Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Öntudat és meditáció 2012-ben

2012-ben minden eddiginél fontosabb lesz a globális tudat, a tudatosság, a Nagy Egészhez való csatlakozás. A világban zajló változások radikálisan fel fog gyorsulni 2012 év vége után. Hogyha az ember ki akarja aknázni a lehetőségeit és élni akar azzal, hogy most egy picit megváltozik a széljárás, akkor fel kell, hogy vegye a tempót. A 2012-es évben még időben vagyunk arra, hogy ráhangolódjunk a Nagy Egészre.

A jövőbelátás képességét egészen néhány évvel ezelőttig az ezotériához, a misztikumhoz, sőt a sci-fi novellák világához társították. Ma viszont már komoly tudományos kísérletek folynak e lehetőség igazolására, amelyek közül úgy tűnik, hogy néhány kimondottan sikeres. A jövőbelátást a tudományos világ nagy része morális, fizikai vagy logikai okok miatt egészen idáig képtelenségnek tartotta és elítélte. Ebben az a furcsa, hogy a józan ésszel ellentétben valójában semmilyen fizikai törvény nem gátolja azt, mint ahogyan az időutazást sem.

Napvilágot látott nem is olyan régen a Globális Öntudat Projekt. Bármilyen hihetetlen, de nem valamiféle ezoterikus sejtéseken alapuló misztériumról van szó, hanem egy közel 15 éve zajló tudományos kísérletről. Kevesen tudnak a létezéséről és világviszonylatban is csak néhány cikk, interjú és tévéműsor jelent meg ezzel a témával kapcsolatban, pedig nem kis volumenű és jelentőségű kutatásról van szó. Magát a projektet a világhírű Princeton Egyetemen kezdték el még a ’90-es években és azóta is folyamatosan működik. Állítólag egyre nagyobb áttöréseket érnek el a mérésekkel kapcsolatban.

A Globális Öntudat Projekt keretében hihetetlen felfedezéseket tettek a tudósok. Ennek a rendszernek a segítségével például négy órával előre jelezték a World Trade Center elleni támadásokat, sőt 24 órával előre a 2004-es cunamit. Azt ugyan nem tudták pontosan, hogy mi fog történni, de az asztrális térben érzékelték, hogy hatalmas változások és viharok dúlnak e két nagy jelentőségű esemény előtt.

Egy ideig úgy tűnt, hogy a véletlen számok azok véletlen számok és a tökéletesen véletlenszerű számadatok nagyjából egyenlő eloszlásúak. Bár néha előfordultak statisztikai anomáliák néhány százalékban, de ezek normál funkciónak tekinthetőek.

Az igazi meglepetés 1997-ben következett be a walesi hercegnő, Lady Diana halálakor. A görbe hirtelen megugrott, a véletlen számok nem tűntek véletleneknek többé. Ahogy a hírek érkeztek, Európa és a nyugati civilizációk nagy része gyászba borult, a kvantummechanika pedig mintha megbolondult volna. A görbék jó ideig eltolódtak a véletlenből a rendezettség felé és erre semmilyen ismert magyarázat nem volt a tudomány részéről. Mivel az 1997 nyarán keletkezett véletlen számok láthatóan a világban élő emberek reakciói – főként érzelmi állapotai – szerint fluktuáltak, szárnyra kapott ez a kissé megdöbbentő feltételezés, hogy a véletlen számok valahogy kapcsolódhatnak a kollektív tudatalattihoz és ez akkor már a tudomány által is bizonyíthatónak tűnt.

Azóta most már tudományos körökben ennek a jelenségnek a kutatását Globális Öntudat Projektnek hívják és egyre több érdekes bizonyíték támasztja alá a létezését. A véletlen számokat kétféle módon mérik egyébként. Egyik oldalról nézik a fehér zajt, ami ugye a televíziókban is látható, amikor a műsorban szünet van és ezt egy számítógép segítségével számokká, jelkódokká alakítják át. A másik mód pedig: egy megadott hosszúságú véletlen bit-sorozatot generálnak számítógéppel és futtatják ezeket a programokat.

A legtöbb ember abban bízik, hogy az emberi intelligencia majd megmutatja nekünk a bonyolult helyzetünkből kivezető utat. Azonban minél agyafúrtabb, minél kifinomultabb ez az intelligencia annál több rendszerelmélet és eszme áll a rendelkezésünkre. Az eszmék pedig egyetlen emberi problémát sem oldanak meg. Tehát úgy tűnik, hogy nem az elme a megoldás. A bonyolultságból kivezető utat nyilvánvalóan nem a gondolkodás útja jelenti, hanem az magasabb rendű ösztönöké.

Cselekedeteink hátterének központját az én képezi, és amíg nem értjük meg ennek az énnek a hátteret, vagyis magát a problémákat megteremtő ént, amíg nem értjük meg a gondolkodási folyamatot és nem vetünk véget neki, addig továbbra is külső és belső, a gondolatainkban, az érzelmeinkben és a cselekedeteinkben egyaránt megnyilatkozó konfliktusok közepette fogunk élni. Vajon megoldhatjuk-e a problémákat azáltal, hogy végiggondoljuk őket? Végiggondolni, lefuttatni hasznos, de az elűzésükre már a finomabb ösztönöket kell segítségül hívnunk. Hogy megértsük a problémákat, roppant csendes és nyugodt fejre van szükségünk, hogy az elménk mindenféle köztes eszmétől és elmélettől, minden zavaró tényezőtől mentesen szemlélhesse a kérdést. Ezt meditációban érhetjük el a legkönnyebben.

Ha meg akarok érteni valamit, nem kell gondolkodnom róla, egyszerűen csak szemügyre kell vennem azt. Tehát ha problémáink vannak, akkor zavaróvá válnak számunkra a gondolatok, azaz az eszmék, a vélemények, az ítéletek, s az összehasonlítások megakadályozzák azt, hogy szemügyre vegyük, megértsük és megoldjuk magát a problémát. A csendes, saját gondolatai által meg nem zavart nyílt elme képes roppant közvetlen és egyszerű módon szemlélni bármely kérdést és pontosan ez a képesség jelenti az egyedüli megoldást. Ehhez pedig nyugodt és békés elmére és meditatív állapotra van szükségünk.

Én is készítettem már több olyan meditációt, melyben a kollektív tudathoz, Istenhez, a Teremtőhöz szólunk, de nem egyszerűen kérünk, hanem kérünk és felajánlunk valamit. A hozzáállásunk határozza meg azt, hogy mi valamiféle jutalomra, segítségre, valamely kérésünk kielégülésére törekszünk.

A meditáció alapja az önismeret, vagyis, hogy tudatában vagyunk minden gondolatunknak és érzésünknek és ismerjük tudatosságunk minden egyes rétegét a mélyebben meghúzódó, rejtett tevékenységeket éppúgy, mint a tudatosságunk felszínét. E tudatos elmének fel kell fognia tevékenységei valódi jelentőségét, hogy ily módon elcsendesíthesse önmagát. Ez azt jelenti, hogy tudnunk kell, tudatában kell lennünk annak, hogy mit ajánlunk fel cserébe azért, amit kérünk. És ezt be is kell tartanunk, hiszen a Teremtőtől, a Sorstól kérünk, aki látja minden tettünket és minden eredményünket, és látja, hogy betartjuk-e az ígéreteinket. Őszinteség és önismeret nélkül nem működik ez a fajta meditáció.

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..