Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

KIFOGYHATNAK A VÍZKÉSZLETEK?

A Föld felületének 71%-át víz borítja. Ennek csupán 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, a tengereket és az óceánokat alkotja. Az édesvízkészleteink gleccserek és állandó hótakaró formájában (77%) vannak jelen egyelőre. Ha ezeket nem tekintjük, akkor az édesvíz 98%-a felszín alatti víz rétegvíz és mélységi víz formájában. Ebből világosan kitűnik, mennyire fontosak a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizekből származik. De vajon meddig lehetünk biztonságban iható ivóvíz szempontjából?

 

Tény, hogy Kanada a legnagyobb édesvízraktár a Földön. Az összforrás 25%-ával rendelkezik. De a Föld ivóvízkészlete folyamatosan csökken, s a változások csakhamar érzékelhetővé és teljesen nyilvánvalóvá fognak válni. Az előttünk álló korszak egyik nagy kihívásának az ivóvízhiány ígérkezik. 2006-os adat szerint a globális vízfogyasztás 80 százalékáért a mezőgazdaság felelős.
Ha a bevezetőben említett adatokat nem tekintjük, akkor még a folyóvizek, az édesvízi tavak, a talajvíz, illetve a légkörben található vízpára alkotja a fennmaradó vízkészletünket. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy ami számunkra természetes és szinte alanyi jogon jár, az máshol hiányzik. A harmadik világban óriási problémát okoz a vizek szennyezése (a jó minőségű ivóvíz hiánya), a természetes élőhelyek átformálása és a túlhalászat. Hivatalos adat, hogy naponta 6 ezer gyermek hal meg szennyezett víztől.

1950-ben évi 17 ezer köbméter édesvizet használhatott volna fel minden egyes ember. A vízfelhasználás azonban kétszer olyan gyors ütemben növekedett, mint a népesség. Így 1995-re ez a mennyiség 7 500 köbméterre csökkent. Ha ez így fog menni, akkor 2025-re már csak évi 5 100 köbméter édesvíz jut egy főre. Ez nagyon komoly vízhiányt fog jelenteni Észak-

Afrikában, a Közel-Keleten, Indiában és Közép-Ázsiában elsősorban.

 

A globális felmelegedés, a hőmérséklet fokozatos emelkedése a folyók és a tavak kiszáradásához és az ivóvízkészlet apadásához vezet. Ez csak egy tendencia, ami önmagában nem végzetes, ám a következményei már azok. Gondoljunk bele, hogy a felmelegedő folyókban és tavakban elszaporodhatnak a fertőző baktériumok. A víztisztító berendezéseink sem tudnak minden kórokozót kiszűrni. Bizonyos mikroorganizmusok 360 °C-ot is kibírják és rezisztensek (ellenállóak) a legtöbb fertőtlenítőszerünkkel szemben.

A kanadai és szibériai jégmezők elolvadása egy ördögi kört indíthat be. A felolvadó jégből kiszabadulhat az a metángáz, ami már évmilliók óta benne raboskodott. A metán a légkörbe jutva növeli az üvegházhatást, ami újabb hőhullámot indíthat be, illetve hőmérséklet-emelkedést indukálhat. Ez pedig a jégsapkák újabb részének felolvadásához vezethet. Nem beszélve arról, hogy a gleccserek és a jégsapkák, jégpáncélok édesvízkészlete belejut a tengerekbe és az óceánokba, így összekeveredik a sós vízzel. A tengerszint megemelkedik, ami a part menti és alacsonyan fekvő települések pusztulásával járhat együtt, plusz a mezőgazdasági területek egy részét elönti és terméketlenné teszi a sós víz. A tengerszint emelkedése a tenger színét sötétebbé teszi majd, ami több napfényt fog ezáltal elnyelni. Ennek hatására több hőt nyel majd el, ami újabb gleccserek és jégtakarók megolvadásához fog vezetni. Az öngerjesztő folyamatok következményei beláthatatlanok és ami még nehezíti a folyamatot, hogy az idő előrehaladtával egyre inkább begyorsulnak majd az események és totálisan visszafordíthatatlanná válnak.

 

A világtengerek hőmér­séklet-emelkedése kihat az ég­hajlatra. Megzavarodhatnak, eltérülhetnek, vagy visszafordulhatnak a tengeráramlatok, ugyanakkor újabbak is létrejöhetnek. Vegyük például az El Niño-jelenséget. (A név Kisdedet vagy Gyermek Jézust jelent, amelyet állítólag egy perui halász használt először a karácsonykor megjelentő meleg áramlatra.) Az El Niño kiváltó oka, hogy a Csendes-óceán hőmérséklete a közepén 5 ºC-kal mele­gebb, mint korábban. Ezért a passzátszelek lecsen­desednek, az oxigénben dús hideg víz nem ott tör fel, ahol kellene, illetve a felszíni meleg víztömegek az ellenkező irányba áramlanak. Ez hatalmas aszályokat eredményez Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában. Továbbá ez az áramlatváltozás kihatással van a délkelet-ázsiai monszunra: Kínában, Indonéziában, Japánban, Koreában életveszélyes ára­dásokat idéz elő, a Karib-tengeri térségben a hurrikánok erő­södé­sét váltja ki.

 

A vízkészleteink tehát drasztikus apadásnak indultak. A klimatikus változások imént vázolt következményei valósak és drámaiak. Csakhogy e folyamat egyre erősödik és még csak az elején járunk. Az édesvíz nagy kincs, csak sajnos kényelemszerető életmódunkból kifolyólag erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, holott a környezetszennyezés és általában az ember nem környezettudatos viselkedése fokozatosan felborítja a természet módfelett kényes dinamikus egyensúlyozó rendszereit. Nem véletlen, hogy az ENSZ XLVII. Közgyűlése március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította 1994-ben. Nem elégséges hozzáállás annak belátása, hogy a víz létfeltételünk. Az egyén szintjén tennünk kellene azért, hogy a vízkészleteink lassabban fogyatkozzanak és tisztábbak maradjanak. Ehhez az első lépés a tudatosítás – annak felismerése, hogy minek mi a következménye. Ez piciben kezdődik, de a hatások összeadódnak. Az elmúlt 70 évben ennek a negatív tendenciának lehettünk tanúi, de ha teszünk érte, akkor ez pozitívvá formálható.

 

A spirituális vagy inkább holisztikus életszemlélet arról is szól, hogy figyelünk a kollektív karmánkra. Amikor kiirtjuk az esőerdeinket, beszennyezzük a termőtalajt, az óceánokat, a légkörünket, apránként fejetetejére állítva ezzel az egész ökoszisztémát, akkor annak előbb vagy utóbb mi isszuk meg a levét. Egyre kevésbé lesz tiszta a levegőnk, egyre csak fogyatkozni fog a vízkészletünk, ugyanakkor növekedni fog a globális felmelegedés üteme… Mit fogunk így örökül hagyni utódainkra? A Sors groteszk humora, hogy eme utódok mi magunk leszünk, csak éppen másik testben. Megéri ez nekünk? Bölcs dolog ez?

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..