Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Jézus halála és visszajövetele – Mit árul el az Akasha Krónika?

Érdekes idők jártak 2000 éve. Minden összetorlódott és felhalmozódott átok egyszerre sújtott le a jövő nemzedékére. Az események nem lettek hitelesen lejegyezve, s az emberekhez eljuttatva, az utódok és a bitorlók elzárták a tudást a nép elől, kialakultak hatalom- és pénzalapú egyházi jellegű szerveződések és Isten országa olyan messzire került az emberiségtől, mint még soha.

 

Kicsoda volt Keresztelő János?

 

Elöljáróban azt szeretném tisztába tenni, hogy vannak olyan nem evilági források, amelyekből Mózes, János Próféta, Jézus, Nostradamus vagy éppenséggel Rudolf Steiner is, mint minden látnok, az információkat nyerte. Ez az Akasha Krónika, a Beszélő Fény Krónikája, ahol mindenről és mindenkiről megtalálható minden hiteles és csakis a hiteles információ.

E szerint a következőket kell előrebocsátani. Ahogyan az emberek Bibliájában szerepel János személye, az téves. A mai verzió megalkotói két külön figurára bontották Jánost, természetesen tévedésből, ugyanis János egy volt. Akit Keresztelő Jánosként ismernek, ő egy egyszerű lélek volt, akit Jézus aktivált, vagyis beavatott. Majd miután János tudatára ébredt (megvilágosodott), s megismerte feladatát, már János lett, Jézus tanítványa. Élete tömény rejtély, de legyen elég annyi, hogy ő a feladatának súlya alatt megroppant és tudatát lassan elvesztette. Több mint 20 esztendő után vált azzá a Jánossá, a Prófétává, aki különös dolgokat vetett papírra. Tehát Keresztelő János nem halt meg, mint ahogyan a történelem „emlékszik” rá, hanem Jézus egyik tanítványául szegődött.

 

Jézus utolsó napjai – spirituális olvasat

 

Jézus Mester halála előtti napon, csütörtökön János már tisztában volt vele, tudta, hogy Mestere meg fog halni. János nem merte a rendelkezésére eszközöket bevetni, használni, csak tétovázott. Tudta, hogyha Pilátussal szembeszegül, azt nem élheti túl. Az emberek egyre inkább zúgolódtak, és féltek Jézustól. Nem mindenki tudta, hányadán is áll vele.

János hat leghűségesebb embere ugyan készen állt, hogy kimenekítsék Jézust, de végül nem mertek tenni semmit. Ember el nem tudja képzelni, hogy mi játszódott le Jánosban. Szólt az embereinek, hogy ha bármikor jelez, megtámadják a helyet, ahol Krisztus maga volt. Tipródott, szenvedett, sokat sírt János.

Ekkor József már úton volt, de az ellenerők mindent elkövettek, hogy ne érhessen oda időben. Azzal ugyanis megváltoztatta volna a történelem menetét. Természetesen Pilátus sem volt könnyű helyzetben. Ő az őrület határán billegett. Folyamatos látomások gyötörték őt, és tudta, hogy beláthatatlan következményei lennének, ha nem adna parancsot Jézus meggyilkolására, de tudta azt is, kit fog megölni. A farizeusok két vezetője a teljes főpapsággal a háta mögött megfenyegette Pontiust, hogy megölik, ha nem lépi meg, amit kell. Eközben a tanítványok elbujdokoltak. Ők is tudták, hogy a helyzetük teljesen kilátástalan.

 

A nagypéntek előtti csütörtök este és az éjszaka szörnyű volt minden érintett számára. János vívódott, fel s alá mászkált, dühös volt és elkeseredett, félelmében nem tudott tiszta fejjel gondolkozni. Félt az Úrtól, hogy mit fog ővele tenni, ha hagyja Jézust meghalni. Félt a többi tanítványtól, hiszen helyzetéről mind tudtak. Jézus is mondta az utolsó vacsoránál, mely kivételesen igaz, s valóban megtörtént, hogy Jánosnál a megoldás kulcsa, vagyis ő az egyetlen, aki megmentheti. János ennek ellenére sem mert lépni, hat embere is mindhiába vesztegelt a mentésre várva. Pénteken Jézus meghalt. Ekkor érkezett József a felmentéssel, de már hiába. Pontius tettének súlya alatt rogyadozva mást sem tett, mint magához hivatott mindenkit, akit csak tudott és elmondta nekik, hogy ő ezt nem akarta megtenni, de nem tehetett mást, kényszer alatt cselekedett és sírva, belső érzésektől gyötörve, látomások közepette csak annyit ismételgetett: mosom kezeimet, az Úr tudja tettemet.

 

János még aznap elhagyta a várost, és eltűnt egy időre. József már nem tudott mást tenni, mint eltemettette tanítóját. Pontius pedig elment és leborult a kősír előtt. Másnap ott találták Pontiust ájultan, furcsa állapotban a farizeusok, akik akkor már nagyon féltek, mert állataik elhullottak. A főpapokat mind rémálmok gyötörték, az előző éjszaka senki nem tudott aludni és az előző napi megmagyarázhatatlan napfogyatkozást is vészjóslónak tartották. Ezért elmentek, hogy ellenőrizzék a sírt. Ott találva Pontius Pilátust, arra utasították, hogy a teljes katonaságot vezényelje oda a sírhoz és őriztesse azt. A főpapok korábban is tudták, ki is Jézus, ők tehát joggal féltek. A történtek után már a farizeusok is elkezdtek emlékezni Jézus utolsó szavaira, mégpedig pontosan arra, hogy megjövendölte, a harmadik napon visszatér. Ezt tetézendő a kutakból szombat estétől már nem folyt víz, azon kutakban vér folyt egész vasárnapig.

Persze Poncius zaklatott állapotában még szombaton csak annyit tudott mondani, hogy ő nem teszi többé a nép akaratát, ő nem fog egy holtat katonasággal őriztetni. Így hát, három farizeus és azoknak 10-10 embere állt őrt folyamatosan a sírnál, így 33 ember vette körül a koporsót.

 

Vasárnap azután jött a nagy riadalom. Egyszer csak fény támadt és irtózatos hő. A katonák kezében a fegyverek elolvadtak. A föld megnyílt és a három farizeus 10-10-10 katonájával eltűnt a föld színéről. Ekkor érkezett Ariell Arkangyal jobbján a Mesterrel. Fénylő tekintetét a népre szegezte és öblös, mindenhonnan zengő hangon elmondta nekik, hogy Jézust visszahozta. Ez volt halálának és visszajövetelének spirituális története, nem átírva.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..