Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Homunculus: A nagyhatalmú parányi emberkék alkímiai létrehozása

Bár a tudomány nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt évszázadban, továbbra is számos etikai problémát kell felvetnie a tudományos társadalomnak. Az egyik ilyen a mesterség élet teremtése. Egyesek számára ez a tudomány ismereteinek a logikus fejlődése; míg mások számára ez egy olyan birodalom, ahová nem volna szabad az embereknek beóvakodniuk. Az olyan mesterséges élet létrehozásával kapcsolatos koncepciók, mint amilyen a génsebészet és az emberek klónozása, viszonylag modern ötletnek számítanak. Mindazonáltal, a múltban az alkímia területén keresték a mesterséges úton létrehozható életet a középkor tudósai.

Az egyik fajta lény, amit az alkimisták bizonyítottan képesek voltak megalkotni, a homunculus volt, ami latinul „kis embert, emberkét” jelent.

 

 Featured image: Homunculus in the Vial. Illustration of Johann Wolfgang von Goethe, Faust. Part Two, Act II, laboratory, 1899 (public domain)

Featured image: Homunculus in the Vial. Illustration of Johann Wolfgang von Goethe, Faust. Part Two, Act II, laboratory, 1899 (public domain)

 

 

A homunculusról első ízben a 16. századi alkimista írásokban találunk utalást. Azonban valószínűleg ez a koncepció régebbi ezeknél az írásoknál. Az elképzelésnek, miszerint miniatűr méretű, teljes egészében megformált emberkék hozhatók létre, már a kora középkorban (Kr.u. 400-1000 között) a nyomára bukkanunk és részben azon az arisztotelészi meggyőződésen alapul, melynek értelmében a sperma jelentékenyebb, mint a petesejt annak az utódnemzéshez való hozzájárulása miatt.

 

 

Egy homunculus alkímiai illusztrációja egy fiolában. Forrás: (new-moster.wikia.com)

Egy homunculus alkímiai illusztrációja egy fiolában. Forrás: (new-moster.wikia.com)

 

 

A homunculus létrehozásáról szóló első ismert beszámolóról úgy tartják, hogy egy olyan dátum nélküli könyvből származik, amelynek címe A tehén könyve, s bizonyítottan személyesen Platón, a görög filozófus írta. A homunculus megteremtéséhez szükséges anyagok között szerepel az emberi ondó, egy tehén vagy egy juh, valamint állati vér, miközben a folyamat egy tehén vagy egy juh mesterséges megtermékenyítését is tartalmazza, és bekenik a megtermékenyített állat nemi szerveit egy másik állat vérével, illetve közben kizárólag egy másik állat vérével etetik. A terhes állat végül egy alaktalan szubsztanciának ad életet, amit ezután egy őrölt aventurinból (misztikus foszforeszkáló elixír), kénből, mágnesből, zöld tuttyból (vasszulfát) és fehér fűz nedvéből készített porba helyeznek.

Amikor a csöpp elkezd emberi bőrt növeszteni, akkor egy nagyobb üveg vagy ólom edénybe kell majd helyezni három napra. Ezután a lenyakazott anyja vérével kell etetni hét napon keresztül, amíg teljes kifejlett homunculus nem lesz belőle.

 

 

A spermában lévő parányi emberke, ahogy Hartsoecker  1965-ben megrajzolta. (public domain)

A spermában lévő parányi emberke, ahogy Hartsoecker  1965-ben megrajzolta. (public domain)

 

A Tehén könyvében két hasonló procedúra szerepel a homonculus létrehozására.  Tehén, illetve juh helyett egy nőstény majmot alkalmaznak az egyiknél, s egy beazonosíthatatlan nőstény állatot a másiknál. Ráadásul, különféle összetevőket használnak a por elkészítéséhez, s a csöpp az edénykében eltöltött inkubációs ideje is 40 napra emelkedik. Mind a három homunculusnak megvan a maga speciális funkciója.

 

Az első típusú homunculust arra lehet használni, hogy a telihold jelenjen meg a hónap utolsó napján, lehetővé teszi az ember számára, hogy egy tehén, egy birka vagy akár egy majom alakját magára öltse, lehetővé teszi az ember számára, hogy vízen járhasson, és hogy olyan dolgokról is tudomást szerezhessen, amelyek nagy távolságokban történnek.

A második típusú homunculust arra lehet felhasználni, hogy az embert képessé tegye a démonok és a szellemek érzékelésére, miként a velük való kommunikációra is.

Míg a harmadik típusú homunculust arra lehet felhasználni, hogy az évszaktól eltérően esőt idézzünk elő és hogy rendkívül mérges kígyókat teremtsünk.

 

 

Goethe Faustja és egy homunculus egy 19. századi karcolaton. (public domain)

Goethe Faustja és egy homunculus egy 19. századi karcolaton. (public domain)

 

 

Philip von Hohenheim, a 16. századi alkimista, akit Paracelsusként is ismerünk, egy eltérő receptet ad meg a homunculus létrehozásához a De Natura Rerum című munkájában. Ez a recept lovat használ a homunculus béranyja gyanánt és a férfi spermáját 40 napon át hagyja az állat méhében rothadni, mielőtt a kis emberke megszületne. Ahelyett, hogy Paracelsus mágikus események létrehozására használná fel a homunculust, úgy tájékoztat, hogy a homunculust a „legnagyobb gondossággal és buzgalommal kell tanítani, míg fel nem cseperedik és el nem kezd intelligenciát mutatni”.

Paracelsus azt is állítja, hogy a homunculus készítéséhez szükséges procedúra az egyik legnagyobb titok, amit Isten a halandók előtt feltárt, talán azt is sugallva ezzel, hogy a mesterséges élet létrehozása olyan isteni bölcsesség, amelyet az emberek is felhasználhatnak.

 

A mai tudósok puszta fantáziálásként utasítják el a Tehén könyvében foglalt munkát és Paracelsus De Natura Rerum című művet, miközben mások úgy vélik, hogy az írás szimbolikus értelmezést kíván meg, nem pedig szó szerintit, s a spirituális felemelkedésre vonatkozó rejtett üzeneteket tartalmaz. Mindazonáltal, a homunculus készítésének célja, azaz a mesterséges élet létrehozása, egy olyan kutatást, amit néhányan manapság is folytatnak.

 

 

Forrás: http://www.ancient-origins.net/

Fordította: Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..