Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Jézus nevében

Mi mindenre használták fel az emberek Jézus nevét?

 

Áttekintjük a krisztusi eszme alakulását az egyház és a pápaság születésétől és belharcaitól kezdve a sötét középkor keresztes hadjáratain, az inkvizíción, a boszorkányüldözéseken, a reformáción keresztül a jelenkor sarkalatos dogmatikai kérdéseiig. Végül megvizsgáljuk, hogy a spiritualitás milyen messzire állhatott Jézustól.

 

Voltak, akik létrehoztak néhány egyházat…

 

A (római) katolikus egyház – mint tudjuk – a világ legnagyobb keresztény felekezete. Nagyjából 1,2 milliárd hívővel bír a Földön. A keresztények több mint a felét, a világ népességének egy hatodát tudhatja maga mögött. A szakirodalom szerint a katolikus egyház a nyugati, latin katolikus egyházból, valamint 22 keleti katolikus egyházból tevődik össze, összesen 2782 részegyházra osztva.

A pápa az egész katolikus egyház legfőbb pásztora, illetve vezetője. Hatalma katolikus, vagyis egyetemes és teljes az egyházi hierarchiában. A mindenkori pápa Krisztus földi helytartója.

A katolikus egyház az apostoli (Szent Péter) utódlás általi keresztény közösség folytatásának vallja magát, amelyet Jézus Krisztus alapított, s amelyet örökül hagyott Szent Péter apostolra.

A katolikus egyház saját dogmatikája szerint Jézus Krisztus üzenetét hirdeti, kiszolgáltatja a szentségeket és gyakorolja a felebaráti szeretetet. Ennek szellemében számos intézményt és programot működtet világszerte. Ez az egyház azt hirdeti, hogy a Szentlélek vezeti és megvédi minden tanítói tévedéstől. Ennek belátása tekintélyi alapon működik. A katolikus egyház történelmi létével a világ legősibb fennmaradt intézménye. Valódi virágzása a 4. századtól figyelhető meg.

 

Róma elsőbbsége

 

Miután I. Constantinus római császár törvényessé tette a keresztény vallást a Római Birodalomban, 325-ben összehívta az első egyetemes zsinatot Niceaban, ahol az egyházfők lefektették és eldöntötték a kereszténység legfőbb dogmatikáját. A zsinaton elismerték a római és alexandriai metropolita (érsek) fennhatóságát a tartományukon kívül eső püspökök felett is, továbbá elismerték Antiochia püspökének a hatáskörét. Ezeket a püspöki székeket később pátriárkátusnak nevezték. Róma kapta az elsőséget, ugyanakkor Jeruzsálem püspöke kivételes státuszhoz jutott, így egyenrangú lett a másik három metropolitával.

A második egyetemes zsinatot 381-ben, Bizáncban tartották. Itt Konstantinápoly püspökét a másik három pátriárka fölé helyezték Róma elsőbbségét továbbra is fenntartva. Keletre kelet püspökei felügyeltek, nyugatra csak a pápa.

 

I. Theodosius császár hivatalos vallássá tette a kereszténységet, de halála után 395-ben a birodalom két részre szakadt. A gótok 410-ben I. Alarich nyugati gót király vezetésével végigdúlták Itáliát, s elfoglalták Rómát. 476-ban a kiskorú Romulus Augustulus császárt a testőrség vezetője, Odoaker germán hadvezér megfosztotta hatalmától és a császári jelvényeket Konstantinápolyba küldte. Így Róma püspökének elsőbbsége, amely a császári hatalomból fakadt, egyszeriben semmivé foszlott.

 

Amint a politikai hatalom és a közigazgatás összeomlott nyugaton, a keresztény egyház maradt az egyetlen szervezet, amely meg tudta őrizni centralizált felépítését. A legtöbb helyen az egyházi elöljárók átvették a polgári közigazgatási feladatokat, így a később született királyi-császári hatalomnak természetes volt, hogy a pápa számos területen elsőbbséget élvez. Keleten ez teljesen másként alakult: a császárok mindig is magukat tekintették az egyház fejének és a pátriárkák elöljárójának.

