Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Hány civilizált világ létezik a Galaktikában?

Akár abból a feltevésből indulunk ki, hogy Isten minden „szinten” teremtett, akár abból, hogy a világegyetem elég tágas ahhoz, hogy sokféle értelmes faj elférhet benne, előbb-utóbb izgalmas kérdéseket kezdünk el feszegetni. Például, hogy kikövetkeztethető-e a „civilizált” bolygók száma? Vagy: ha léteznek rajtunk kívül más értelmes lények is, akkor mekkora az esélye annak, hogy e távoli civilizációk egyszer felveszik a kapcsolatot egymással, illetve velünk?

 

tantettaus.blogspot.com

 

A fáma szerint 1961 novemberében egy zseniális csillagász professzor, bizonyos dr. Frank Drake, Green Bankben az amerikai Tudományos Akadémia egyik tanácskozásán felírta a táblára a valószínűségek szorzatából álló, híressé vált formuláját, amely azóta a Drake- vagy Green Bank-i egyenlet nevet viseli. Mire jó ez? Nos, éppen azt áruja el, hogy egy bizonyos csillagközi térrészben hány civilizáció képes egymással kommunikálni.

 

Ez különösen annak fényében nagy horderejű, hogy azóta rengeteg információ látott napvilágot a Földet látogató idegen fajokról és az ufókról. Emlékezzünk a néhány évvel ezelőtti titkosított angliai, francia vagy orosz akták nyilvánosságra hozott anyagaira. Így Frank Drake formulája egészen más színben tűnik fel. De most lássuk, hogy pontosan, milyen tényezőkből áll össze ez a szorzat!

 

A Drake-formula (vagy Drake-egyenlet) megadja egy adott csillagközi térrészben levő, egymással kommunikálni képes civilizációk számát. Legismertebb formája a következő:

 

 NR* x fp x nefl  x fi x fc x L

amelyben

N = jelöli az egymással kommunikálni képes civilizációk számát az adott térrészben (vélhetően technikailag magasan fejlettek) – ezt szeretnénk kiszámolni

R*= az adott térrészben (pl. a Galaktikában) található csillagok száma

fp = annak a valószínűsége, hogy a csillagoknak van bolygórendszere

ne = a lakható bolygók száma egy bolygórendszerben

fl = az élet keletkezésének valószínűsége az adott bolygón

fi = értelmes lényeket hordozó bolygók valószínűsége

fc = az értelmes lények által létrehozott technikai civilizáció kialakulásának valószínűsége (azért, hogy detektálható jeleket küldjön a létezéséről a világűrbe)

L = az az időtartam, mire egy ilyen civilizáció detektálható jeleket küld az űrbe

 

http://2.bp.blogspot.com/-

 

A képletben olyan tényezők szerepelnek, amelyek közül megbecsülni igazán csak az elsőt és az utolsót tudjuk a mai ismereteink szerint.

A második tényezőről is lehet sejtésünk, hiszen sok felfedezés alátámasztja ezt a megállapítást.

Az sem mellékes körülmény, hogy a saját csillagrendszerünkben mindegyik tényezőre be tudnánk írni egy természetes számot a nulla kivételével. Például a Tejútrendszerben kb. 150 milliárd csillag van. De Gribbin szerint ez a szám elérheti az 1 billiót is.

Nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy összesen hány csillagrendszer létezik. (Ennek becsült értéke: 150-200 milliárdig terjed.)

A Tejútrendszer kora legalább 10-13 milliárd év.

 

A Drake-formula rubrikáit több csillagász is megpróbálta „kitölteni” nem is annyira a konkrét megoldás, sokkal inkább a gondolkodás céljából. Voltak, akik 10 velünk kommunikálni képes civilizációt hoztak ki belőle, voltak, akik sokkal többet.

 

Sokan a pontatlanságát vetik a formula szemére, mivelhogy túlságosan sok benne a bizonytalansági faktor. Holott ez inkább a mi nem tudásunknak a folyománya és nem feltétlenül az egyenlet fogyatékossága.

Drake 2008-ban 10 000-re becsülte a galaxis fejlett civilizációinak a számát. A képletben található fc már önmagában véve is olyan faktor, amely nagyon összetett alfaktorokból tevődik össze.

 

http://m.teachastronomy.com/

 

A Drake-formula természetesen nem mindenható. Nem is vállalkozik arra, hogy az intelligens civilizációk létrejöttét ecsetelje, vagy hogy megvilágítsa az intelligencia fokát. Erre egyébiránt az emberi tudat sem képes, mivel akár biológiai, akár kémiai, akár fizikai irányba indul el, mindig a saját tudása szabta keretek között marad és kóvályog, mintha valamilyen rejtélyes gravitáció földhöz kötné őt. Vagyis mindenkoron önmagunkból tudunk csak kiindulni, így rendre bebizonyosodik, hogy önmagunkhoz viszonyítottunk és hasonlítottunk egy másik potenciálisan értelmes civilizációt.

Erre talán jó példa az az emberi spekuláció, hogy ha mi nem vagyunk képesek belátható időn belül nagy távolságokat átívelni semmilyen kommunikációs eszközünkkel abból a célból, hogy kapcsolatot létesítsünk más intelligens fajokkal, akkor logikus – de vajon miért? –, hogy erre mások sem képesek.

 

Véleményem szerint könnyen elképzelhető, hogy egy kb. 1 millió évvel előttünk járó civilizáció már rájött a kozmikus távolságok legyőzésének nyitjára.

Abból kiindulva, hogy mi 300 év alatt mennyit fejlődtünk technikailag – gyakorlatilag exponenciálisan –, nem annyira elképzelhetetlen, mint amennyire logikus ezt egy egymilliós időskálában végigvezetni. Vetítsük ezt a tendenciát az asztronómiára, az asztrofizikára, a bolygók kozmogóniájára, a planetológiára (ez egy interdiszciplináris tudományág, amely a csillagászatból és a földtudományokból fejlődött ki), a biológiára, vagy a metafizikára, a vallásfilozófiára, a pszichológiára, a szociológiára stb., és azon nyomban érzékelhetjük, hogy ezekben az esetekben számunkra valami újat és ismeretlent jelent az „intelligens” kifejezés.

Mindenesetre nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy más, intelligencia vonatkozásában előttünk járó, értelmes fajok már képesek az intergalaktikus üzenettovábbításra, esetleg utazásra is.

Csak ők nem feltétlenül szenvednek feltűnési viszketegségben, hogy idejekorán hírt adjanak magukról.

 

Kritizálni pedig addig tudunk, amíg valamelyik értelmes civilizációk prominens képviselői nyílt kapcsolatfelvételt nem kezdeményeznek velünk és be nem avatnak a Mindenség intelligens életformáinak a titkaiba. Vagy ez már meg is történt…?

 

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..