Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Irán és Turán harca a magyarságkutatás tükrében

A Sáhnáme, vagyis a Királyok Könyve című művet a Szászánida Birodalom idején jegyezték le (224-651), amely iráni központú birodalom volt és az arab hódításig állt fenn. Érdemes róla tudni, hogy a Pártus Birodalmat váltotta fel. A Szászánidák erősen központosított, despotikus birodalmat hoztak létre, államvallásuk pedig a zoroasztriánus vallás volt.

 

Tehát a Sáhnáme egy olyan hatalmas munkává terebélyesedett, amely ma 120 000 sorból áll és a perzsa mondákat dolgozza fel a mitikus idők királyaitól kezdve az arab hódításig. S bár nem feltétlenül következik egyik történet a másikból, a fő vezérfonalát Irán, azaz Perzsia Túránnal folytatott ősi harca adja.

A Sáhnáme Dakíkí és főként Firdauszi (934-1027) arab költő műve, egyfajta nemzeti eposznak tekinthető. Magyarul Devecseri Gábor 1959-es fordítása talán a legkiválóbb.

 

Feridún királynak három fia született: Szalm, Túr és Ir (Irads, Iradzs).

A király a legfiatalabbnak adományozta a legjobb földet, ezért Túr és Szalm megölte Iradzsot.

Ennek előzménye az volt, hogy apjuk próba elé állította a fiait: sárkány képében rájuk támadt. Megtehette, mivel varázserejének köszönhetően képes volt sárkánnyá változni és 500 évig élni a legendák szerint. Arra volt kíváncsi, hogy melyik fia, mennyire rátermett az örökségére.

 

 

 

Végül Feridún felosztotta birodalmát a hercegek között:

Szalm Bizáncot kapta – ő egyébként nem kívánt megküzdeni a sárkánnyal.

Túr Közép-Ázsiát kapta – ő volt a legbátrabb, mert nyíltan szembe szállt a szörnyeteggel.

Ir pedig Perzsiát, azaz Iránt kapta – ő volt a legbölcsebb, mert megpróbált beszélni a sárkány fejével.

 

A birodalom ilyetén történő felosztása nem tetszett a legidősebb fivérnek, aki ezért összeugrasztotta egymással a testvéreit, mely háború végül Ir, a legfiatalabb halálába torkollott.

Itt jegyezzük meg, hogy a „turáni átok” fogalma ide vezethető vissza egyes teoretikusok szerint, hiszen a király megátkozta fiait és ivadékaikat, amiért azok ily kegyetlenül viselkedtek.

 

Ha lehántjuk a mitikus történet egyes jelentésrétegjeit egymásról, akkor érdekes megállapításokat tehetünk őshagyományunk vonatkozásában.

 

 

Irtől származnak a perzsák és a médek, a későbbi irániak, míg Túrtól a turániak, akik közé soroljuk a szkítákat, a pártusokat, a türköket többek között. Végeredményben a magyarság a turáni ághoz tartozik. Vagyis a turáni származásunk itt érhető tetten.

 

És valóban, Irán és Turán, azaz a perzsák és a szkíták tényleg szinte állandóan viszálykodtak és harcoltak egymással a történelem folyamán.

A testvérek párviadala, sőt saját vérük ontása – a testvérgyilkosság ténye – valóban egy generációs karmát vonhatott maga után. Kérdés, hogy igazak-e a legendák? Nem tisztünk eldönteni ezt a kérdést, ugyanakkor bárki leszűrheti a tanulságot a maga számára!

 

Egyik tanulság, hogy a tágabb értelemben vett testvérek rivalizálásának soha nem volna szabad egymás ellen, egymás megsemmisítésére irányulnia. A másik tanulság lehet például az, hogy a testvériségnek/testvériességnek a közös gyökér vagy eredet okán mindig fontosabbnak kellene lennie a viszálykodásnál és az ellenségeskedésnél.

 

Egy másik mítosz szerint a testvérek konfliktusa jól végződött: Túr és Ir békét kötött a Pamír-hegység valamelyik csúcsán Közép-Ázsiában. Más források szerint a vérszerződés Irak és Irán legnagyobb hegységében, a Zagrosz-hegységben történt. Bárhol is történt, szent volt köztük a béke, s ezt vérszerződéssel pecsételték meg.

Talán a vérszerződés aktusában fogalmazódik meg legjobban az egység eszménye, az együvé tartozás, a közös eredetre való visszaemlékezés, az összetartozás, a konfliktusokon való felülemelkedés és a közös jövő építése.

 

Van, aki számára Turán nem több egy földrajzi jelzésnél, mások nyelvészeti és történészi alapon komoly elméleteket állítottak fel az egyes népek, nyelvek és kultúrák hovatartozását, rokonságát és őshazáját illetően. Ezek közül mindenki kiválaszthatja a világképéhez leginkább illőt.

 

Őseink különféle mítoszokba, legendákba és hagyományokba kódolták bölcsességüket. Irán és Turán történetei azt is magukba foglalják, hogy különbözőségeink békében jól megférnek egymás mellett, s mindannyian egyetlen egy őstől, Istentől származunk, aki mindannyiunkban szeretne gyönyörködni. Tegyünk ezért!

 

Írta és szerkesztette: Száraz György

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részt vehetsz programjainkon:

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..