Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Hitler és a Thule Társaság kapcsolata

Létezett-e egyáltalán a hírhedt Thule Társaság? Ha igen, akkor milyen szándékokat volt hivatott szolgálni? Kik voltak, illetve lehettek a tagjai? Milyen kapcsolat lehetett a Thule Társaság egyes vezetői és Hitler között? Milyen világpolitikai összeesküvéseket szőttek a Thule Társasághoz kapcsolódóan a későbbi legendagyártók?

 

Az imént feltett kérdésekre részben van elfogadható és korrekt válasz, részben be kell érnünk a feltételezésekkel. Ha azonban megkapargatjuk a felszínt és kissé elmélyedünk a témában, egy hatalmas történelmi puzzle egyes darabjait fedezhetjük fel a Thule Társaság sorsvonulatában.

 

Mindenekelőtt néhány sorban részleteznünk kell a kor atmoszféráját, amelyben ez a félig-meddig titkosnak mondható szerveződés vagy fedőszervezet létrejött.

Az 1918-as háborús vereséget követő kiábrándulás és megaláztatás csaknem teljesen letaglózta a németeket. Az emberi elkeseredéshez súlyosbító körülményként társult a szegénység, a bankok csődje, a császár lemondása, az egymással perlekedő politikai erők és a háborús veteránok sokasága. Sokan nem akartak hinni a szemüknek, alig tudták elfogadni, hogy ez megtörténhetett. A lakosságon lassacskán úrrá lett a lelki trauma és szinte anarchikus állapotok alakultak ki egyes helyeken.

Az 1918-1919-es évek világpolitikai eseményei komoly szerepet játszottak a jobb oldal előretörésében, lévén a kommunizmus veszedelmétől tartva, tovább erősödtek a nacionalista eszmék.

Sokan felelősöket kerestek a vereségre és az azzal együtt járó csapásokra, mint amilyen a hadisarc, a gazdasági válság és a társadalmi elégedetlenség volt. Nem tartott sokáig, amíg egy kör terjeszteni kezdte, hogy a németek ügyét elárulták. Nevezetesen, a kommunistákat és a demokratákat tették felelőssé a lesújtó helyzetért. Sőt, volt egy olyan klikk, amely kifejezetten a zsidó pénzhatalmi elitet vádolta meg összeesküvéssel, mely szerint a háttérből ők irányították, mi több, finanszírozták, a háborúban egymás ellen vonuló oldalakat, majd az orosz forradalmat is. Ebből következett, hogy a párizsi békediktátumok sem szolgálhatták, csakis az ő hosszú távú érdekeiket. Azt hiszem ennyiből nagyjából érzékelhető, hogy milyen közhangulatba és heves indulatokkal tüzelt miliőbe érkezett meg a Hitler által képviselt akarat.

 

De még mielőtt Hitlerre kitérnék, a Thule Társaságról okvetlenül értekeznünk kell. Magát a Thule Társaságot Baron von Rudolf Freiherr Sebottendorf, egy teozófus tanokkal szimpatizáló okkultista alapította, vélhetően már 1914-ben. Úgy mondják, hogy ez a szerveződés, tehát a Thule Gesellschaft nevű csoport, eleinte egy „irodalmi vitakörként” indult, amely részben hagyományőrzésről, részben okkultizmusról szólt. Később ez a társaság támogatta a Német Munkáspártot, amelynek a gyűlésein Hitler először 1919. szeptember 10-én vett részt, mint egyfajta kém vagy beszivárgó, ám rövid idő belül megtalálta a közös nevezőt a szervezet egyik fő irányítójával, Dietrich Eckarttal. Mivel Eckart tagja volt a munkáspártnak, továbbá a Thule Társaság Nagymesteri posztját is betöltötte, nem nehéz kitalálni, hogy Hitlernek egyenes út vezetett ebbe az irányba. Ezzel együtt a történelem úgy tudja, hogy Hitler sohasem volt tagja hivatalosan a Thule Társaságnak. Erre mindjárt visszatérek.

