Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Gnózis

A gnózis eredetileg minden dolog forrását jelenti. Ez Isten bölcsessége, isten valódi és tiszta, makulátlan ismerete. A gnózis nem más, mint Isten lélegzete, amelyből a szeretet, a fény, az erő, a szellem és a bölcsesség árad. Aki tehát a gnózisban hisz, végeredményben magában a Legfelsőbb Úrban, a Legfelsőbb Jóban és az Isteni Értelemben hisz.

gnózis1

Isteni ismeret

 

Nem könnyű a gnózisról írni, különösen azért nem, mert a mai ember világfelfogása igen-igen messze áll a kozmikus emberétől. Régen, amikor az embert megalkották, egy multidimenzionális lényt hoztak létre tele olyan képességekkel, melyek segítségével megismerheti Istent és az ő teremtését, a megannyi világot a sokféle teremtménnyel. Ezeket a képességeket idő közben milliónyi illúzió csábító-torzító hatása miatt az ember elveszítette. S ma itt áll pőrén mobiltelefonja érintőképernyőjét nyomogatva egy virtuális valóságot tartva a kezében. Ezzel egy pálcasuhintással elvágta magát a valóvilágtól, s manapság azt hiszi a modern technokrata ember, hogy már mindent a markában tart, mert minden lényeges dolgot megismert a világból.

 

Ehhez képest a gnózis egy olyan hagyományt elevenít fel, s egy olyan világrendről ad hírt, amely messze az ellentétek fölött, túl a dialektikus szemléleteken nyugszik. A természetet az emberi szem és értelem ma egyáltalán nem annak látja ami. A gnózis szellemisége azt vallja, hogy a Teremtő a világegyetemet úgy alkotta meg, mint egy hatalmas méretű laboratóriumot, s benne az embert, mint egy hatalmas vegyészt, azaz alkimistát. Az ember feladata a kísérletezgetés és a fejlesztés. A világmindenségben minden folyamatosan áramlik, az anyag átalakul, születik, formálódik, növekszik, stagnál, hervad, felőrlődik, s minden visszatér az alaptendenciákhoz. A világ elemei szakadatlan körforgásban vannak. Az emberi elme ezt a szabályozott, törvények által determinált körforgást nevezi sorsnak.

 

gnózis3

 

A Gnózis útjai

 

A gnózisnak több képviselője, s ezáltal több irányzata ismeretes. Máni Gnózisa a dialektikus világrendben a gonoszságot, a sátániságot, luciferitást és a diabolicitást látja és láttatja. A hangsúlyt pedig arra helyezi, hogy a világ gonosz. Ezért hívei, a manicheusok magukat realistának mondva váltig állítják ezt a tézist és elítélik, mit több, elátkozzák a gonosz világot. Érvük nem kevesebb, mint hogy az anyagi világ mindenáron fogságban, csapdában tartja az embert, aki ezáltal szenvedésre ítéltetett. Ezt hajlamosak az emberek könnyedén elfogadni, úgyszólván benyelni, hiszen az anyagi világ haláltermészete meglehetősen meggyőző erővel hat az emberi pszichére.

Mindazonáltal létezik a gnózisnak egy hermészi ágazata is – ez Hermész Gnózisa. Hermész Gnózisa felülemelkedik, ha úgy tetszik, túllát a múlandó és romlandó természeten. Ezt úgy éri el, hogy nem ragad le és nem tapad meg az anyagi természet enyészetté tevő és mindent elemésztő természeténél, hanem nézőpontot váltva, de nem feledve az előző aspektust, a világ isteni céljára tekint. Ezzel átszellemíti az anyagot és mintegy túllendül az ellentétpárok alkotta szemléletmódokon.

 

„Ó, ti föld szülöttei, miért adtátok magatokat a halálnak, holott hatalmatokban állna a halhatatlanságban részesülni? Térjetek meg, ti, akik a káprázatban vándoroltok és a tudatlanságot választottátok vezetőnek! Szabadítsátok meg magatokat a sötét fénytől, és részesüljetek a halhatatlanságban azzal, hogy örökre elbúcsúztok a romlástól!”