 

Egyházszakadások

 

A 11. században elsősorban a pápai primátus eltérő értelmezése miatt a keleti egyház és a nyugati egyház megoszlott. A nagy vagy a kelet–nyugati egyházszakadásra 1054-ben került sor, melyet szkizmának nevezünk. Ennek következtében alakult ki a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház. A keleti és nyugati egyházfők közötti kapcsolat már korábban is meglehetősen feszült volt politikai és teológiai nézeteltéréseik miatt.

 

A pápa és a pátriárka támogatja az üldöztetést

 

IX. Leó pápa és Kerulláriosz Mihály a konstantinápolyi pátriárka, csak olajt öntött az indulatok tüzére, amikor kölcsönösen támogatták a másik fél híveinek üldözését. Leó azért akarta elismertetni magát 1054-ben, mert korábban a konstantinápolyi pátriárka volt az egyetemes keresztény egyház legfőbb méltósága. Ezután sok-sok kiközösítés történt vice versa.

 

Megosztottság

 

A kereszténység dogmatikus, teológiai, nyelvi, politikai és földrajzi értelemben is két nagy részre szakadt. A két egyház 1274-ben a második lyoni és 1439-ben a firenzei zsinaton mondta ki egyesülését, ámde az ortodox egyház mindkét alkalommal visszautasította ennek elismerését. A véglegesített egyházszakadást csak 1965-ben oldották fel, amikor VI. Pál pápa és az ortodox pátriárka vonta vissza a kölcsönös kiközösítést.

 

Keresztes hadjáratok 1096-1272 között

 

A keresztes háborúk a katolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak főként a 11–13. században. Központi céljuk között szerepelt a Szentföld megszerzése a muszlim araboktól és törököktől. Voltak azonban olyan hadjáratok, amelyek egyes afrikai és európai területek ellen irányultak. A negyedik keresztes hadjárat során például a keresztesek 1204-ben elfoglalták és különös kegyetlenséggel kirabolták Konstantinápolyt és kineveztek egy olyan pátriárkát, aki a nyugati egyházhoz húzott.

 

Gyermekek keresztes hadjárata – 1212

 

Anyagi szempontból hatalmas hasznot könyvelhettek el az 1212-ben sorra kerülő keresztes hadjárat szervezői, akik az egyház támogatásával (!) olyan hadjáratot hirdettek, melyet ideológiájuk szerint Isten csak azzal a feltétellel támogat, ha abban kizárólag tiszta lelkű, romlatlan gyermekek vesznek részt. Minden egyes gyermekért arannyal fizettek, hirdetvén, hogy majd a sorozatos isteni csodák eredményeként Jeruzsálem felszabadul a szaracének rabigája alól és a Szent Sír újra a keresztényeké lesz, minekután a 10-12 éves gyermekek annyi aranyat vihetnek haza, hogy majd alig győzik elcipelni a temérdek kincset. A vakbuzgó szülők maguk küldték fiaikat és lányaikat a seregbe, így hamarosan 30 ezer gyermek állt készen az útra. Sokan a viszontagságos utazásuk során haltak meg, másik részük emberkereskedők prédája lett és rabszolgaként végezte.

Tegyük hozzá eme történelmi tényekhez, hogy II. János Pál pápa 2000. március 12-én a Vatikánban tartott ünnepi istentisztelet alkalmával beismerte az egyháza ide vonatkozó felelősségét és bűneit.

 

Eretnekség és Inkvizíció

 

Eretneknek számítottak az aktuálisan hivatalos egyházi nézetekhez és a keresztény társadalomhoz képest más gondolatokat vallók, az eltérő vallásúak és a hitetlenek.

Az inkvizíció (latinul inquisitio haereticae pravitatis, magyarul a tévelygő eretnekség kinyomozása). Ez a fogalom a kora-keresztény időktől kezdve a kikeresést és az egyházi ítélőszéket jelentette. Az inkvizíció feladata az eretnekek kinyomozása és megbüntetése (volt). Az inkvizíció mint szervezet a hit és az erkölcs tisztaságának védelmére létrehozott egyházi bírósági intézmény a középkorban. Miután a középkori inkvizíció létrejött, pápai jóváhagyással, egymástól független szervezeteket alapítottak Európa déli és nyugati felében főként a 12. és a 13. században.