 

Egy másik forrás úgy ismeri ezt a történetet, hogy a Thule Társaság egy bizonyos Walter Nauhaus nevű első világháborús veterán, amúgy bölcsésztan hallgató vezette „Német tanulócsoport” volt. Ő a Germanenorden, vagyis a Német/Germán/Teuton Rend tagja volt, melyet 1912-ben alapítottak. Azért említem az eredeti elnevezést és az egyéb fordításokat, mert sokan könnyen összetéveszthetik a többi nagyon hasonló nevű társasággal.

Nauhaus 1917-ben Münchenbe költözött és feltételezik róla, hogy a Thule-Gesellschaft fedőnév alatt működtette a Germanenorden müncheni ágát. Ez a helyi irányzat később annyira megerősödött, hogy lényegében önállósult, illetve átvette a vezetést. Így született meg a Thule Társaság a Germán Rend müncheni páholyaként, amelynek a jelképe a szvasztika lett.

 

Bárhogy is történt pontosan, a Thule Társaság létezett és olyannyira működött, hogy ez vált az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró csoportosulássá, amelynek tagsága az okkultizmussal és különösen a náci okkultizmussal foglalkozó szakirodalom szerint magában foglalta a leendő Harmadik Birodalom csaknem teljes vezetését.

Mi a magunk részéről ez utóbbi megállapítással értünk egyet, tekintve, hogy a mi olvasatunkban Hitler, a beavatottság és Thule eszméje nem szétválasztható fogalmak, amint az a következő cikkből ki is fog derülni.

 

A Thule Társaság eleinte körülbelül 250 követőre talált Münchenben, míg Bajorországban 1500 körülire tehető a taglétszáma. A szervezet vezetői úgy látták jónak, hogy létrehoznak egy kifejezetten a munkásokból toborzódó külső kört, amely a majdani tömegbázist fogja adni és elsősorban arra hivatott, hogy egyfajta munkásmozgalomként hathatós ellensúlyt képezzen a szocialistákkal teli szakszervezetekkel szemben. Ez vezetett a Német Munkáspárt megalakításához, amelyet Karl Harrer és Anton Drexler irányított. Ugyanakkor a stratégia másik részét az jelentette, hogy a pénzemberek és a komolyan szellemi vagy gazdasági tőkéve rendelkező személyek alakítanak egy belső kört, akik majd a háttérből szabják meg a fontosabb irányelveket és irányítják a folyamatokat. Ide főleg üzletemberek, katonai vezetők, értelmiségiek, az államirányításban és a rendészetben magasabb pozíciókat betöltő személyek tartoztak. Példának okáért, közéjük tartozott Franz Gürtner. Bajorország igazságügyi minisztere. Ők a Négy Évszak Hotelbe szervezték az üléseiket.

 

Dietrich Eckart, aki az új pártnak (Német Munkáspárt) és a Thule Társaságnak egyaránt tagja volt, felismerte, hogy a Német Munkáspártnak karizmatikus vezetőre van szüksége. Eckartot nevezik egyébként a nemzetiszocializmus szellemi atyjának. Neki éppen kapóra jött a természetfeletti és az okkultizmus iránt abszolút vonzódó katonai hírszerző ügynök, Adolf Hitler, aki kiváló retorikai készségeivel és mindent elsöprő fanatizmusával csakhamar be is váltotta a hozzá fűzött reményeket.

Néhány hét elteltével Hitler már a propaganda ügyek intézését koordinálta. 1920. február 20-án a párt Nemzetiszocialista Német Munkáspártra változtatta a nevét. Hamarosan a párt emblémaként elfogadta a Thule Társaság jelképét, a horogkeresztet, melyet Hitler saját kezűleg szerkesztett meg.

 

Hitler, Drexler és Eckart 1920-ban közzétette a náci párt alapjait megfogalmazó huszonöt pontot, s ezzel kezdetét vette ama Thule Társaság elméleteinek a gyakorlatba történő átültetése és megvalósítása, amelynek a titkairól a következő cikkben számolunk be.

 

Eckart állítólag 1923-ban a halálos ágyán a következőket mondta: „Kövessétek Hitlert! Ő fog táncolni, de én szereztem hozzá a zenét. Én avattam be őt a ‘Titkos Doktrínába’, én nyitottam meg látásának központjait és tettem lehetővé, hogy kommunikáljon az Erőkkel. Ne sirassatok engem: nagyobb hatással voltam a történelemre, mint bármelyik német”.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..