Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Holdnaptár

Az ősi, egyiptomi tradíciók szerint az anyagi világban mindenben megtaláljuk a két polaritást: a Napot és a Holdat. A Nap a férfi, míg a Hold a női princípiumok képviselője. Nem csak az egyiptomiak, a kínaiak, a babiloniak és a maják is erre a kettősségre építették fel a spiritualitásukat, s ezáltal a birodalmukat és magát az egész életüket.

 

A Hold princípiuma

 

A kínai Jang felel meg a Napnak, ő a pozitív, az aktív, a mozgékony, a fény, a szellemi vagy a tudatfeletti hordozója. A Jin megfelel a Hold princípiumnak, mely a negatív, a passzív, a befogadó, ő a sötétség, az emberi tudattalan és az ösztönvilág.

Ezeket az analógiákat azért érdemes áttanulmányozni, mert akkor tudjuk csak mélyrehatóan megérteni és értelmezni, hogy miért készítettek Holdhoz igazított naptárakat a magas kultúrák kultúralapítói.

 

Az emberi agyban is fellehetők eme polaritások A bal agyfélteke a Jang, a férfias, az aktív, a tudatfeletti, mely a test jobb oldalát irányítja, azaz a férfias oldalt. A Hold-princípium ezzel szemben a Jin, a nőies, a passzív, a tudatalatti, mely a test bal oldalát irányítja. Amennyiben a Hold hatásait szeretnénk mind jobban kiaknázni, akkor jobb agyféltekénk bioritmusát kell megismernünk, mely a Holdhoz van rendelve. Pontosabban a Hold fázisváltozásaihoz.

Ekképpen az alapkészségeink közül a térérzékelés, a művészi hajlamok, a zenei érzék, az alakészlelés, az analogikus gondolkodás, az asszociációs képességek egy része, a szimbólumnyelv használata, az intuíciók, a pszichikai képességek, mint a telekinézis vagy az öngyógyítás, az „egészben látás”, az egység átlátása, az időtlenség, a spiritualitás és a lélek birodalma a jobb agyféltekén keresztül közelíthető meg és befolyásolható.

 

Nem véletlenül éjszaka végezték a mágusok és alkimisták a különféle varázslatokat. Ilyenkor láthatók voltak a világító égitestek: a csillagok és a Hold. A éjszaka az istenek ideje, a csodák territóriuma. A Holdhoz tartoznak a vizek és a tudattalan mélységei is, mint női archetípusok.

Bizonyos földsugárzások erőssége a Hold ciklusaira hangoltak. Például a Tigris-hálónak nevezett földsugárzás-típus. Ez hasonlít a Hartmann-hálóhoz mind tájolásában, mind káros hatásában. Rácsmérete észak-déli irányban kb. 5 méterenként, kelet-nyugati irányban 1,6-1,8 méterenként hálózza be a Földet. A háló észak-déli része ötszörös erősségű sugárzással rendelkezik, mint a kelet-nyugati része. A Tigris-háló csalóka, mert a Hold egyes fázisaitól függően kitágulhatnak és összezsugorodhatnak az energiavonalak, ezáltal tulajdonképpen mozog a háló. Tehát nem csak az ár-apály jelenséget váltja ki a Hold tömegvonzása, hanem nagyon sok földi erőtér hozzá igazodik, mintegy azzal van összehangolva.

Hold-időszámítás az ókorban

 

Caesar naptárreformja óta azonban a január 1-től december 31-ig tartó naptári év fogalma egyértelművé vált az emberek számára. De korántsem volt ez mindig így. Athénban például egymással párhuzamosan három naptár is érvényben volt:

  1. a Hold fázisainak pontos megfigyelésén alapuló „isteni” (kata theon) naptár,
  2. az arkhónok (államvezetők) által szabályozott „arkhóni” (kat’arkhonta) naptár, melynek köszönhetően az egyes napokat meg lehetett ismételni, míg másokat átugrani,
  3. egy „politikai” naptár, amely nem 12 hónapra, hanem 10 prütaneiára oszlott, s nem a Hold, hanem a Nap járására alapult.

 

E három naptár kezdete a legritkább esetben esett egybe.

