Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Irigység, érdek, sikertelenség

Régi emberi vonás az irigység. Már az ókori bölcsek is szomorúan jegyezték meg, hogy kevés ember lett úgy összegyúrva, hogy képes legyen nem sóvár szemmel köszönteni barátja jó sorsát. Valóban, hallgatva az embereket, az emberek egymással folytatott kommunikációit, bepillantva a magánéletbeli beszélgetéseikbe mindig egy bizonyos dologba ütközök: az irigységbe.

 

 

A legtöbb ember kimondva vagy kimondatlanul, de mégiscsak azzal van elfoglalva, azzal köti le értékes életidejének és energiáinak egy tetemes hányadát, hogy „mennyit keres az a másik”, „vajon miből telik most neki ilyen autóra és házra”, tovább „nekem miért nincs”? imádunk turkálni mások szennyesében, magánéletében és előszeretettel ütjük bele az orrunkat mások dolgaiba. Egyszerűen érzelmi kielégülést okoz, ha tudhatjuk, hogy a másik ember is gyarló, esendő és ugyanolyan gondokkal küzd, mint mi. De kérdezem én, miért? Vajon joggal, erkölcsileg megalapozottan teszik fel az emberek ezeket a kérdéseket? Mindenki döntse el saját maga.

 

Sokszor azt mondják: „Úgy él, mint egy miniszter, de inkább nem szólalok meg hangosan, mert akkor már megint én leszek a pletykás és megkapom, hogy én nem gondolok bele az életembe, nem keresem meg a kiskapuit a sorsomnak, nem nyúlok utána a lehetőségeimnek és nem teszek eleget magamért, viszont túl sokat foglalkozok másokkal magam helyett – és én ezt már nagyon unom.” Az ilyen típusú emberek irigykedve élnek.

 

A bajnokok, akik még egyszer elindulnak és megtesznek mindent a siker érdekében, általában nyernek. Ezzel szemben az átlagember ül a tévéje előtt a kanapén és azt mondja: „Igen, ez megtette. Neki sikerült, mert tolták őt hátulról.”

Nem igaz. Az ember, az átlagpolgár, a fejlődő lélek, akik a Földre születtek megtapasztalásokat gyűjteni, mind-mind képesek megtenni, amit nekik kell. Hogyan? Mindig magukért kell, hogy cselekedjenek és magukat kell, hogy tolják előre a megvalósulási céljaikhoz.

 

 

Gyakori jelenség, hogy érettségizők, egyetemi vizsgázók izgatott csoportjában egymásra licitálva bizonyítják egyesek, hogy mennyire nem tudnak semmit, épphogy értik a lényeget, csupán néhány kérdést tudnak és bárcsak azt a tételt húznák – sóhajtják. A joggal jelesre vagy jóra aspirálók ezzel mintegy arra kondicionálják társaikat, hogy nem kell irigykedni, egyenlő vagyok veletek. Nem tudásban vagyunk egyenlők, hanem hogy mindnyájan emberek vagyunk és mindannyiunknak megadatott a siker lehetősége. Ha sikerül a vizsga, akkor azt szokták mondani, hogy csak merő véletlen az egész.

 

Tanári körökben előfordul, kitelik egyiktől-másiktól, hogy irigyli a sikeres óra örömét és a tanítványok szeretetét. Ugyanaz a tanár valamely közszereplése után szinte esdeklő szemmel néz körül, várva egy-egy elismerő pillantást, gratuláló kézszorítást, hogy a „csakugyan olyan jól sikerült-e az előadásom” szorongó kérdésétől megszabaduljon. Az ilyen jellem még tévedésből sem mondana kollégájának hasonló szereplés esetén egy megnyugtató, elismerő szót. Hát ilyen emberek keze közül kerül ki az új emberiség?

 

 

Nem az irigységből fakadó rosszallás és sértődés félelme az egyetlen buktatója a kiértékelő és megkülönböztető beszédeknek, a szóban kiosztott jutalmazásoknak és büntetéseknek. A vezetők többsége mégis épp a belviszály megkerülése céljából már kalapba dobva a jutalom összegét jónak és rossznak, kiemelkedőnek és épphogy teljesítőnek egyenlően csak annyit mond: jók vagytok, jók vagytok. De nem ez az élet. Nem szólhat erről az élet! Tudnia kell mindenkinek, hogy az élet nem ez. E kriminális, romboló magatartásminták elkerülése és kiküszöbölése végett alkalmazni és használni kell azokat a realista megoldásmódokat, amelyek összhangot és békét teremtenek a külvilág és a benső világunk, valamint a saját személyiségünk és a környezetünkben élők viselkedése között. Különben az érdekek és az önámítás labirintusába tévedünk, ahol sikertelenség és szorongás a bére mindennek.

 

Boldog napot!

 

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..