Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Irán ősi vallása – a zoroasztrizmus

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

Hérodotosz szerint a perzsák nem állítottak isteneiknek szobrokat, nem emeltek templomokat és oltárokat, minthogy ők azon a meggyőződésen voltak, hogy az isteneknek nem lehet emberi természetük. Áldozatokat a hegyek ormán mutattak be az isteneiknek, jelesül az Égboltnak, a Napnak, a Holdnak és az elemeknek. Miben hittek az ős-irániak?

A bevezetőből sokan talán arra következtetnek, hogy személytelen természeti erőket tiszteltek az óperzsák. Meglehet, ugyanakkor az idő ködjében csakhamar kirajzolódik egy perszonifikált istenalak, amolyan főistenféle, akit Áhurá Mazdának (a bölcsesség urának) neveznek. Ő az istenek leghatalmasabbika, aki az eget, a földet, az embert és annak boldogságát teremtette. Ha pedig létezik főisten, akkor kisebb rangú isteneknek és démonoknak is lenniük kell. S meg is találjuk őket Irán ősvallásában.
Mint ahogyan az az archaikus kultúrákban lenni szokott, a főisten a király égi mása. Minden perzsa uralkodó azáltal igyekezett legitimálni a hatalmát, hogy a főistentől, mint a legfőbb természetfeletti forrástól, mindenek védelmezőjétől származtatta magát. Minden földi dolog szentesítéséhez és törvényesítéséhez az etalon az égben volt.

Az i.e. 2. évezredben Iránt és India északi részét indoeurópai törzsek lakták. Ők voltak az árják. Az évezred közepén három részre különültek el: az indiai szubkontinensre vándoroltak az indiai árják, az iráni fennsík északkeleti részére a médek és a fennsík délnyugati részére a perzsák. Tehát indiai árják, médek és perzsák alkották az ősi ágat.
Ami a vallási hiedelmeket illeti, a világot és az emberiséget két ellentétes természetfeletti hatalom irányítja: az Áhurák (hatalmasak) és a Daivák (égiek). Ezzel a felosztással találkozunk a térség más vallási irányzataiban is. Az Áhurák képviselik a jót és a támogató erőket, míg a Daivák a rosszindulatot és a gonoszságot. (A még régebbi indiai hit szerint ez fordítva áll.)

Az emberfeletti erők megbújhatnak a természet bármelyik elemében vagy akár állatokban is. Szintén közös vonásuk, hogy hódolatot követelnek maguknak, amely áldozatok, imák, himnuszok és mágikus rituálék elvégzésében ölthet testet.

A mágusok

A kultusz irányítása a médek királyságában egy kiválasztott papi törzs, a mágusok kezébe került. Akár innen is eredhetne a szent tudományok mesteri művelőinek, a mágusoknak, az elnevezése. A mágusok végezték a szertartásokat és látták el az egyéb papi funkciókat: jósoltak, áldozatokat mutattak be, álmot fejtettek, szellemet űztek.
A mágusoknak számunkra furcsának tűnő kultikus szokásaik voltak: halottaikat például a sziklák közé tették azért, hogy a szentnek tartott földet és tüzet ne szennyezzék be, s csak az állatok által lecsupaszított csontokat temették el. Az ilyen és ehhez hasonló tradíciók később hatással voltak a perzsa hagyományokra.

Amikor az i.e. 6. sz. közepén a méd államot megdöntötték a perzsák, akkor a mágusok részt vettek egy egységes monarchia létrehozásában. Ez idő tájt emelkedtek a helyi hatalmú emberfeletti lények fölé az átfogóbb jellegű istenek. Ekkor jelenik meg Mithra, a törvényadó, a szabályozó és a földosztó isten. Varuna a mágikus erő adományozója a papság számára. Indra a harcos isten, a sárkányölő. Anáhita a termékenység és az anyaság istennője. Szárászváti és Nászatia ikeristenek a földnek és az állatoknak a termékenységét éltetik. A legfőbb isteni erő letéteményese pedig a már említett Áhurá-Mazdá lett, aki talán az Áhurák erőit olvasztotta magába.