 

Az antik világban az év kezdetének a szinte magától értetődő módon mindig valamilyen csillagászati szempontból pontos égi jelenséget vettek figyelembe. Így az őszi és tavaszi napéjegyenlőség, valamint a nyári és téli napforduló kínálta magát. De ezen kívül például Egyiptomban a Nílus áradásának kezdete is kardinális kezdőpontnak számított. Ez független volt a Nap útjának fordulópontjaitól, helyette a Szíriusszal való együttállásán alapult. De a legtöbb naptári rendszer egyértelműen a Hold járását vette alapul, s azt törekedett összehangolni a Nap járásával.

Visszatérve a görögökre, az ő naptári rendszereik mutatják a legváltozatosabb képet e tekintetben. Athénban és Delphoiban a nyári napforduló közelére tették az évkezdetet oly módon, hogy az újév első napja a nyári napfordulót megelőző vagy követő újhold napjára esett. Boiótiában a téli napfordulót követő holdújulás, Spártában és Makedóniában az őszi napéjegyenlőséghez legközelebbi újhold, Milétoszban és a többi ión városban a tavaszi napéjegyenlőség közeli holdújulás volt az év kezdető időpontja.

 

A rómaiak minden bizonnyal azért helyezték a decembert követő hónapot Ianus isten oltalma alá, hogy a téli napfordulót kővető újhold napján kezdhessék meg az újévet. Tehát ők is a Hold járásához igazították a naptárukat. Más kérdés, hogy ennek pontatlansága következtében, később fixálták az újév e napját, tudniillik a téli napfordulót követő 8. napon.

 

A holdfázisok jellegzetes pontjai közül az újhold és a telihold mellett viszonylag könnyen megfigyelhető és feljegyezhető az első és utolsó negyed is. Ennek alapján mód nyílt a holdhónap kettő, majd négy részre osztására. Mivel egy ilyen hónap 29 és fél napból állt, így nagyjából 7 napos időintervallumokra lehetett darabolni a fő Holdfázisok alapján a hónapot. Megszületett a hét napból álló időegység.

A Babiloni Birodalomban nyilvántartották az újholdat (arhu), a holdtöltét, azaz a „teljesség” napját (umu sappattu), illetve mágikus fontossággal bírt minden hónap 7. napja is (szibutu), amikor nem volt szabad semmilyen új munkába fogni.

 

Az athéniaknál a holdnaptár bevezetésével kapták meg állandósult naptári helyüket a főbb, természeti rendet követő ünnepek. A tavasz kezdete a „fecskeifjak” alakos-maszkos körmenete volt, majd a vetés és az aratás kezdetének és befejezésének, a cséplésnek, a szőlőszüretnek, a must hordókba zárásának és az első hordók megnyitásának, az újbor megkóstolásának ünnepét is megtartották. A nyári napforduló utáni holdtölte, a Panathénaia lett Athén egyesítésének ünnepe is.

 

Bizonyos ünnepeknél rendkívül nagy jelentősége volt a Holdhoz való igazodásnak. Mágikus naptári hiedelem szerint jó előjelet jelent a termelés, a munka, a gyarapodás számára a Hold növekvő és kiteljesedő szakasza.  Egyes ünnepeket szívesen tartották az egyes hónapok 7. napján, továbbá a holdtölte napján, vagy az azt közvetlenül megelőző napok egyikén. (A bibliai zarándokünnepek közül is kettő a holdtöltére esik.)

Szentnek tartották a Hold megújulásának éjszakáját. Athénban újhold napján voltak a vásárok, míg a házasságkötések legkedveltebb napja és a gyermekáldásra jó óment szolgáltató telihold volt.

A görög városok egymással vívott háborúikat az ünnepi időszakokban felfüggesztették és fegyverszünetet tartottak. Ehhez hasonlóképpen négyévenként megrendezésre kerülő Olümpia időszaka is békében telt. A dór törzsek közös ünnepe, a nyári napfordulót követő aratási ünnep, a Karneia ugyancsak békeünnep volt. A spártaiak például éppen erre hivatkozva maradtak távol a marathóni csatától.

