Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Lao-ce tanításai

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

Lao-ce egy legendás kínai filozófus volt, aki feltehetően az i. e. 4. században élt. Alakja mitikus, de valószínűleg valós történelmi személy volt. Lao-ce magyarul annyit tesz, hogy „öreg gyermek” vagy „öreg mester”. Egyáltalán nem érdemes a gyermeket fiatalnak feltételezni, mert ebben az esetben a gyermeki egyszerűségre, tisztaságra és ösztönösségre vonatkozik.

 

Lao-ce: TAO TE KING

 

81. A TAN LÉNYEGE

 

„Az őszinte szó nem mindig kellemes.

A kellemesen hangzó beszéd nem mindig őszinte.

A Taot követő ember nem vitatkozik.

Aki vitatkozik, az nem Tao-követő.

A Tao-követő nem tudálékos.

Aki tudálékos, az nem ismeri a Taot.

A bölcs ember nem gyüjt kincseket.

Minél többet tesz másokért,

annál többje van neki.

Minél többet ad másoknak,

annál gazdagabb.

Az ég törvénye az, hogy áld

anélkül, hogy ártana.

A bölcs ember törvénye az,

hogy a természet rendje szerint él és cselekszik.”

 

(Ágner Lajos fordítása)

 

 

A hagyomány úgy tartja, hogy Lao-ce a „Tavasz és Ősz korszakának” (i. e. 700 – i. e. 476) végén élt, a Chu királyságban. Az írások megemlékeznek arról, hogy még Konfuciuszt – egy másik kínai bölcset, akiről a konfucianizmus kapta a nevét – is zavarba ejtette, mindazonáltal nagyon tisztelte.

 „Tudom, hogy a madár repül; tudom, hogy a hal úszik; tudom, hogy az állatok képesek szaladni. A futó teremtmények csapdába ejthetők, az úszók pedig fonott hálóba. Amelyek repülnek, nyíllal lelőhetők. De a sárkány a tudásom fölött áll, a felhők és a szelek szárnyán a mennyekbe emelkedik. Ma láttam Lao-ce-t, és ő olyan, mint egy sárkány!” – írta róla.

 

Lao-ce főművének Az Út (Tao) és az Erény (Te) Könyvét tartják, melyet a taoizmus összefoglalásának tekinthetünk.

 

Az európai gondolkodás számára a tao valami nehezen értelmezhető és ellentmondásos tan. Lao-ce szerint a tao üres, mégis állandóan tele van, ezért kimeríthetetlen bőségszaru, melyben minden létező képmása megtalálható. Attól hogy üres (maga az üresség), még létező. A tao nem megfogható, fizikailag nem megragadható, nincsenek határai és korlátai. A tao azért lényeges, mert magába foglalja minden dolog eredetét és igazságát.

„Az ember a föld törvényeit követi, a föld az ég törvényeit követi, az ég a tao törvényeit követi, a tao pedig a természet törvényeit követi.”

 

A tao utat is jelent, kifejezetten spirituális értelemben. Az emberi lét elveinek a célja a tao-val történő azonosulás, amely erényes, illetve vigyáz az erényre.

 

 

A lét és a nemlét egymásból születik, minden a saját ellentétéből születik. Ez egy körforgás.

Az ellentétes természetű dolgok egymást hozzák létre. Gondoljuk csak meg, hogy a tulajdonságok nem léteznek a velük ellentétes jelentésű párjaik nélkül.

 „Nehéz és könnyű egymást hozza létre, hosszú és rövid egymást alakítja, magas és mély egymásba hajlik, zeneszó és énekhang egymással cseng össze, előbbi és későbbi egymást követi.”

 


Az Út

(részlet)

 

„Az út, mely szóba-fogható,

nem az öröktől-való;

a szó, mely rája-mondható,

nem az örök szó.

Ha neve nincs: ég s föld alapja;

ha neve van: minden dolgok anyja.

 

Ezért:

 

aki vágytalan,

a nagy titkot megfejtheti;

de ha vágya van,

csak a dolgokat szemlélheti.

E kettő mögött közös a forrás,

csupán nevük más.

Közösségük: csoda,

s egyik csodától a másik felé tárul

a nagy titok kapuja.”

 

(Weöres Sándor fordítása)

 

Lao-ce tanításaiban a legfőbb jó a békesség és a nyugalom. A tao-t nem lehet szavakba foglalni, amint kimondják, „sótalan” lesz. A tao- t nem lehet a szokványos érzékszervekkel elcsípni: „Ha valaki nézi, nincs mit meglátnia; ha valaki hallgatja, nincs mit hallania”.

 

A bölcs azt tanította, hogy gyakorolni kell a „nem cselekvés” művészetét. Ez távolról sem jelenti azt, hogy ne csináljunk semmit, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy a bölcs nem avatkozik szükségtelenül bele az események sodrába. Aki pedig nem tervez magából kiindulva, az annál jobban követi a tao útját. „Így aztán a bölcs ember a nem cselekvés tevékenységével él s a szavak nélküli tanítást valósítja meg.” Így érti azt Lao-ce, hogy a tao „nem cselekvő”, még sincs olyan, amit ne tudna megtenni. Aki betartja a tao elveit, azok szerint él, az elveszíti vágyait és megérkezik a nem cselekvés állapotába.

 

Lao-ce tanításai az állami és kormányzati rendet nem vetik el, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ezeknek a legkisebb mértékére kell szorítkozniuk. Egy államban vagy birodalomban minél több az előírás és a törvény, annál több a törvényszegő is. A nagyszámú erkölcsi előírás pedig annak a jele, hogy a valóságos erény elveszett.

 

Az ember életfeladata, hogy felismerje és tétlenül szemlélje a törvény működését, továbbá a törvénnyel való összhangban élés és a példamutatás.

 


Az Erény

(részlet)

 

A nagy erény nem jótékonykodik,

ezért jó.

A kis erény jótékonykodik,

ezért nem jó.

A nagy erény cselekszik,

nem-cselekvéssel cselekszik.

A kis erény sürög,

erővel cselekszik.

A szeretet cselekszik,

eredményes, ha nem cselekszik.

Az erkölcs sürög,

erővel cselekszik.

A tisztelet cselekszik,

s mert nem viszonozzák,

kényszerít a tiszteletre.

 

Ezért:


 az út ha elvész, itt az erény,

az erény ha elvész, itt a szeretet,

a szeretet ha elvész, itt az erkölcs,

az erkölcs ha elvész, itt a tisztelet.

A tisztelet

a hűség és bizalom hiánya,

a zűrzavar kezdete.

A külső tudás

az út virága,

a belső tudatlanság kezdete.

Ezért az igaz ember

a valódit akarja és nem a látszót,

a gyümölcsöt akarja és nem a virágot,

a közelit akarja és nem a távolit.

 

(Weöres Sándor fordítása)

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..