Zarathusztra fellépése

 

Perzsia csakhamar a Közel-Kelet urává lett. Hatalmas gazdasági, kereskedelmi és társadalmi fejlődés indult meg, s megjelent egy próféta, akit Zarathusztrának hívtak. Vallást és szertartásrendet teremtett ő, de életének részletei homályba burkolóznak. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az egyik papi törzsből származott és később szinte olyan karriert futott be, mint Mózes. Igehirdető, csodálatos gyógyító, filozófus és égi szócső volt egy személyben.

 A Zarathusztra által tanított intelmeket, filozófiai értekezéseket és himnuszokat nem ismerjük a maguk eredeti változatában, mindazonáltal, egy ezer évvel későbbi gyűjteményben fennmaradtak. Ez az Aveszta, vagyis Tudás könyve címet viseli. Ez egy olyan szent könyv, mint az eredeti Biblia. S mint keresztény testvérének, ennek is ki kellett állnia a vallásüldözések és megnyirbálások viszontagságos időit. Az Aveszta esetében a mohamedánoknak tulajdoníthatjuk a megkurtítását, akik üldözték a Zarathusztra-hívőket.

Vallási dualizmus

Zoroaszter (Zarathusztra) vallásában Áhurá-Mazdá, a fénylő égbolt istene és minden jó megtestesítője áll szemben Ahra-Majniu-val, a sötétség szellemével. Áhurá-Mazdának két ikerfia van: Szpenta-Majniu (szent szellem) és Ahra-Majniu (a későbbi Ahrimán). Előbbi mindenben apja tükörképe, utóbbi mindenben apja ellentéte.)
A jó oldalon hat halhatatlan szellem áll: a Jóindulat, az Igazság, a Hatalom, a Mértéktartás, az Egészség és a Halhatatlanság szelleme.
A démonikus oldalon két vezérrel találkozunk: a Rossz Gondolattal és a Hazug Beszéddel. Minden jelenség e két főisten egyikéhez tartozik. Ezeket értelemszerűen ki lehet következtetni: élet-halál, termőföld-sivatag…

Ebben a dualista vallási rendszerben a jó és a gonosz egyenrangú elvek, de ezt az eredeti hiteles tanítások hiányában ma csak közelítéssel lehet értelmezni mitológiai, illetve misztikus alapon.

Az új kultusz nem tagadta meg a régi elemeit, inkább átértelmezte azokat és jelentésüket kibővítette. A templomok középpontjában az Áhurá-Mazdát jelképező öröktűz oltár állott. Itt énekeltek, imádkoztak és mutattak be vérnélküli áldozatokat a papok. A holtakat nem dobták se vízbe, se tűzbe, s nem helyezték földbe sem addig, amíg a keselyűk nem végeztek a húsukkal, máskülönben beszennyezték volna a szent elemeket.
A Zarathusztra-féle hitrendszer megváltásról is szól. Sőt, megjósolja, hogy az emberi nem tizenkétezer éves időtartamának végén egy kiválasztott szűztől megszületik Szaósjant, a végső idők megváltója, aki Mithra segedelmével végleg legyőzi majd a rosszat és elhozza Áhurá-Mazdá uralmát, az aranykort.


A mazdaizmus

 

Később a népi vallásos képzetek egybeolvadtak a Mazdá-kultusszal. Így született meg a mazdaizmus. A macedón hódítással szembeni ellenállás kovácsolta csak igazán egységbe Zarathusztra híveit. S ekkor kezdődtek meg a szent iratok hamisításai is. A Szászánida uralkodók (224-651) az államvallás rangjára emelték a mazdaizmust.

Az iszlám térhódítása azonban teljesen visszaszorította a Zarathusztrához kapcsolódó vallás híveit Perzsiában. Manapság már csak százezer hívő gyakorolja ezt a kultuszt Indiában, illetve Iránban. A később született vallásokban, egyes gnosztikus irányzatokban, illetve más népek gondolkodásmódjaiban lépten-nyomon felfedezhetjük az iráni ősvallás kulcselemeit, így a Jó és a Rossz dualizmusát és antagonisztikus ellentétét, a fénymisztikát és a speciális megváltástant egyaránt. Zarathusztra méltatlanul elfeledett tanításait érdemes volna a szellemtudomány fényében újraértelmezni.

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..