Az Inkvizíció, melynek több fajtája létezett, az eretnekek, tehát valamelyik felekezet hivatalos keresztény nézetéhez képest másként gondolkodók, illetve az eltérő vallásúak: hitetlenek elleni fellépést tekintette feladatának. Eszköztárából a kínvallatás és a halálbüntetés sem hiányzott. Áldozataik száma esetenként tízezres nagyságrendű volt a hozzáférhető hivatalos adatok szerint.

 

Boszorkányüldözések – 15-18. század

 

A boszorkányperek rémálma 1484-ben kezdődött Európa-szerte VIII. Ince pápa bullája alapján. Szerény becslések szerint mintegy százötvenezren estek ennek áldozatul, más kutatók jóval többre becsülik ezt a számot. Magyarországon egyébként a 18. században Mária Terézia tiltotta be a boszorkányüldözéseket.

A középkorban boszorkánynak a természetfeletti-spirituális képességekkel megáldott, de az egyház által démoni képességekkel rendelkezőknek titulált, rosszat, betegséget, pusztulást hozó embereket nevezték.

A kereszténység szempontjából nézve a boszorkányok nem csak pogányoknak számítottak, azaz nem keresztényeknek, hanem az egyház ellenségeinek és vetélytársainak, akiktől a lehető leghatékonyabb eszközökkel meg kellett szabadulniuk. A pogány és bármely egyéb spirituális hagyományt vagy vallást ördöginek nyilvánították. Akik pedig nem voltak hajlandók áttérni a nekik sugallt-felkínált keresztény

hitre, azokat automatikusan a Sátán híveinek tekintették. Minden boszorkányt, varázslót, javasembert, látót, vajákost, jövendőmondót, gyógyítót és füvesasszonyt megvádoltak, gyanúba kevertek és elítéltek. Kezdetben jobbára tűz- vagy vízpróbának vetetették alá őket, később kifinomultabb és válogatottabb eszközöket vetettek be.

 

Reformáció

 

A 16. században a reformáció következtében szakadt el több nagyobb közösség a katolikus egyháztól, majd különböző protestáns közösségekként alakultak meg.

A reformáció a katolikus egyház hibáinak bírálatával indult mozgalom. A 15–16. század folyamán végbemenő gazdasági, társadalmi és politikai változásokkal, illetőleg a reneszánsz és a humanizmus eszméinek elterjedésével megváltozott az emberek vallással kapcsolatos magatartása is. Egyre többen kezdték bírálni a katolikus egyházat. Luther Márton 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra (1517. október 31-én kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi kolostor kapujára). Ezzel egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. Ezen mozgalmak tagjait nevezték protestánsoknak a pápasággal szembeni tiltakozás („protestálás”) miatt. Ekkor született meg a protestantizmus.

 

Egyházjogi és egyházszervezeti kérdések

  • A pápa primátusa – A Nyugati Egyházban a pápa az egyház látható feje, minden püspök fölött áll, a püspöki kollégium csak az ő vezetésével gyakorolhatja a hatalmát (II. Vatikáni Zsinat). A Keleti Egyház megőrizte az apostolok kollegialitását abban az értelemben, hogy egyik pátriárka sincs a másiknak alárendelve (autokefália).
  • Papi nőtlenség (cölibátus) – A Nyugati Egyház csak nőtlen férfiakat szentel pappá. A Keleti Egyház nős férfiakat is, azonban a felszentelt papok később már nem nősülhetnek vagy nősülhetnek újra. Püspök keleten is csak nőtlen pap lehet.
  • Szerzetesrendek – A Keleti Egyházban a szerzetesség intézménye egységes, azaz egyetlen rend van női és férfi ággal. Az ortodoxok azt kifogásolják, hogy a Nyugati Egyházban a különböző szerzetesi rendek és kongregációk egész sora fejlődött ki.

