Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Hihetetlen felfedezés tárja fel az ember agyi hálózatában található multidimenzionális univerzumot

Az emberi agy csodálatos! Agyunk egy olyan fejlett szuperszámítógép, amely hatékonyabb és nagyobb számítógépes alapteljesítményre képes, mint a valaha megépített legimponálóbb szuperszámítógépek.

 

Egy korszakalkotó felfedezés kezdi feltárni az agy felépítésének titkait, s világos, hogy agyunk sokkal fejlettebb, mint azt valaha gondoltuk volna. A tudósok egy sokdimenziós világegyetemet fedeztek fel az agy hálózatában. Az agyban akár tizenegy dimenziós struktúrák is vannak.

 

Amennyiben képesek volnánk a magasabb dimenziókba belépni, akkor a múlt, a jelen és a jövő eseményeit is egyidejűleg láthatnánk a saját szemünkkel.

 

A szuperhúrelmélet, amely a vezető teóriák egyike manapság, magában rejti annak a lehetőségét, hogy a világegyetem egyik legnagyobb rejtélyét leplezzük le, tudniillik hogyan illeszthető össze a gravitáció és a kvantumfizika. A szuperhúrelmélet azt állítja, hogy 10 dimenzió létezik.

 

A magasabb dimenziókban alternatív univerzumokat láthatnánk.

 

A Blue Brain Project, vagyis a „Kék Agy Terv” kutatói algebrai topológiát alkalmaztak oly módon, ahogyan előtte az idegtudományban sohasem tették.

 

„Egy olyan világot fedeztünk fel, amilyet sohasem képzeltünk volna.” – állítja Henry Markram neurológus, a Blue Brain Project igazgatója, a Lausanne-i (Svájc) EPFL professzora.

„Ezen objektumokból több tízmilliónyi lehet az agy egyetlen apró darabkájában is, akár hét dimenzióban. Néhány hálózatban akár tizenegydimenziós struktúrákat is találtunk.”

 

Markram felveti, hogy ez megmagyarázhatja, miért olyan nehéz az agy megértése. „A matematikusok által tanulmányozott hálózatok képtelenek azokat a magasabb dimenziós struktúrákat és tereket kimutatni, amelyeket mi világosan látunk.”

 

Roppant nehéz megértenünk, hogy léteznek a környezetünk háromdimenziós láthatóságán túli világok is. Amennyiben a 4D-s (négydimenziós) világok próbára teszik a képzeletünket, úgy az 5, 6 vagy még több dimenziós világok túl összetettek a legtöbbünk számára ahhoz, hogy megérthessük azokat.

 

 

Itt jön a képbe az algebrai topológia, ami a matematika egy olyan ága, mely képes bármilyen dimenziószámú rendszert leírni. A matematikusok az algebrai topológiát használták a Bue Brain Project folyamán az agyi hálózatok vizsgálatára. Név szerint Kathryn Hess az EPFL-ről és Ran Levi Aberdeeni Egyetemről tette ezt.

 

A virtuális agyszöveten lefuttatott többszörös tesztek által a tudósok bebizonyíthatják, hogy a felfedezett multidimenzionális agyi struktúrák semmiképpen sem alakulhattak ki a véletlen folytán.

 

A kép megkísérel olyasvalamit illusztrálni, amit nem lehet elképzelni: egy többdimenziós struktúrákból és terekből álló világegyetemet. Bal oldalon van a neocortex (új agykéreg) egy részének digitális másolata, ami az agyunk legfejlettebb része. Jobb oldalon különböző méretű és geometriájú formák találhatók, melyek egytől hét dimenzióig terjedő, sőt még azokon túli struktúrákat is próbálnak bemutatni. A középen lévő „fekete lyukat” arra használták fel, hogy a többdimenziós terek vagy üregek összességét jelképezzék. A Blue Brain Project kutatói arról számoltak be, hogy az ilyen üregekhez kötődő neuroncsoportok szolgáltathatják a hiányzó láncszemet az idegi struktúra és funkció között az új tanulmányuk szerint, melyet a Frontiers in Computational Neuroscience című folyóiratban publikáltak.

Credit: Blue Brain Project

 

„Az agy információfeldolgozása során jelentkező magasabb dimenziójú üregek megjelenése azt jelenti, hogy a hálózat neuronjai szerfelett szervezett módon reagálnak az ingerekre” – állítja Levi.

„Ez olyan, mintha az agy egy ingerre egy sokdimenziós blokkokból álló torony építésével, majd lerombolásával reagálna, rudakkal kezdve (1D), majd deszkákkal (2D), azután kockákkal (3D), ezt követően még összetettebb 4D-s, 5D-s stb. geometriai formákkal. Az agyi aktivitás folyamata egy olyan multidimenziós homokvárra hasonlít, ami a homokból jön létre, majd pedig felbomlik.”

 

A kutatók által feltett nagy kérdés az, hogy az általunk véghezvihető feladatok bonyolultsága vajon függ-e az agy által felépített sokdimenziós „homokvárak” összetettségétől. Az idegtudomány ugyancsak annak felfedezésével küszködik, hogy vajon hol tárolja az agy az emlékeket. „Azok talán a magasabb dimenziós üregekben rejlenek” – spekulál Markram.

 

Tehát semmi kétség afelől, hogy az agy roppant komplex, akárcsak egy szuperszámítógép. Még nem fedeztük fel annak a módját, miként is fejthetnénk meg valamennyi hihetetlen agyi képességünket.

 

Azonban, ha agyi hálózatunkban egy sokdimenziós világegyetem található, akkor az azt jelenti, hogy képesek vagyunk belépni a magasabb dimenziókba!

 

Fordította és szerkesztette: Száraz György

Forrás / Original article: http://www.messagetoeagle.com/incredible-discovery-reveals-multi-dimensional-universe-human-brain-network/

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

 

Részt vehetsz programjainkon:

 

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..