Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Játék a naptárral – a húsvétszámítás és miegymás

Ki találta ki, hogy Krisztus születésétől induljanak az évek? Miért nem Jézus feltámadásától kezdjük a kronológiát? Miféle naptár volt előtte érvényben és miért kellett módosítani? Kinek a nevéhez fűződik a naptárreform és a korrekció? Mennyiben csillagászati és mennyiben önkényes az időszámításunk? Jézus mikor támadt fel a jelenlegi időszámításunk szerint?

 

A húsvétszámítás a keresztény húsvét naptári időpontjának meghatározására szolgáló módszer. Voltaképpen nem is olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Ezt ékesen bizonyítja, hogy a középkorban a matematika egyik legfontosabb alkalmazásaként tartották számon a problémát. Másfelől azonban, már időszámításunk előtt alkalmazták a holdnaptár szöktetési ciklusait, amelyek segítségével meg lehetett állapítani a tavaszi telihold időpontját.

 

Az előző cikkből már tudjuk, hogy az első nikaiai zsinat Kr. u. 325-ben a húsvét napjáról a következőképpen rendelkezett: „a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap”. Azonban arról, hogy pontosan mit is kell érteni az egyházi naptár szerint „tavaszi napéjegyenlőségen”, illetve az azt követő „teliholdon”, arról a nyugati kereszténység csak a Gergely-féle naptárreformot szabályozó kánonban (1582) rendelkezett. A Gregorián-naptár mögött található luniszoláris naptár lunáris hónapjainak első napja, direkt módon esik egybe a csillagászati újholddal vagy közelít felé.

 

A nikaiai zsinat határozata elsődlegesen vallási szándékokat tükrözött, s nem volt képes az adott kor színvonalán teljesen egzakt megoldás nyújtani, mint azt a korábbi beavatottak által vezetett vallások tették, akik csillagászati ismereteik és asztrális mágiájuk alapján tökéletesen be tudták azonosítani a megfelelő időpontot. A naptári pontatlanság – mint az várható volt – egy idő után ki is bukott. Ez kívánta meg a naptár korrekcióját, amelyet 1582-ben véghez is vittek. A niceai zsinat meghatározása érvényben maradt ugyan, de a keresztény naptárt módosítani kellett a csillagászati és a matematika szempontoknak megfelelően. Ahhoz képest, hogy a Holdnak például vannak különleges mozgásai, amelyek miatt egyelőre nem lehet minden tekintetben tökéletes naptárszámítást alkotni, egészen jól sikerült a 16. században a Gergely-naptár.

A Gregorian-naptár nem veszi figyelembe a Hold járását, ezért nem lehet tökéletes. Másfelől, már időszámításunk előtt ennek a problémának a kiküszöbölésére voltak nagyon szép kísérletek, amiket érdemesnek tartok megemlíteni.

 

Kr. e. 432-ben Meton athéni csillagász rájött a holdhónapok és a napévek hossza közötti összefüggésekre. Feltűnt neki, hogy a Hold fényváltozásai 19 év után ugyanarra a napra esnek. Ebből azt szűrte le, hogy 19 napév hossza megegyezik 235 holdhónap hosszával. Ez lett a Meton-ciklus. A számításokat mellőzve megállapíthatjuk, hogy a holdéveket és a napéveket szökőhónapokkal és szökőnapokkal lehetett összhangba hozni egymással.

 

Tiszta holdévvel számolva 19 holdév (228 hónap) – 29 és 30 napos hónapokat alkalmazva – 6327 nap. Ehhez hozzájön 7 db 30 napos szökőhónap és négy szökőnap (a Julián-naptár szerinti szökőévek miatt). Ez összesen 6940 nap, ami éppen egy nappal hosszabb, mint a 19 napév (6939 nap). Ez a saltus lunae, amelyet a ciklus 19. évében hagytak el az egyik hónap végéről.

A Meton-ciklus alapegyenletében szereplő két szorzat nem teljesen felel meg egymásnak, ezért a holdnaptár idővel (három évszázadonként) korrekcióra szorul.

 

Dionysius a húsvét időpontjának kiszámítására szolgáló táblázatait 525-ben készítette el. Ebben szakított elődeinek a gyakorlatával, mely szerint az éveket Diocletianus császár trónra lépésének évétől (284) számítsák. Dionysius úgy vélte, hogy jobb az éveket „az Úr megtestesülésének” évétől (ab incarnatione Domini) számítani, így alakult ki a Krisztus születésével kezdődő kronológia.

