Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

GYÓGYÍTÓ VIZEK

Földünk 70%-át víz borítja és testünk nagyjából ugyanekkora arányban tartalmaz vizet. Így kézenfekvő az összefüggés, mely felhívja a figyelmünket ennek a természeti elemnek a múlhatatlan fontosságára. Víz nélkül testünk napok alatt elsorvadhat, milliárd biokémiai reakció nem jöhet létre, az auránkban található energiáink nem tudnak megfelelően áramolni és az élet sem alakulhatott volna ki. Minthogy a víz ilyen nagy mennyiségben van jelen a szervezetünkben és a Földön, ezért adódik az ötlet, hogy tüzetesebben megvizsgáljuk, hátha találunk közöttük különlegesebbeket.

 

A források vizének elemzésekor felfigyeltek a tudósok, hogy egyesekben nagy mennyiségben fordulnak elő oldott gázok: széndioxid, kénhidrogén stb., más fajtákban a só- és ásványi anyagtartalom kimagasló, megint más fajták a hőmérsékletükkel tűnnek ki a többi közül, s természetesen ezek a tulajdonságok kombinálva is előfordulnak a természetben. Ugyanilyen alakon a vizek kisugárzása is lehet szempont a vizek felhasználhatóságának meghatározása szempontjából. Léteznek olyan vizek, amelyeket a radioaktivitásuk vagy épp egyéb kisugárzásuk tesz egyedülállóvá.

Az ember rákapott a kútfúrás szokására, amikor is mesterségesen hoz a felszínre vizet azért, hogy életfeltételeit biztosítsa, vagy esetleg más okokból kifolyólag. Ilyenek az artézi kutak és a gyógyító források. Ma már lehetetlen megfejteni pontosan, de minden bizonnyal a tapasztalat is szerepet játszott a forrásvizek gyógyhatásainak felfedezésében. Az egyiptomiak (Denderában), majd a görögök (ebben Hippokratész is élen járt) és a rómaiak, valamint a kelták és a germánok fürdőket emeltek, ahol beteg tagjaikat meleg forrásvizekben áztatták. Aquincum például bő vizéről kapta a nevét.

Ami a gyógyhatású vizek felhasználását illeti, az ember az ókortól kezdve issza a szénsavas vizet. Ily módon a gyógyító vízfogyasztás és a mai napig álló gyógyfürdők szerves részévé váltak az egészségkultúrának, lévén kellemes, mindenki számára elérhető és nagyon hatásos.

 

Az első orvosinak tekinthető feljegyezés készítője Foltz János borbély és mesterdalnok volt, aki versbe szedte néhány német és olasz forrásvíz gyógyhatását. E helyütt mindenképpen említenem kell a híres Paracelsust, aki szinte tudományos érvekkel, de spirituális töltettel magyarázza a balneológiát. A balneológia gyógyfürdőtan, amely a gyógyforrások, a gyógyvizek gyógyfürdői alkalmazásával és hatásaival foglalkozik. Ezeket a hatásokat a hidroterápia (vízgyógyászat) kamatoztatja. Nos, Paracelsus azt állítja, hogy a gyógyforrások a maguk gyógyító hatását a Föld belsejében található ásványokkal való érintkezésükkel nyerik. A fürdést a középkor végén az izzasztással kapcsolták össze. A fürdőterápia akkoriban órákig tartott, közben ettek-ittak és szórakoztak. Megvárták, amíg a bőrük teljesen „elázik” és szinte kiütéses nem lesz a víztől, mert feltételezték, hogy a betegség így távozik el a szervezetből.

Később már vizsgálták a vizekben oldott ásványok összetételét és hatásait.

Az orvosi gyakorlatban a 18. századtól használnak hideg víz kúrát elsősorban idegbetegeknél.

A paraszti származású Vincenz Priessnitz és a katolikus pap, Sebastian Kneipp neveit érdemes itt megjegyezni, mint e terápiatípus neves alkalmazóit.

A meleg vizes és a hideg vizes fürdő összetétele roppant fontos. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen ionokat tartalmaz a víz. A Na-ion például a szervezet víztartalmát befolyásolja, a Ca-ion az anyagcserét, a Kálium-ion a szívre hat jótékonyan, a fluorral vigyázni kell, mert csak kis mennyiségben kedvez a fogaknak és a csontozatnak, és még sorolhatnám, de a helyes arányok megválasztása a legfontosabb a sikerhez. A vesebetegeknek különösen figyelniük kell az ivóvíz összetételére. Akár ivóvízkúrát, akár fürdőterápiát alkalmazunk, előtte alaposan nézzünk utána és bizonyosodjunk meg a víz összetételéről.

