Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

HALOTTAK NAPJA

A Halottak Napja keresztény ünnep. Latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum. A katolikusok kalendáriumában a Halottak Napja november 2-ára esik, míg a bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombatra. De a Halottak Napját ünneplik a protestánsok és az anglikánok is. Érdekes, hogy az ortodox (bizánci) kereszténység naptárában több Halottak Napja szerepel.

halottaknapja5

A néphit úgy tartja, hogy a halottak ilyenkor hazalátogatnak, ezért sokan megterített asztallal várják őket. A sírokat a temetőkben rendbe szedik és mécseseket gyújtanak. A régmúltba vesző vallási képzetek alapján a templomokban a halottak napi éjszakán a holtak miséznek, s az élők a rászorulókat vendégelik meg. Vizsgáljuk meg, honnan ered a Halottak Napjának hagyománya.

 

A tradíció biztosan nyomon követhető, visszavezethető Rómáig. Ott Ferália néven volt ismert. A Római Birodalom csillaga már több mint fél évezrede leáldozott, amikor 998-tól elkezdték ünnepelni a Katolikus Egyházban. Állítólag egy bencés apát javasolta, hogy a Mindenszentek ünnepe után emlékezzenek meg az elhunyt lelkekről, illetve az üdvözültekről. Az ünnep viszonylag gyorsan elterjedt. A 14. században vált hivatalossá. Ennek az ideológiai hátterében az állt, hogy a kisebb bűnökért a purgatóriumban bűnhődő lélek üdvözülését elősegíti és katalizálhatja, ha az élők könyörögnek érette. Ez nem más, mint a küzdő egyház (ecclesia militans) megemlékezése a tisztítótűzben tengődő lelkekre, a szenvedő egyházra (ecclesia patiens). A Halottak Napján gyakran hallani a Halottak olvasója című imádságot, amely öt tizedből áll, emléket állítva Jézus öt sebének, stigmájának.

 

Az egyháztörténet fejlődésében láthatjuk, hogy Mindenszentekből Halottak Napjának vigíliája (előestéje) lett. A jámborsági hagyomány szerint a hazai halottkultuszban a temető (cinterem) valamikor körülvette a templomot. A halottat a gyászházból jobbára a templomba, vagy a templom előcsarnokába (limbus) vitték. Itt került sor a temetési szertartásra, a búcsúztatásra. A szertartás után a halott sírjánál osztották ki az elhunyt üdvösségéért való imádság fejében a koldusok, az ispotálybeliek, a betegek, az elhagyott öregek között a gyászoló család ajándékát. Máshol a halotti tort az előbb említett elesettek megvendégelése előzte meg. Némelykor a halott végrendeletében tért ki az alamizsnaosztás idejére és mértékére. Ezt a hátramaradottak már csak azért is teljesítették lelkiismeretesen, mert féltek, hogy halottjuk lelke hazajárna, ha nem tennék.

 

Él olyan hagyomány egyes vidékeken, hogy a hívek a halottak napi alamizsnát (kenyeret, kalácsot, bort, zsírt, szalonnát, kölest, babot) a templomban fölállított gyászkoporsó mellé rakják. A koldusok és rászoruló szegények a pap, a harangozó, a koldusbíró vagy a templomatya segítségével jutnak hozzá az alamizsnához. A katolikus délszlávok az ételeket a hozzátartozójuk sírjára helyezik. Máshol a gyűjtést a szegények számára való kéregetéssel oldják meg, mialatt a lélekváltság harangját kongatják.

Szeged felé a családok már Mindenszentek ünnepén fehér üres kalácsot szoktak sütni, tetejét mézzel vonják be. Ez nevezik „Mindönszentök kalácsának” vagy „kúdúskalácsnak”, amelyet a temető kapujában várakozó koldusok között osztanak szét azért, hogy imádkozzanak a család halottaiért. A koldusnak szánt kalács, alamizsna a halott megvendégelésének módosult, keresztényi változata.

An Indian Christian family offer prayers in front of a relatives tomb in Kolkata, 02 November 2006, on the occasion of All Souls Day. All Soul's Day also known as "The Day of the Dead" is a Roman Catholic day of remembrance for friends and loved ones who have passed away.The living pray on behalf of Christians who are in purgatory, the state in the afterlife where souls are purified before proceeding to heaven. AFP PHOTO/STR (Photo credit should read STRDEL/AFP/Getty Images)

Archaikus felfogás szerint a Halottak Napja alkonyattól alkonyatig tart. Ilyenkor a halottak emlékére bizonyos tájakon egy órahosszáig szólnak a harangok. Ezzel érik el, hogy amíg a harang szól, a lelkek nem szenvednek a tisztítótűzben. A középkorban ilyenkor nem dolgoztak a földeken, hanem őröltettek, kukoricát morzsoltak, szalmát hordattak a szérűből. Több tradícióban felbukkan a hazajáró lelkek haragjától való szorongás.