 

Néhány sarkalatos dogmatikai kérdés

  • Filioque – A Nikaia–konstantinápolyi hitvallás latin nyelvű szövegébe a Szentlélek eredetével kapcsolatban először a toledói zsinat toldotta be 589-ben az eredeti, elismert szövegbe a Filioque szót, amely szerint a Szentlélek „az Atyától és a Fiútól származik”. Rómában 1014-től mondják ezzel a betoldással a hitvallást. A keleti egyházak viszont sohasem fogadták el a Filioque-betoldást.
  • Pápai tévedhetetlenség – Az Első vatikáni zsinat kimondta a pápa tévedhetetlenségét hit és erkölcs dolgában. A Keleti Egyház ezt nem tartja összeegyeztethetőnek azzal, hogy a pápa is, mint minden ember, gyarló, tévedésre és bűnre hajló.
  • Mária szeplőtelen fogantatása

 

Szekularizáció

A társadalom egészének mindennapi életéből egyre inkább kiszorulnak a keresztény vallás és egyház szokásai. A vallás egyre jobban elkülönül, eltávolodik az emberektől. Ezt a napjainkban is megfigyelhető folyamatot nevezzük szekularizációnak. Természetesen az egyház mindent elkövet, hogy a folyamatot visszafordítsa.

 

Spiritualitás, ezotéria, New Age

 

A jézusi vagy még inkább krisztusi kereszténység nem nélkülözte a spiritualitást, az ezotériát és egy sor olyan eszme megtalálható volt benne, amit az elmúlt évtizedekben terjedő New Age (Új Korszak) mozgalmai elevenítenek fel, s amit az egyház a zsinatok alkalmával kigyomlált belőle. Néhány ezek közül:

Karma tanítása – az ok és az okozatok törvénye, melyek minden egyes individuumra (isteni eredetű lélekre) vonatkozik. Időtől független, idő és tér felett álló, isteni törvény tehát nem évül el a halállal. Egyszersmind indokolja és kiegészíti a reinkarnáció törvényét.

Reinkarnáció doktrínája – a lélek újra testet öltése. Eltérő nézetek léteznek arra vonatkozóan, hogy a lélek teljes egészében képese-e megnyilvánulni egy testben, vagy csak részlegesen, illetve arra nézve is, hogy miként: lélekként és/vagy szellemként száll-e alá, amelyeket viszont minden inkarnációjában frissít és fejleszt. Ez utóbbi tehát szétválasztja a lélekvándorlás és az újjászületés tanait. Előbbinél ugyanaz a lélek vándorol testből testbe, utóbbi esetben feltétezhetünk egy felső lelket, akiből mindig újabb isteni szikrák szállnak alá a fizikai testbe. A szellem pedig nem a lélek szinonimája, hanem külön princípium, amely a lélek és a test között álló tudatot szolgáltatja.

 

Összefoglalás

 

Jézus nevében sok mindent elkövettek az elmúlt kétezer évben. Ezeket emberek követték el részben tudatlanságból, részben önös érdekből, de az is lehet, hogy nem csak emberek, hanem magasabb rendű lények is beavatkoztak a történelem menetébe és az egyházak életébe.

Ennyi idő távlatából nyilvánvalónak tűnik egy-egy eseményről, hogy az a krisztusi eszmék szellemében történt-e vagy azok ellenében. Magam azon az állásponton vagyok, hogy a mai földhöz ragadt és hatalompárti dogmatikák és a történelmi múlt említett fejezetei inkább arra alkalmasak, hogy megmutassák nekünk, hogyan nem szabad értelmezni a jézusi tanokat.

Ugyanakkor bízom benne, hogy a gnosztikusok, az esszénusok, az egyiptomiak és még sok egyéb csoport, nép és kultúra ősi emlékeinek, archaikus hagyományainak és szent iratainak a napvilágra kerülése lehetővé teszi majd számunkra a valódi, autentikus Jézussal való találkozásunkat.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..