Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

HOGYAN SZÁMOLTAK A MAJÁK, ÉS AZ MIÉRT 2012?

MAJA MATEMATIKAÓRA

 

A maják a számokat speciális jelekkel ábrázolták. Ennek oka abban keresendő, hogy számolási rendszerük megkapóan egyszerű, találékony és tökéletesen logikus volt. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elvont matematikai gondolkodás magaslatait ostromolták a maja papok. Köztudott, hogy nem csak a nulla fogalmával számoltak, hanem végtelenül nagy számokat is játszi könnyedséggel kezeltek az őserdő mélyén élő indiánok.

A maják a húszas számrendszerrel operáltak. Hogy pontosan miért is? Nem tudni biztosan, de szerfelett jól működött a matematikájukban. Talán azért esett a húszas számrendszerre a maja papok választása, mert az embert választották matematikai modellül a kéz és a láb ujjainak száma alapján. A maja nyelvben összefüggés van a 20-as szám és az „ember” szavak között. „Vinal” (uinal) húsznapos hónapot jelent. Jegyezzük meg, hogy nálunk Európában az arab számrendszert használjuk, melyet i. sz. V. században alkottak meg Indiában. Vízszintesen, sorba illesztve, helyiértéket alapul véve operálunk vele. Ezt szinte mindenki ismeri.

A maják ehhez képest ezer esztendővel korábban jöttek rá maguktól (vagy magasabb rendű lények beavatkozása által) a számok és a helyiérték titkaira. Sok esetben a számokat függőlegesen, alulról felfelé haladva írták, mintha egy állványt szerettek volna készíteni belőlük. Az egyik „polcon” szerepelő szám éppen hússzor nagyobb volt, mint a közvetlenül alatta található polcon lévő szám. Így világos, hogy az első polcon álltak az egyesek, a másodikon a húszasok, sít.

 

A számjegyeket pontok és vonások formájában ábrázolták. A vonás az ötösöket jelölte, míg a pontok az adott nagyságrend egységeit. A 10-et és a 20-at kétjegyű számnak tekintették, tehát nem önálló számjegynek. A huszadik számjegy a majáknál a nulla volt, amelyet egy stilizált kagylóhéjjal jelenítettek meg. Elégedjünk meg ennyi matek bevezetővel, s most lássuk a logikát és a praktikusságot, merthogy volt azokból bővel az Újvilágnak eme fertályán!

 

KIVÉTEL ERŐSÍTI A SZABÁLYT!

 

Alaposan szemügyre véve a maja számítási technikát, előbb-utóbb fel fog tűnni számunkra, hogy egy első látásra nem érvényes műveletet hajtottak végre a papok, amikor a 360-es számhoz értek. Röviden: a harmadik nagyságrend kezdőszáma a 360-as, ezért annak a helye a harmadik polcon van. Ekkor derül fény a csavarra, hogy tudniillik, a harmadik nagyságrend kezdőszáma – kivételesen – nem a második nagyságrend kezdőszámának a hússzorosa, ami 20×20 = 400 lenne, hanem csak a tizennyolcszorosa. 18×20 = 360. Ez az egyetlen kivétel!

 

A kivételnek pedig alapos oka van. Voltaképpen a maják ezzel a lépésükkel felborították a 20-as számrendszer szigorú struktúráját, de ezt a gyakorlati életük érdekében tették.  A maják a többjegyű számításaikat elsősorban csillagászati méréseik kapcsán alkalmazták. A csillagok mozgásának megfigyelése pedig szoros összefüggésben állt a naptárjukkal. Ezért aztán a harmadik nagyságrend kezdőszámát maximálisan közelítették az évük napjainak számához. A maja naptárban lévő tizennyolc húsznapos hónap napjainak száma 360.

 

A maja húszas számrendszer a továbbiakban tökéletes következetességéről tesz tanúbizonyságot, így a negyedik, ötödik és akárhányadik polchely számainak képzésekor az eredeti logika érvényesül. A negyedik nagyságrend: 7200 (360×20), az ötödik nagyságrend 144 000 (7200×20).

 

A MAJA NAPTÁRCIKLUSOK

 

Egy Copan nevű maja város egyik sztéléjén megtaláljuk a maja időszámítás kezdő dátumát is, melyet nagyságrendje miatt sokan csak absztrakt, mitikus kronológiai orientációs pontnak tartanak, mindenestre magával ragadó a szám: i. e. 5 041 738. év. Nem tévedés!!!

 

A régi maják naptára tizenhárom napos héten alapult. A hét napjait számjegyekkel írták le 1-től 13-ig. A naptári dátum második és harmadik összetevője a húsznapos hónap (vinal) napjának a neve, valamint a sorszáma az adott hónapon belül. Végül a hónap megnevezése következett.

A mi Gergely-naptárunkban a hét napjának neve nem játszik különösebb szerepet. Manapság csak az ezoterikusoknak bélyegzett elméket érdekli, hogy az év, a hóna és a nap után milyen nevű napra esett egy esemény (hétfő, kedd…). Ezzel szemben a maja dátum nem érvényes, ha hiányzik belőle a negyedik komponens. Így viszont minden más dátum a maja naptárban csak 52 évente szerepel, illetve ismétlődik. Ugyanez a megállapítás más megközelítésben: a maja naptárban 52 év leforgása alatt csupán egyetlenegyet napot jelölhetnek, tehát nincs ismétlődés. (Ennek levezetésétől megkímélem az olvasót, bár csak egy kis matematikai szorzatról van szó.) Ez a maja naptár és kronológia alapigazsága, amit nem ajánlatos szem elől téveszteni.

