közössége, amely a mai napig létezik Irak területén. Közösségük állítólag napjainkban 15 ezer főt számlál, de bizonyosat senki sem tud állítani róluk, mert tudásuk kizárólag a beavatottak számára hozzáférhető.

Manapság a gnosztikus tanok újra terjednek, mert bár sokáig pogányságnak számítottak, az ezoterikus iskolák tanmenetében reneszánszukat élik. Tény azonban, hogy a gnoszticizmusnak léteznek meglehetősen bigott és aszketikus válfajai is. Ugyanakkor számos gnózis-követő rendszer rendkívül komplex és életprogramként is bártan vállható alternatívát nyújt sokak számára. Utóbbira jó példa az rózsakeresztesek mozgalma.

Az elmúlt évtizedekben egyre több gnosztikus szekta iratát vették górcső alá. Ilyen például a Nag Hammadi-i lelet késő ókori gnosztikus leletegyüttese. Tartalmuk annál is inkább döbbenetes, mert korabeli művekről van szó. A Krisztus utáni első századok történelmét eddig csak viszonylag kevés és jobbára vallásilag elfogult forrásból ismerhettük meg, ezzel szemben a gnosztikusok feljegyzései merőben új képet festenek az ókorról, illetve nagymértékben módosíthatják történelmünk egyes fejezeteit. Elsősorban Jézusról, az apostolokról, bizonyos történelmi személyekről és ideológiákról nyerhetünk felvilágosítást ezekből. Természetesen mindezen tényanyag nem annyira a valóság (megtörtént – nem történt meg) feltárására, sokkal inkább saját „benső ismeretünk” felfedezésére szolgál.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..