Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Káldeai-babiloni csillagjóslás

A babiloniak roppant szerteágazó és komplex jóslási praktikákkal rendelkeztek. Jövendöltek például szüléseknél megfigyelt jelenségekből, a madarak röptéből is mondtak jóslatot, állatómeneket szintén dokumentáltak és a földi világ csaknem valamennyi tárgyából képesek voltak kiolvasni a múltat és a jövendőt, az égi eseményekről nem is szólva.

 

káldeai-babiloni vallásosság1

 

Vegyünk néhány konkrét esetet. Azáltal, hogy voltak állatjóslataik, képesek voltak megkímélni földjeiket a sáskáktól, vagy épp a vadállatok garázdálkodásaitól.

A növényi jóslások elsődleges és praktikus funkciója a terméshozam meghatározása és a betakarítás időszerűsége szempontjából volt jelentős.

Az emberekre vonatkoztatott betegségek, járványok, kórságok, éhínség megint csak hozzásegítette a babiloniakat a társadalmi rend stabilizálásához és fenntartásához.

A természeti jóslatok többek között a viharra, a szélre, az áradásra, az aszályos időszakok és a földrengések bekövetkezésére utaltak, ezzel felkészítve a népet az esetleges ínséges időszakokra és reményt adva az eljövendő jólétre.

Az államra vonatkozó próféciákból előre látták a forradalmakat, az idegen népek háborús mesterkedéseit vagy akár a trónutódlást.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás16

 

Különösen hangozhat a modern ember számára, hogy a csillagképekből kiolvasott feltételek és történések nem pusztán mechanikus törvényszerűségek által alakulnak ki, hanem az istenek akarata révén következnek be. Éppen fordított az asztrológia alapállása a mai ember felfogásával szemben. Nem a természeti törvények a mindenhatóak, hanem a mindenható isteni lények alkotják/alakítják a természet szabályait, s tőlük függ minden bekövetkező, avagy bekövetkezetlen esemény.

Spirituális olvasatban valóban úgy áll a helyzet, hogy léteznek felsőbbrendű lények, akik birodalmak és népek sorsáról döntenek. Ők irányítják az egyes civilizációk születését, virágzását és bukását egyaránt.

Az isteni képességű és spirituális jogosítványokkal felruházott, felsőbbrendű lények – akiket nézhetnénk akár idegennek is – összehangolják a különböző lelki fajok evolúcióját és önmagukhoz képest a következő fejlődési lépcsőfokra segítik fel őket. Mindeközben spirituális tudást: asztrológiát, mágiát, alkímiát, matematikát, szakrális építészetet, metafizikát és más ismereteket adnak át nekik, s nyomon követik, irányítják, esetenként közvetlenül egyengetik a civilizációk útját.

Természetszerűleg a babiloniak aspektusából érthető, hogy ilyen hatalmasságokat látva, tanulva tőlük, s tapasztalva az erejüket, istenházakat, templomokat emeltek a tiszteletükre, ahol megemlékeztek róluk, tisztelték őket, fohászkodtak hozzájuk, áldozatokat mutattak be nekik és külön szentélyeket létesítettek számukra.

A jóslatok nem egyszerűen a csillagokhoz kapcsolódtak, mint egyfajta rejtjeles kódfejtés, hanem maguknak az isteni természetű lényeknek a hazájához, illetve származási helyéhez is. Ebből kifolyólag amikor egy káldeus csillagjós az égbolt mennyezetére tekintett és tette ezt szellemi-lelki szemeivel, akkor ő nem csupán keringő égi objektumokat látott, hanem erőket és isteni lényeket, akik befolyásolják és ha szükséges, determinálják is az emberek és a különféle fajok, élőlények sorsát.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás7

 

A Hold jelentősége

 

A káldeai-babiloni csillagjóslásban központi szerepet kapott a Hold. Megfigyelték a holdsarló „szarvait” (hegyesek vagy tompák-e), a szarvak fényét, szimmetriáját, a holdudvarokat és az elsötétüléseket. Külön figyelembe vették a holdudvarok egyszerű vagy duplikált formáit, azt, hogy melyik bolygó vagy csillag lépett be a Hold udvarába, sőt még annak is jelentőséget tulajdonítottak, hogy milyen színű felhő, melyik irányból közelíti meg a Holdat.