(Pimander)

 

gnózis7

 

A Gnózis aktuális üzenete

 

Ebből kiviláglik, hogy a két irányzat valójában egy tő gyümölcse, s így nincs elvi diszkrepancia a manicheizmus és a hermetizmus között.

Mire is hívta és hívja fel a figyelmet e két irányzat idézett passzusa? Nos, a tudatlanságra. Ebben a korszakban is él és tarol a tudatlanság, mely megtéveszti és tévútra vezeti az emberiséget. Hogyan? Az anyag megköti és magával rántja a Szellemet. A Szellem ugyanis változtathatatlan, míg az anyag folyamatos átalakulásokon megy keresztül. Az anyag igyekszik megkötni a Szellemet, ezzel szemben a Szellem érvényesülni próbál. Létrejön a feszültség és megszületik a fájdalom. Érdemes megjegyeznem, hogy a fájdalom csak az anyagi világban élő, ahhoz szorosan kapcsolódó emberi elme tárházában létező fogalom.

Ezért korunkban mindig vigyázni kell, hogy mire használjuk fel az anyagi természetet: alárendelődve ösztöneinknek és vágyainknak a mértéktelen habzsolásra, vagy alkimista módon az anyagot irányítva, uralva tapasztalatok szerzésére. Az embernek meg kellene tanulni együttműködnie a felsőbbrendű lényekkel. Így érheti el, illetve ily módon nyerheti vissza eredeti fényét, világosságát a Szellem. Aki ezt felismeri, az a Gnózis birtokába kerül. Ez az igazi istenismeret, mely egyben a megváltás, avagy a megváltó tudás záloga is.

 

gnózis8

 

A Gnózis kútfői

 

A gnózis hívei alkották meg a gnoszticizmust, melyben fellelhetők perzsa, egyiptomi, platonikus és zsidó gondolatok egyaránt. Ma azt tanítják a gnoszticizmusról, hogy valamikor Kr. u. I.-III. században született vallási-filozófiai irányzat. Anno tűzzel-vassal irtották a Gnózis követőit és hirdetőit, tehát eretnekségnek számított.

Szent Ireneus, Lugdunum (Lyon) püspöke, öt könyvből álló értekezést jelentetett meg a Gnózis ellen a II. században. Hippolütosz, akit egyébiránt ellenpápának is megválasztottak, a III. században görög nyelven írt az eretnekségek, köztük a Gnózis ellen is. Retutatio omnium haeresium (Valamennyi eretnekség cáfolata). Epiphaniosz a IV. században több feljelentést is tett a gnosztikusok ellen és Panarion című, görög nyelvű művében élesen támadja a Gnózist.

Három gnosztikus kódexet ismertek a II. világháborúig.

  • Codex Askewianus, mely minden bizonnyal a IV. században íródott, a British Museum tulajdonát képezi. Ez őrizte meg legteljesebb formájában Pistis Sophiát, a Valentinusznak tulajdonított gnosztikus evangéliumot.
  • Codex Brucianus James Bruce a XVIII. században vette Medinet Habuban (Egyiptom). Két könyvet és egy értekezést tartalmaz.
  • Codex Berolinensis a Berlini Múzeum gyűjteményébe tartozik. Ennek képezi részét egy evangélium, mely Mária olvasatában készült, János titkos irata és egy Jézus Krisztus bölcsessége címet viselő értekezés.

 

Majd jött a nagy áttörés, amikor fellebbent nagyon sok titokról a fátyol. 1945-ben Nag Hammadiban találtak egy 13 könyvből álló gnosztikus gyűjteményt, mely kódexek a feltételezések szerint a II. században keletkeztek.

 

A nagy egyházak igyekeznek elnyomni a Gnózis híveit és úgy állítják be a gnosztikus kereszténységet, mintha az egy hamis útja lenne Isten szellemi megismerésének, vagy egy kalap alá veszik az amúgy is gyűlölt New Age-es és ezoterikus mozgalmakkal. Úgy látszik, hogy társadalmunkban még nem valósult meg teljes egészében a szabad gondolkodás ideája és sokakban rosszérzést ébreszt, ha mások élnek a gondolkodás szabadságának jogával. De kérdem én: nem mindannyian Isten gyermekei vagyunk? Miért ne lehetne egyéni utakon közelíteni Hozzá?

 

Boldog napot!

 

Száraz György

 

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..