A göcseji falvakban mindenki maga annyi verset harangoz el, amennyi halottja van. Utána nagy lakomát csapnak és muzsikálnak, hogy megtévesszék a hazajáró lelkeket.

Miklósfán vacsorát terítenek, rétest helyeznek az asztalra, egy égő gyertyát a közepére és annyi villát, ahány halottjuk van.

Hegyszentmárton (Baranyában) falucskában a férfiak a harangtorony körül rőzsekévéket gyújtottak, mintha a valódi tisztítótüzet akarták volna életre kelteni. Majd órákig harangoztak, végül tort ülnek.

A székelyföldi Csíknelnén egy kemencére való cipót sütnek. Neve: „Isten lepénye”, „halottak lepénye”. Ezt osztják ki a templom előtt várakozó szegények között, akik hálából a család elhalt tagjaiért imádkoznak. Úgy hiszik, hogy a halott ilyenkor elmegy hozzátartozói kapujához, de ha a szegénynek nem adnak alamizsnát, sírva távozik.

 

Sajátos halottak napi szokás, hogy a hősök emlékművénél este a négy égtáj irányában négy koporsóforma rácsozatot állítanak fel. Gyertyát helyeznek el rajta az ismeretlen, messze sírokban porladozó katonák emlékezetére.

Tompa bácskai faluban Halottak Napján a legközelebbi hozzátartozók sírjáról összegyűjtik a hervadt virágokat. Otthon főzetet készítenek belőlük és a vetőgabonát locsolják vele. Úgy tartják, hogy ez megvédi a gabonát az üszögtől.

 

Régi sokác hagyomány szerint a halottak sírjukból fölkelnek és a templomba mennek, amikor halottak estéjén üdvösségükért harangoznak. A legények a házak ablakai alá állva imádkoznak, majd bekiabálva kérnek a holt lelkek számára pogácsát. A fiatalok a pogácsát megették és bort ittak rá.

 

Mikefa göcseji faluban Halottak Napjakor diófalevelet szednek és elteszik, hogy a családtagok meg ne tetvesedjenek. A magyarázatra nem emlékeznek pontosan, csak azt tudják, hogy a diófalevél és a diófakoporsó élőnek és holtnak egyaránt oltalmat nyújt. A dió középkori Megváltó-jelkép. Vacsora után az asztalt nem szedik le, hanem tiszta tányért raknak fel, mondván, az elhunyt rokonság fog összegyűlni ott.

A szurdokpüspöki hagyomány értelmében a Halottak Napjára következő reggel az asszonyok a kendőbe kötött babot, lencsét és lisztet a templomba viszik, majd mise után a szegényeknek adják.

 

A gyertyagyújtás szokása is elválaszthatatlanul kapcsolódik a Halottak Napjához. A körmenetek alkalmával, a templomi liturgia alatt és az otthonokban szokás az égő gyertya. Célja a halott üdvéért gyertyafénynél mondott ima.

A sírok halottak napi felvirágozása, a sírkeresztek megkoszorúzása alig több mint 150 éves múltra tekint vissza. Ellenben, aki a sírról virágot szakít, azt a hiedelem szerint a halott elviszi. A halott sírjára helyezett égő gyertyát nem szabad áthelyezni egy másikéra, mert akkor annak a halottnak a bűne, akinek sírjáról elvitték a gyertyát, a másik sírhoz tartozó lélekre száll át. A síron való gyertyagyújtás a békéscsabai szlovák evangélikusság körében az első világháború idején tűnt fel. Minden bizonnyal a háborúban elesett hozzátartozóik emlékezetére vezették be ezt a szokást.

Általánosnak elterjedt a parasztság körében, hogy a halottak hetének minden estéjén

gyertya ég az otthonokban. Éppen annyi, ahány halottja van a családnak. Eme gyertyákat nem szabad elfújni, mert nem nekünk égnek, sőt addig kell imádkozni mellettük, amíg égnek.

 

Száraz György

Boldog napot!

 

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..