Dionysius úgy okoskodott, hogy a Diocletianus szerinti korszak 248. éve azonos a Krisztus születésétől számított 532. évvel. Vagyis, ha 532-ből kivonunk 248-at, akkor megkapjuk Diocletianus uralkodásának Jézus születéséhez viszonyított első évét. Így a diocletianusi periódus első éve megegyezik a Krisztus születésének évétől mért 284. évvel.

 

Dionysius nem csak csillagászati jelenségeket vett figyelembe, számításaiban erősen közrejátszottak az evangéliumi adatok. Például az a „tény”, hogy Jézust harmincévesen feszíttették keresztre. Ebből ő azt szűrte le, hogy ennek a 31. évben kellett történnie. Abban az évben a feltámadás ünnepe március 25-re esett. Ebben semmi különös nem volna, ha nem tudnánk, hogy Attisz hívei éppen azon a napon ünnepelték saját istenük feltámadását, amikor Jézus is feltámadt. Még egyszer a közérthetőség kedvéért: Jézus Krisztus azon a napon támadt fel, amikor Kis-Ázsiában, tehát nem is olyan messze Jeruzsálemtől, egy másik meghaló és feltámadó isten kultuszának gyülekezete éppen a saját istene feltámadásának ünnepéről emlékezett meg. Ezt ők akkoriban hilaria („vidámság”) napjaként tartották számon. Ez a nap a mai katolikus ünnepi naptárban március 25-e, amely az „angyali üdvözlet”, Annuntiatio Sanctae Mariae napja. Hát, nem érdekes?

 

Tehát nem volt egyszerű dolguk az egyházatyáknak, amikor a különféle népek hasonló isteni kultuszainak ünnepnapjai között igyekeztek helyet szorítani saját vallásuk központi személyének, elsősorban a feltámadásának mint legnagyobb eseménynek, másodsorban a megszületésének az alkalmát megünneplendő. Nem lehetett túlzottan eltérni a korábbi tradícióktól, ugyanakkor mégis el kell rugaszkodni, szakadni tőlük, ha másféle alternatívát szerettek volna kínálni a tévelygőknek. Tévelygőkről beszélek, merthogy eleinte az alsóbb néposztályokat célozták meg a hittérítők, vagyis a tömeget.

 

Ugorjunk egyet az időben, a 16. századig. Ekkor vált ugyanis nyilvánvalóvá a csillagászok és a tudós papok számára is, hogy a Julianus-naptár 365¼ napos évei 11 perc 13 másodperccel rövidebbek a 365 nap 6 óránál. Így történhetett, hogy a tridenti zsinat felhatalmazta a pápát a reformok bevezetésére, máskülönben a húsvétot nem lehetett volna időben megtartani.

Az olasz Aloysius Lilius és az angol Christophorus Clavius csillagászok javaslatai megszívlelte XIII. Gergely pápa és 1582-ben törvényerőre emelte a reformot.

Minthogy a fent említett 11 percek összeadódtak, ezért 128 évenként nagyjából egy napot tettek ki.

Azaz 400 évente körülbelül 3 nap túllépés volt. Ezért bevezették, hogy a százassal végződő évek közül, amelyek amúgy szökőévek lennének, csak azok maradhatnak meg szökőévnek, amelyek 400-zal is oszthatók. Ezért az 1600 után a következő százasra végződő szökőév 2000 lesz, majd 2400, azután 2800 sít.

Az addig felhalmozódott eltérések kiküszöbölése céljából pedig 1582. október 4-e után 15-öt írtak. Mivel ez a naptárrendezés nem bírt visszamenő hatállyal, ezért a bevezetése előtti időszakot továbbra is a Julianus-naptár szerint számoljuk.

A Gergely-naptár sem maga a tökély, hiszen másodpercekkel hosszabb, mint a csillagászati év. De ez elenyésző. Legközelebb 3200-ban fog plusz egy teljes napot eredményezni, amivel ráérünk majd akkor foglalkozni.

 

A Gergely-féle (gregoriánus) naptárt a katolikus hatalmak azon melegében elfogadták. A protestáns és a görög-keleti ortodox államok sokáig nem engedtek a nyomásnak. Angliában csak 1753-ban, Oroszországban csak 1918-ban újították meg a naptárt. Utóbbi eset magyarázza meg például azt is, hogy azt a szocialista forradalmat, amely október 25-én robbant ki, miért november 7-én ünneplik.

 

A naptárak ésszerűsítésére és egyszerűsítésére folyamatosan vannak kísérletek, de e téren is sok a vita. Például a 13 db 28 hónapos és egy vagy két szökőnapos évkörre való áttérés is jó megoldásnak tűnik. Ez egészen egységes éveket hozna létre, igaz, eggyel több fizetés vándorolna a munkavállalók zsebébe. Hová vezetne ez?

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..