 

Gyógyforrások

 

Egyszerű meleg vizű forrásoknak nevezzük azokat, amelyek legalább 20 Celsius fokosak és fürdésre alkalmasak, bár kevés bennük az ásványi anyag. Csillaghegy (23,5 °C), Esztergom (29°C ), Görömbölytapolca (30°C), Kácstapolca (26°C), Nagyatád (45°C), Római-fürdő (22-26 °C), Tata tóváros (26) °C.

 

Egyszerű savanyú vizek azok, amelyek szénsavtartalma magas, jobbára ivásra használják őket. Nagyon elterjedtek. Borvízként és asztali vízként forgalmazzák.

 

A Konyhasós forrásvizek arról kapták a nevüket, hogy konyhasót tartalmaznak. 1,5% alatti sókoncentrációjú forrásvizeket fürdésre és ivókúráknál, az ennél magasabb koncentrációjúakat fürdésre használják. Legismertebbek hazánkban Dobó-forrás (Eger), Hajdúszoboszló és a Pestszenterzsébet konyhasós-jódos artézi forrása, de említhetném Tamásit és Sárvárt is.

 

Az alkalikus és meszes szénsavas forrásvizek többnyire nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és szénsavat tartalmaznak. Ivó- és fürdőkúrákra egyaránt használjál. Balf, Balatonfüred, a budapesti fürdő- és ivóvízforrások többsége tartozik ide.

 

Glaubersós forrásvizek a nátriumszulfátnak köszönhetik jótékony hatásukat. Magyarországon Jászkarajenő határában feltárt Mira glaubersós víz a legismertebb.

 

Keserűvíz források hatóanyaga a glaubersó és a magnéziumszulfát. Magyarország éllovasnak számít a keserűvizek terén világviszonylatban. Például az Apenta, vagy a budapesti Erzsébet-sósfürdő vize, Ferenc József, Hunyadi János és Igmándi keserűvíz.

 

A kénes forrásvizek a kénhidrogénnek és a karbonilszulfidnak köszönheti értékét. A Császár-fürdő, a Szent Lukács-fürdő, az Attila-forrás, a margitszigeti ártézi forrás, Harkány-fürdő, a parádi Csevice-forrás ilyen többek között.

 

Vasas és arzénes forrásvizek közül hazánkban a leghíresebb a parádi Clarisse-forrás, külföldön az egyik legrégebben, már a bronzkorban használt forrás a svájci St. Moritz.

 

Gyógyvizek hatásai

 

Magyarország gyógyvíznagyhatalom, de ezzel remélem, nem mondtam újat. Jelenleg 128 gyógy- és termálfürdő üzemel és aknázza ki Földünk balneológiai szempontból egyik legkimagaslóbb térségének, hazánknak a természeti adottságait.

Az ásványvizek természetes tisztaságuknak és kedvező ásványianyag-összetételüknek köszönhetően alkalmasak az emberi szervezet akár folyadékszükségletének kielégítésére, és nagymértékben hozzájárulnak az ásványi anyag- és nyomelem-szükségletünk fedezéséhez.

Az ásványvizek egy részének gyógyító és megelőző (preventív) hatását klinikai vizsgálatokkal igazolták. A bevizsgált vizeket Magyarországon az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság hivatalosan ismeri el.

A gyógyvizes kezelések előtt mindenképpen javasolt orvos tanácsát kikérni. Különösen, ha nem egészségmegőrzés, hanem valamilyen konkrét betegség elmulasztása céljából alkalmazzuk a gyógyvizet.
A kalciumos és a jódos vizek gyulladásos mozgásszervi megbetegedések esetén ajánlottak.

A szénsavtartalmú vizekben a szívbetegeknek és a perifériás keringési zavarokban szenvedőknek érdemes időzni. A kéntartalmú gyógyvizek a degeneratív gerinc- és végtagízületi bántalmak és a bőrbetegségeknek javallottak. A konyhasós vizek elsősorban nőgyógyászati és urológiai gyulladások csökkentésére kiválóak. A radonos gyógyvízterápia pedig fájdalomcsillapításra alkalmas.

Jó hír, hogy a kezelések kiegészülnek gyógytornával, iszappakolással, gyógymasszázzsal és elektroterápiával. Külön említem, hogy a balneoterápia nagyszerű eszköz szinte minden klinikai eset gyógykezelésében, a műtétek utókezelésében és a rehabilitációban.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..