 

Így adódik a maja naptár 52 éve ciklusa, azaz a Naptári kör. Az ismétlődés napokra lebontva: 18980 nap.

v  260 napos ciklus – ilyenkor a tizenhárom napos hét napjának neve és sorszáma esik egybe.

v  4 éves ciklus – amikor a húsznapos hónap napjának neve és sorszáma esik egybe.

v  52 éves ciklus – amikor mind a négy összetevő egybeesik.

A naptárszámítás keletkezésének körülményeiről nincs megbízható kútfő, csak közvetett források állnak rendelkezésünkre.

 

Ha egy konkrét történelmi eseményt szeretnénk lokalizálni, akkor pontos dátumra van szükségünk. Igen ám, de hol találunk viszonyítási pontokat a maja naptárban, hiszen végtelenül sok 52 éves (vagy sokkal nagyobb) ciklus létezhetett? Az első bökkenő, hogy a kronológia kezdőpontja mitikus. De ha őszinték akarunk lenni, akkor a Gergely naptáré is az, tudniillik Krisztus születése. Ennek megfelelően a tudósok által kiszámolt és kijelölt kezdő év az i. e. 3113-as esztendő. (Valójában több mint egy tucat kezdődátum létezik, melyek többsége i. e. 3114 és 3113 valamelyik napjára esik. Ezért tekintsük ezeket nem egzakt viszonyítási pontoknak!)

 

A maják kidolgoztak egy naptári nap szorzótáblát, amely az abszolút dátum kiszámítását teljesen leegyszerűsítette:

1 nap

20 nap

360 nap

7 200 nap = kb. 20 év

144 000 nap = kb. 400 év

2 880 000 = kb. 8 000 én

57 600 000 nap = kb. 160 000 év

1 152 000 000 nap = kb. 3 200 000 év

23 040 000 000 nap = kb. 64 000 000 év

 

Innentől kezdve, a fenti táblázat alapján már bármilyen történelmi eseményt képesek voltak pontosan feljegyezni és megőrizni a maja papok. S ilyenekkel találkozunk is az ősi maja városokban. Például a leideni lemezbe vésve ezt találjuk: 8 bak’tun, 14 k’atun 3 tun 1 vinal 12 k’in 1 eb jas-k’in.

Ezt lefordítva a számok nyelvére, azt kapjuk, hogy az időszámítás kezdődátuma óta 1 253 912 nap telt el, azaz 3435 év és 157 nap. Ebből pedig már nem bonyolult kiszámítani, hogy a leideni lemez a mi időszámításunk szerint 322-re esett. De mivel a Naptári kör dátumát is figyelembe kell venni (1 eb 0 jas-k’in), ezért a dátum módosul: i. sz. 317 lesz belőle.

 

MIÉRT PONT 2012?

 

A maják nem csak a napokat tartották nyilván, hanem kitűnő csillagászok is voltak. Sőt, éppen azért használtak bonyolult naptári jelöléseket, hogy a különféle égi eseményeket részletesen megfigyeljék és lejegyezzék. Ne felejtsük el, hogy templomok csillagvizsgáló funkciót is betöltöttek! A maják a csillagászati megfigyeléseiket referenciatáblázatokkal kombinálták, így pontos prognózisokat tudtak készíteni a jövőre vonatkozóan.

Kétféle időszámításuk volt a majáknak: egy mindennapi használatú (főként ezt mutattam be az előbbiekben) és egy hosszabb időintervallumú. Egyébként időközben a kisebb hibákat tudták korrigálni, merthogy erre is volt rendszerük.

A maják ciklusokban gondolkodtak. Létezett náluk egy 25 625 éves nagyciklus. Az ötödik nagyciklus kezdete a „Vénusz” születése volt. Ezt Eric Thomson számította ki: i. e. 3114. augusztus 13-ra esett. Ez egy csillagászati esemény volt. A 25 625 éves nagyciklus 5 világkorszakra (kisciklusra) oszlik, amelyek egyenként 5125,4 évesek. Jelenleg az ötödik korszakban élünk, amelynek a kezdő dátumát az imént írtam le. Ebből pedig logikusan következik, hogy

 

i. e. 3114. aug. 13. + 5125,4 év = i. sz. 2012. 12. 21.

 

A maják még ettől is nagyobb ívben gondolkodtak. Ők ugyanis túlléptek a 25 625 éves precessziós ciklusok, ami a Föld tengelyének búgócsiga-mozgását írja le pontosan, vagyis az állatövi jegyek alapján egy teljes körforgást. Ami minket a legjobban érdekel ezúttal, az a hosszabb távú korszakolás. A hosszú időszámítás szerint egy világkorszak 113 972 év (ez 41 600 000 nap). Ennek a bizonyos hosszú időszámításnak a kezdőpontja azonban nem pontosan valamikorra 114 000 évvel ezelőttre esik, hanem…

 

Most jön a döbbenetes tény: a jelenlegi maja nagyciklus és az úgynevezett hosszú időszámítás utolsó napja – az ötödik kisciklusról nem is szólva – éppen 2012. december 21-én érkezik el az utolsó napjához. Tehát ezen a napon zárul le egy 5125 éves, egy 25 625 éves és egy 113 972 éves ciklus.

 

Mivel a maják csillagászati eseményekhez kapcsolták az időszámításaik kardinális pontjait – például a Vénusz „születését” –, s ezekről hihetetlenül precíz táblázatokat készítettek, aligha lehet kétséges, hogy a számításaik helyesek.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..