 

A keresztény ünnepek során végigtekintve észrevehetjük, hogy egyik részük a Nap, míg másik része a Hold járásához igazodik. Ez utóbbiak a mozgó ünnepek, amelyek az év más-más napjára, de a hétnek mindig azonos napjára esnek. A karácsony és az újév például állandó, viszont a húsvét, a pünkösd és a többi, hozzájuk igazodó szent nap mozgó ünnep. Ez azért alakult így, mert a hagyományok kétféle naptári rendet követtek: a karácsonyt szoláris, a húsvétot és a hozzá igazodó napokat a luniszoláris (Hold-Nap) naptári rendszer alapján számították ki.

A nicaeai zsinat döntött úgy, hogy húsvét  mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte után következő vasárnapon tartsák. Legkorábbra akkor esik, ha március 21-én van holdtölte, s a következő nap vasárnap (március 22.), viszont legkésőbbre esik akkor, ha éppen március 20-án volt holdtölte, s a 29 nap múlva következő holdtölte vasárnapra esik: ilyenkor húsvétvasárnap április 25-én lesz. A lehetséges harmincöt Húsvét változatot az ún. húsvéttáblák alapján lehet előre kiszámítani. Ezek a táblák egy 95 éves ciklus alapján már az V. század óta használatban voltak.

 

Hold-időszámítás a középkorban

 

Vessünk egy pillantást az iszlám időszámításra. Omar kalifa (634–644) Mohamed első híveivel való tanácskozásai nyomán határozta meg a Próféta, Mohamed életének legpontosabb és egy időszámítás alapjául alkalmas dátumát. Ez a Mekkából Medinába történt menekülésszerű kivándorlása volt: a hidzsra vagy más néven hedzsra. Erre az eseményre a mi időszámításunk szerint 622. július 16-án került sor, újhold napján. Ez a nap lett az iszlám holdnaptárja szerint Moharrem hó 1. napja, a hidzsra szerinti időszámítás kezdőnapja.

Az iszlám naptár 354 vagy 355 napos holdéveket számlál. Ezért a két rendszer átszámítása meglehetősen bonyolult. A keresztény időszámításnak megfelelő mohamedán évet úgy kapjuk meg, ha az évszámból 622-t kivonunk, és ehhez hozzáadjuk a különbség 1/32 részét. De emellett figyelembe kell vennünk az évkezdő napok eltérését is. A mohamedán időszámítás az arab hódítással párhuzamosan terjedt el világszerte. Jelenleg az iszlám államokban részben a polgári időszámítás mellett, részben kizárólagos érvénnyel van használatban.

 

Holdfogyatkozás

 

Viszonylag közismert csillagászati tény a 413. augusztus 27. éjszakáján bekövetkezett teljes holdfogyatkozás. Ezért halasztotta el csillagjósainak tanácsára Nikiasz hadvezér a Szicíliába küldött athéni sereg visszavonulását. Ez a hezitálás okozta a több ezres sereg teljes pusztulását.

  1. e. 331. szeptember 20-i holdfogyatkozás 11 nappal előzte meg a nevezetes gaugamélai csatát, amelyben Nagy Sándor megdöntötte az óperzsa birodalmat.

A holdfogyatkozás szerepe abszolút tetten érhető a makedón királyságot megdöntő és Róma földközi-tengeri katonai hegemóniáját megalapozó püdnai csata alkalmával, mely i. e. 168. június 22-én 14-16h között zajlott le.

Ilyen és ehhez hasonló csillagászati – azon belül lunáris, vagyis Holddal kapcsolatos – jelenségekkel kapcsolható össze a világtörténelem számos sorsdöntő eseménye. A Holdfogyatkozások csaták, birodalmak és népek sorsát döntötték el. Nem meglepő ez, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a Hold energiái az emberi lélek erőit döntő módon befolyásolhatják: felerősíthetik vagy legyengíthetik, összezavarhatják vagy harmonizálhatják. Amennyiben ezt a hatásmechanizmust figyelembe vesszük és e szerint szervezzük az életünket, akkor ennek hála, hatalmas előnyökre tehetünk szert. Nem véletlen, hogy az emberek lelki életének főbb eseményeit, a vallási szertartások elvégzését, valamint a spirituális-mágikus műveleteket mindig minden kultúrkörben a holdnaptárakhoz igazították.

 

Boldog napot!

 

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..