A holdfogyatkozások és a Hold fázisváltásai szintén (újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed) kiemelt szerepet töltöttek be a babiloni csillagtudományban.

Ha a bolygók vagy a csillagok fénye kihunyt vagy elhomályosult, mert légköri zavarok jelentkeztek, akkor azoknak külön értelmezésük volt, hiszen az energiák formájában is a megszokottól eltérő erőhatásokat jelentett.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás4

 

A Nap jelentősége

 

A jövendölések szempontjából a Napnak is fontos szerepet tulajdonítottak. Megfigyelték a Nap éves útját, amit napútnak vagy ekliptikának nevezünk, valamint vizsgálták a napfelkelték változását (aszcendens) az évkörben.

Már a több ezer évvel ezelőtti babiloniaknál találkozunk napfolttevékenységet figyelő és annak az emberi életre gyakorolt hatásait vizsgáló ismeretekkel. Jelentősége volt azoknak a csillagoknak is, amelyek fényes nappal, kiváltképp déli napfénynél is láthatóak maradtak.

A babiloni asztromágusok figyelemmel követték a Nap udvarának változásait is. Érdekesség, hogy ők megkülönböztettek mellék-Napokat is, vagyis napnyugtakor jelentkező, önálló fénnyel rendelkező kisebb Napokat.

A Napfogyatkozások mindig kuriózumnak számítottak, mivel ilyenkor rövid időre tért nyert és befurakodott a sötétség a nappali érába, ami pedig furcsa szellemi, paranormális jelenségeket idézett elő.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás15

 

A Jupiter jelentősége

 

Korunk asztrológusai nem tudják honnan és mikor, de egyszer csak készen szembe találkozunk az égitestek óbabiloni elrendezésével, mely a Nappal és a Holddal együtt említik az öt ősbolygót. Utóbbiak közül a legkiemelkedőbb a Jupiter volt a babiloniak számára.

Lejegyezték, hogy melyik hónapban mikor kel fel a Jupiter és pontosan hol helyezkedik el a napúthoz képest. Kiértékelték a Jupiter fényerősségét, színét és fázisváltozásait, ugyanis a Jupiter szintén képes dagadni és fogyni. Számított a többi égitesttel alkotott fényszöge, a csillagokhoz mért konstellációja éppen úgy, mint Nappal és a Holddal való viszonya. De legalább ilyen jelentősége volt annak, hogy a Jupiter melyik csillagképen utazik keresztül.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás14

 

A Vénusz jelentősége

 

Mindközül a legkiterjedtebb feljegyzések a Vénusz bolygóról szólnak. A babiloniak vívmánya például, hogy tudhatjuk, a Hajnal- és az Esthajnalcsillag egy és ugyanaz. A Vénusznak a Holdéhoz hasonló, meglehetősen kiterjedt paramétereit, mozgását, eltűnését-feltűnését és más égitestekkel alkotott konstellációit aprólékossággal figyelték és jegyezték fel a babiloniak.

 

Ami a Mars, a Merkúr és a Szaturnusz jelentőségét illeti, a babiloni szövegek részletesen kommentálják ezen planéták mozgásait és kifejtett hatásait is. Ezen dokumentált adatok kielemzése nem mindig könnyű az akadémikus elme számára, mivel a máguspapok felismerései és életlátása messze túlhaladja a mai elme korlátait.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás9

 

Az állócsillagok és csillagképek szerepe a jóslásban

 

Összesen 236 állócsillagot vagy csillagképet különböztettek meg a babiloniak. A csillagcsoportok és csillagcsaládok elnevezései, valamint a ma ismeretes és alkalmazott állatöv (zodiákus) jelölései közül említhetném a Bika, az Ikrek, az Oroszlán, a Mérleg, a Skorpió és a Halak neveit, melyek egytől-egyig Babilonból erednek.

