Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Legendás lények – Az óriáspolipok

Meghökkentőek az állatvilág csodái. Az ember nem is hinné, amikor gyerekkorában mesét hallgat, hogy óriási tengeri szörnyek létezhetnek a valóságban is. Nos, ezúttal is ránk cáfolnak a tények. Nem minden kolosszális méretekkel rendelkező lény fikció, tengerészek beszámolói és tetemek sokasága tanúskodik a mellett, hogy Földünk élővilágának bőven akad még felfedezetlen faja. Ismerkedjünk meg a tíz- és a nyolckarú óriáspolipokkal!

 

A természettudománynak nem könnyű elfogadnia, hogy léteznek olyan lények, amelyekkel még azelőtt soha nem találkozott a tudós társadalom, de annál több legenda és mítosz szól róluk. A tengeri szörnyek kategóriái között tisztelhetjük például a „krák”-okat, vagyis az óriáspolipokat, akiket nem a képzelet ihletett, igaz, sokáig így gondolták. A legnagyobb testű gerinctelen állatok voltaképpen óriás tintahalak, akik az óriás kalmárok fajába tartoznak. Méretüktől pedig már csak az agresszivitásuk nagyobb.

 

 

Az ókorban Plinius is említette az óriáspolipokat. Egyik példánya még egy fára is felmászott azért, mert a sózott halak odacsalogatták. Amikor a kutyák bekerítették, a polip szörnyű leheletével és buzogányszerű karjainak csapkodásaival űzte el az ebeket. Végül, számos háromágú szigonnyal sikerült csak elpusztítaniuk a tengeri monstrumot a hajósoknak. Fejét levágták és elvitték Lucullusnak. Az állat karjai egyébként elérték a harminc lábat, ami nem egyedülálló. Olafsen 1639-ben talált tízkarú polipot, amelynek karjai 8-16 méter hosszúak voltak. De kalamájók (tízkarú polipok) támadásával tele van a tengerésztörténelem a világ minden táján. Sokan vesztették életüket a kalamájókkal vívott heves csaták közben, vagy nem sokkal később haltak bele sérüléseikbe.

 

A szokatlan méretű polipok nem dajkamesék, maradványokat őriznek például az utrechti és az amszterdami múzeumokban is. Ezek a lények megtámadják a hajókat és a mélybe rántják áldozataikat, akik többnyire matrózok.

Arra is találunk precedenst, hogy megpróbáltak kézre keríteni egy 5-6 méteres óriáspolipot. Hiába adtak le rá több lövést, annak meg sem kottyant. Ezután megszigonyozták és kötélhurokkal próbálkoztak a tengerészek. Végül, a tusakodás közben az állatot kettévágták és maradványait a fedélzetre húzták.  Lekerekített úszói 20 kg-ot nyomtak. De lehetett hallani hajókat felborító kalamájókról is.

 

Életem legérdekesebb visszaemlékezései című művében Frank Bullen angol író elmeséli, miként vívott egymással élethalálharcot egy ámbrás cet és egy óriás kalmár. A kalmár majdnem akkora volt, mint a cet. A cet igyekezett a kalmárt ketté fűrészelni, aki karjaival gyakorlatilag behálózta ellenfele fejét Körülöttük cápák hada nyüzsgött zsákmányra várva. Bullen 1875-ben egy bálnavadászhajóról figyelhette meg a nem mindennapi eseményt. Becslése szerint az óriáskalmár hossza 20 méter, testének kerülete 6-7 méter volt.

 

Ma már a zoológusok is számolnak 30 méter körüli példányokkal, amik feltehetően a mélytengerekben élnek. Roppant nagyságukra a tapadókorongok méretéből lehet egyébként visszakövetkeztetni, melyekkel sokszor az ámbrás cetek viselnek az oldalukon. Olykor a partra vetnek egy-egy kolosszális óriáspolipot a habok is. Jó példa erre az a 17 méteres tetem, amelyre Ranheim partjainál bukkantak, illetve az Új-Fundland Flowers Cool partvidékén talált 22 méteres testhosszal büszkélkedő, 40-50 tonnás állat is. De találtak már ámbráscet gyomrában óriás polipkart, mely ostorai nélkül 36m hosszúságú volt.

 

Az állatvilág legnagyobb méretű látószerve az óriáspolipok szeme. Van, amelyik eléri a 40 cm átmérőt is. S ne felejtkezzünk meg e monstrumok támadókedvéről sem. A nyolckarúak megtalált tetemei között 6-7 tonnás súlyú, 6,4 méter széles testű maradványokra is bukkantak már. Az ilyen abnormális méretekkel bíró lények 100 évvel ezelőtt valóban képesek voltak elsüllyeszteni egy hajót. Ismerünk az 1930-as évekből olyan esetet, amikor a hajó bizonyult erősebbnek. A 14 000 tonna vízkiszorítású 37 km/h sebességű Brunswick nevű norvég tartályhajót kétszer is megtámadták az óriáspolipok, ám a hajótest sima felületén nem tudtak korongjaik megtapadni. Ennek tükrében képzeljük el, mekkora esélye lehet egy kis halászhajónak vagy egy embernek az ilyen éhes tengeri szörnyekkel szemben.

 

Boldog napot! 

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..