Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Hová tűnt az aztékok kincse?

A hollywoodi filmek forgatókönyvírói előszeretettel nyúlnak az olyan témákhoz, melyek egykoron virágzó szupercivilizációk mesés kincseiről, elrejtett trezorjairól szólnak. Latin-Amerika pedig bővelkedik effajta rejtélyekben. Az aztékok kincse valódi enigma még a történészek számára is.

 

http://vignette4.wikia.nocookie.net/

http://vignette4.wikia.nocookie.net/

 

Amerika hivatalos felfedezése a spanyolok érkezésével vette kezdetét. A spanyolok között pedig voltak mohó, kapzsi emberek, akiket csupán a gazdagság, a nemesfémek megkaparintása és birtoklása fűtött, nem a hazaszeretet.

Amint megneszelték, hogy Közép-Amerikában szinte kiapaszthatatlan aranyforrásokat rejt a dzsungel, azonnal megfogant a tervük.

 

Az európai gondolkodástól teljesen idegen volt az aztékok értékrendje, akik nem elsősorban a csillogása és a pénzbeli értéke miatt szerették és alkalmazták az aranyat, hanem szakrális okoknál fogva. Az arany a Napisten fémje volt, ezért szíves cicomázták fel magukat – rituálé gyanánt – arany díszekkel és ékszerekkel. Mindennapjaikban teljesen magától értetődő volt, hogy aranytárgyakat használnak kultikus célokra.

 

Az aztékok uralkodója a saját szemével látta, hogy a spanyolok majd megvesznek az aranyért, s úgy vélte, bőséges ajándékokkal fogja kielégíteni a vágyukat. De nemhogy csillapodott volna a konkvisztádorok mohósága, hanem vérszemet kaptak. Így született meg az azték kincstár kifosztásának a terve.

 

http://www.mining.com/

http://www.mining.com/

 

Miután kiderült a spanyolok számára, hogy az azték főváros kincstára nem is olyan nagy, erőszakhoz folyamodtak és elkobozták az aztékok minden aranyból készült személyes tárgyát. Ezt azonban már korántsem nézték jó szemmel az udvarias őslakosok.

A legenda szerint a spanyolok el szerettek volna menekülni az arannyal, de a népharag utolérte őket és a kincsek jelentős része a mocsaras, lápos tóba veszett.

 

Az azték birodalom fővárosa akkoriban Tenocstitlan volt. A várost a Mexikói-medencébe benyomuló aztékok, illetve mexikák alapították 1325 táján a Texcoco-tó egy szigetén, a mai Mexikóváros helyén.

Tenochtitlan körülbelül 1415-re fejlődött olyan igazi várossá, amely kőből készült palotáiról és templomairól volt híres. A város népessége is egyre nőtt. Ezért aztán kikotorták a sekély tó iszapját és növelni kezdték a szigetet. Ezt követően pedig iszapból számos kisebb szigetet hoztak létre.

1519 novemberében érkeztek meg a spanyolok Tenocstitlanba, Hernán Cortés vezetésével. Ők akkor úgy gondolták, hogy a világ egyik legnagyobb városával állnak szemben. A mai napig körülbelül 200 000-re becsülik a lakosság számát.

 

A konkvisztádor sikerét minden bizonnyal annak is köszönhette, hogy az azték krónikák 1519-re jósolták a Tollaskígyó istenség visszatérését. Lehet, hogy Cortést vele azonosították? Hernán Cortés hadjárata Tenocstitlan leigázásával végződött 1521. augusztus 13-án. Ez indította el a spanyol-azték háborúk sorozatát, melyből az őslakosok kerültek ki vesztesen.

Kincseiket azonban nagyon jól elrejthették, mert azokat a mai napig sem sikerült felfedezni. Feltételezhetjük, hogy egy ekkora város építői gondosan elrejthették a kincseiket. Erre engednek következtetni a Mexikóváros metróépítése során feltárt szentélyek is.

 

Összefoglalva, a mai napig rejtély, hogy hová tűnt az aztékok kincse. Minden jel szerint egy részük a spanyol kincstárba, illetve a konkvisztádorok birtokába jutott, de a nagyobb része valahol biztonságos helyen pihen mélyen a föld alatt.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..