Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

HÍRES TEMPLOMOK

SZENT ISTVÁN BAZILIKA

 

A Szent István-bazilika vagy Lipótvárosi plébániatemplom egy római katolikus templom, mely Magyarország egyik legszebb és legkiemelkedőbb egyházi épülete, s Budapest egyik idegenforgalmi nevezetessége.

A Szent István-kultusz fő helyszíne a bazilika, mivel névadója a magyar államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként őrzik a székesegyházban.

 

A mai bazilika helyén a 18. században még a Hecc színház (Hetz-Theater) állt. Egy gazdag polgár, bizonyos Zitterbarth János ideiglenes templomot építtetett ide. Ekkor vetődött fel egy impozáns plébániatemploma igénye. A bazilika megépítésének indokát az 1838-as nagy árvíz szolgáltatta. A mai Szent István tér közepe magasabban feküdt, ezért több száz lakos talált itt menedéket a víz sodrása elől. A túlélők adományokkal támogatták a templom megvalósítási tervét a csodával határos megmenekülésük miatt.

1845-ben Hild Józsefet bízták meg a tervek elkészítésével. A klasszicista stílusú istenháza építését 1851. augusztus 14-én kezdték meg. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat. De komoly hibák voltak, melyek a felfalazott kupola beomlásához vezettek. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket, de már ő sem élhette meg a bazilika elkészültét. Az építkezés véglegesen 1905-ben zárult le Kauser József irányítása mellett. Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, s az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében helyezték el a zárókövet.

 

Eredetileg Ausztria védőszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna az új templom, de millenniumi ünnepségek kapcsán az érseki főhatóság Szent István király „védelme” mellett tette le a voksát. A bazilika többször megrongálódott a világháborús bombázások miatt és egy része leégett, illetve a viharok is erősen megrongálták. A teljes restauráció (helyreállítás) 2003. augusztus 14-én fejeződött be.

 

A bazilika kupolájában körkilátót alakítottak ki, ahonnan szemkápráztató panoráma nyílik az egész fővárosra. Továbbá csodálatos díszkivilágítást kapott az épület és az előtte található Szent István teret is felújították. 2001. augusztus 16-tól egyházi tulajdonba került. A Szent István-bazilika Budapest második, Magyarország harmadik legmagasabb épülete, amely 8 ezer személyt képes befogadni.

A timpanon alatti párkányon olvasható a Szentírásból vett krisztusi gondolat: Ego sum via, veritas et vita (Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet).

 

Különös, de a templom építészeti szerkezete nem bazilikás elrendezésű: görög kereszt alaprajzú, kilencosztatú belső tere van. A bazilika rendkívül gazdag képzőművészeti alkotásokban. Egyebek mellett Senyei Károly, Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Stróbl Alajos, Róth Miksa tehetsége mutatkozik meg az alkotásokban, a szobrokban, a mozaikokban és az oltárokban.

A Szent István-kultusz két fő motívuma – a Szent István-bazilika és a Szent Jobb-körmenet – csak 1989-ben fonódott össze. Az emberek közös hitének energiái hatják át a bazilikát.

 

BUDAVÁRI KORONÁZÓ FŐTEMPLOM

 

A Mátyás-templom vagy más néven a Budavári Koronázó Főtemplom, hivatalosan a Budavári Nagyboldogasszony-templom a főváros I. kerületében, a Szentháromság téren áll. A hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította 1015-ben. A Szent István-féle templomról eleddig nem került elő hiteles bizonyíték: okleveles vagy tárgyi adat, mindamellett a tatárjárás előtti alapításra enged következtetni, hogy a templom az ősiség jogán már 1257-ben elsőbbséget élvezett a várbeli Mária Magdolna-templommal szemben.

 

IV. Béla a tatárjárás-tatárdúlás után a régi templom helyére háromhajós bazilikát építtetett. Az első építési ütemben épült fel a főszentély és a mellékszentélyek, az álkereszthajó és a Menyasszony-kapu, valószínűleg Villard de Honnecourt irányításával. A templom teljes kiépítésére azonban csak a második építési szakaszban került sor. A templomon érezni a német és a francia beütést, amúgy a klasszikus gótika legteljesebb alkotása hazánkban. A megépült budavári főtemplom kegyuraságát a király – leányára tekintettel – egy időre a Margit-szigeti apácakolostornak adományozta. (Szent Margit IV. Béla leánya volt.)

 

A 14. század második felében Nagy Lajos királyunk uralkodása alatt gótikus csarnoktemplommá építették át. 1370 körül kezdődött meg a délnyugati Mária-kapu kiépítése. Zsigmond király uralkodása alatt hosszabbították meg és látták el nyolcszögletű, gótikus záródással a mellékszentélyeket.

 

Hogyan lett Mátyás temploma? Hunyadi Mátyás felépíttette a délnyugati harangtornyot, a hazai gótikus építészet egyik legcsodálatosabb alkotását. A kóruskarzatot támasztó nagy ív oszlopfője máig eredetiben őrzi kőindái között Hunyadi János, Mátyás és László arcképét.

Mátyás királyi oratóriumot (magánkápolnát) is emelt a templom mellé, de ez a török hódoltság idején elpusztult.

 

1526-ban Buda első török megszállása során a főtemplom csaknem megsemmisült, majd az újjáépült Boldogasszony-templomot 1541-ben mecsetté alakították át, hogy I. Szulejmán szultán itt adjon hálát Allahnak a győzelemért. Utána sok minden tönkrement. Buda visszafoglalása (1686) után a ferences rend, majd a jezsuita rend tulajdonába került. Lépésről lépésre újították fel ismét, mígnem az 1723. évi nagy budai tűzvészben leégett a templom. A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát és boltozatait. Ismét rekonstrukció következett. 1748-ban azonban villám sújtotta.

 

A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után a templom kegyura (templomot fenntartó jogi személy) Buda város tanácsa lett. A templomhoz épült kollégium és rendház állami tulajdonba került.

 

I.Ferenc József király határozata értelmében a 19. század végén Schulek Frigyes vezetésével szinte teljesen újjáépítették, így alakult ki az épület mai képe: visszaadta különálló jellegét és földig bontatta a falakat csak, hogy visszaadja az eredeti építészeti megoldásokat. Ily módon egyfajta formamentésre került sor. Kibontották a Nagy Lajos-féle Mária-kaput, megújították Mátyás harangtornyát és oszlopfőket is hűen újrafaragtatták. Mindenben törekedtek az autentikuságra, emellett újításokkal is előálltak. Például felépítették az új Szent István-kápolnát, újjáépítették az északi oldalhajóhoz csatlakozó barokk kápolnasort neogótikus stílusban, rekonstruálták a déli harangtornyot, az északi tornyot késő román stílusú fiatornyos sisakkal látták el, valamint két sekrestyével és a szentélyhez északról csatlakozó királyi oratóriummal is megajándékozták a templomot.

 

A restaurálásban oroszlánrészt vállalt Schulek Frigyes, Székely Bertalan és Lotz Károly, de mindenképpen említésre érdemes Kratzmann Ede, Mikula Ferenc, Zichy Mihály, Aggházy Gyula és Lontay Lajos neve is.

A Koronázó Főtemplom 1893-ra készült el, tehát még időben a honfoglalás millenniumához képest.

 

Budapest 1944-45-ös ostroma során az épület súlyosan megsérült, s csak évtizedek múltán kezdett régi fényében pompázni. 1994-ben egy merénylő pokolgépet robbantott az épület Halászbástya felé nyíló kapujánál. 1999-ben a magyar állam az egyház tulajdonába adta a templomot.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..