 

Érdekességként említem, hogy az állócsillagok felosztása a babiloni rendszerben nem csak az általunk ismert konfigurációban történik, hanem attól jóval bonyolultabb formában is. Létezett egy úgynevezett „Enlil-út”, mely az égi egyenlítőtől északra fekvő 33 csillagképet különböztetett meg. Találkozunk az „Anu-úttal” is, amely 23 csillagképet vonultat fel. Ezen felül pedig ismeretes az „Éa-út” is, amely az égbolt déli felén 15 csillagképet sorol fel. E három út típusnak rendkívüli jelentősége abban áll, hogy plasztikusan és félreérthetetlenül feltárja a föléjük tartozó istenséget, egyszersmind kifejezik a három beavatási utat is.

Így közelebb kerülünk a babiloni jövendölés tudományához, hiszen az állócsillagok és istenek sorsformáló ereje és hatása igen változatos formákban ölthet testet aszerint, hogy melyik utat járja a lélek.

Megjegyzem, az üstökösök, a meteorok és az egyéb égi tünemények szintén meghatározták a jóslatokat, mert hiszen ezeket is istenek alkották egykoron és mindmáig irányítják őket.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás2

 

Csillaghelyettesítés

 

Ennek lényege a következő: bizonyos körülmények között az egyik égitestet annak hatásaival együtt egy másik égitest helyettesíti. Ez a bolygók vagy bolygócsillagok és az állócsillagok felcserélést jelenti. Ekképpen a Napot esetenként helyettesítheti a Szaturnusz, vagy esetenként a Jupiter is. Vagy a Jupitert helyettesítheti a Regulus, az Orion, de még a Skorpió és a Nyilas csillagképek is bizonyos konstellációk esetében!

A Vénuszt helyettesítheti alkalmilag a Szűz, a Corona borealis, a Gemma, a Lant és a Vega.

A Szaturnuszt helyettesítheti a Kassziopeia, a Mérleg, az Orion és a Holló. Miként a Merkúr szerepét betöltheti a Nagy Kutya, a Pegazus, a Kentaur és a Halak. A Mars pedig átmenetileg felcserélhető az Északi Háromszöggel, a Plejádok (Fiastyúk) csillagaival és a Perzeusszal.

 

A csillaghelyettesítés mögötti rendszert és logikát sokáig nem sikerült megérteni és helyességét tudományos alapon bizonyítani. Mígnem a modern tudomány nemrégiben tett felfedezése a következő, kissé spekulatív, de legalább mérhető alapokra helyezett magyarázattal rukkolt elő. Összehasonlították a bolygók színét az állócsillagok színével és négy fokozatot megkülönböztetve azt találták, hogy a helyettesítés alapja a bolygók és a csillagok látszólagos színe. Vagyis feltételezik, hogy az óbabiloniak úgy okoskodtak, hogy ha egy állócsillagnak hasonlít a színe egy általuk megfigyelt bolygó színéhez, akkor valószínűleg e két égitest jelentősége és funkciója megegyezik.

Nekem ez kissé laikus és erőltetett magyarázat egy komoly kozmológiai, asztrológiai és csillagbölcseleti (asztrozófiai) összefüggésre. A magam részérő korreszpondanciákkal magyaráznám a látszólagos helyettesítést. Magyarul az adott bolygók és csillagok között léteznek láthatatlan, de spirituálisan nagyon is látható, rejtélyes rokonságok, energetikai hasonlóságok, megfelelések, sőt azonosságok is, amelyek lehetővé teszik, hogy alkalmasint egy bolygó töltse be egy csillag szerepét, vagy fordítva. Ennek főként akkor lehet jelentősége, hogyha az adott csillag nem látható, vagy ereje nem könnyen hívható segítségül mondjuk egy mágikus műveletet végző számára.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás1

 

Különös kifejezések

 

Találkozunk olyan kifejezésekkel, amelyeket csak akkor tudunk megérteni a maguk valójában, ha egy picit jártasabbak vagyunk a spirituális témákban. Például a „holdudvar látszólagos kinyílása” nem feltétlenül jelenti az égen látható Hold körül tapasztalható fényudvar megváltozását, sokkal inkább utalhat a holdfázisok – különösen a telihold – idején történő szellemi kapuk és átjárók megnyílására.

Vagy előfordul, hogy a Napot „síróként” emlegetik az „Anunnakik” tanácsának döntése alapján. Nyilvánvaló módon a Nap nem sír, s az eső sem esik ilyenkor, hanem bizonyos idegen, talán felsőbbrendű lények avatkoznak bele a sorsunkba.

 

Különleges módon feleltették meg a földrajzi helyeket a csillagokkal. Olyan érzése támad a kutatónak, mintha az égbolt egyes szeletkéit a Földre tükrözték, mintegy lehozták volna a babiloniak – akárcsak az egyiptomiak tették ezt. Illusztris példa erre, hogy a Kos csillagképet Erek városához rendelték, a Rák mellső csillagait a Tigris folyóra, míg hátulsó csillagait az Eufráteszre vonatkoztatták.

 

A négy égtájnak megfelelően négy országot különböztettek meg, melyekre más és más rendszer vonatkozott. A négy ország: Akkád (Babilon), Elám (később Perzsia), Amurru és Szubartu. Itt érhető tetten, hogy nem csak a csillagoknak és a csillagképeknek, hanem a bolygóknak is van földrajzi-asztrológiai jelentőségük.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás13

 

Istenek az égbolton

 

A babiloni vallás egyértelműen csillagvallásnak tekinthető. Nem csupán abban az értelemben, hogy a csillagok mozgása eleve meghatározza az emberiség sorsát, hanem a tekintetben is, hogy a népek és etnikumok más és más bolygókról és csillagokról származtatják magukat. A vallás asztrális jellegét mutatja, hogy az emberi életet csillagistenségek tartják gondviselő kezeik között. Megválaszolásra váró kérdés már csak az, hogy kiket hívunk csillagisteneknek. Csillagistenségek alatt érthetünk csillagokból érkező, vagy csillagszerű masinákkal közlekedő lényeket, de esetleg csillagkapukon (dimenziókapukon) keresztül közlekedő lényekre is gondolhatnók.

 

Természetesen nevük is van eme isteni lényeknek: Anu, az ég istene, Enlil, az „Úr” vagy a „levegő ura”, Éa, a vizek istene. Istár, az istenek anyja, minden élőlény gyógyítója és a Vénusz istennője, Marduk, a világ mindentudó teremtője és a halottakat felébresztő, hozzá tartozik a Jupiter bolygó, Nabú, az írnokok és a bölcsesség istene, akinek bolygója a Merkúr, míg a Mars Nergálhoz tartozik, a halottak istenéhez. A sor hosszasan folytatható lenne.

 

Miután szemügyre vettük és végiggondoltuk az istenségek jellegzetes vonásait és jogköreit, innen már csak egy aprócska lépést kell tennünk ahhoz, hogy megfeleltetésekre bukkanjuk az egyiptomi panteon bizonyos tagjaival kapcsolatban. Például Istár kísértetiesen hasonlít Íziszre, vagy Nabú Thotra, nemde? Véletlen lenne csupán e tökéletes egyezés?

 

Ha valaki az asztrológia, a csillagjóslás szimbolikáját és mélyebb, metafizikai tartalmait szeretné megfejteni, akkor a legajánlottabb olvasmány kétségtelenül a Gilgames-eposz, melynek megfejtése egyáltalán nem lehetséges, csakis ha és amennyiben az ember lélekkel közelít feléje. Máskülönben az ember könnyen úgy járhat, mint a babiloniak vallásával jártak oly sokan, akik személytelennek, érthetetlen jóslatokkal operálónak, többisten-hívőnek tituláltak egy roppant fejlett, kozmikus léptékekben mérhető, egyetlen abszolút termetőre alapozott, erős vallásossággal átitatott, minden ízében spirituális kultúrnemzetet, a babilonit.

 

Boldog napot!

 

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..