Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Lehet, hogy a növények süketek, de éreznek szagokat és emlékeznek

A növények több dologban is közösek az emberekkel, mint azt sokat gondolnánk.

Lehet, hogy a növények süketet, ugyanakkor képesek érezni, látni, szagolni és emlékezni Daniel Chamovitz növénybiológus szerint, s a növényi genetika titkainak feltárása áttörésekhez vezethet a rákkutatás és az élelmiszerbiztonság területén.

 

A tudósok egyre több meglepő biológiai kapcsolatot fedeznek fel az emberek és más létformák között.

 

Mostanában a Tel Aviv-i Egyetem kutatója tárta fel, hogy a növényi és az emberi biológia sokkal közelebb áll egymáshoz, mint ahogyan azt eddig gondoltuk. Eme hasonlóságokról szóló tanulmány felfedi az olyan betegségek biológiai alapjait, mint amilyen a rák vagy más „állatias” viselkedés.

 

Eugenia polyantha Wight

 

Mit tudhatnak a növények című új könyvében (Farrar, Straus és Giroux), valamint a Scientific American-ben megjelent cikkeivel Daniel Chamovitz professzor, a TAU-nak a Növények Biotudományaival foglalkozó Manna Központ igazgatója, közölte, hogy a növények és az állatok közötti hasonlóság felfedezése hatást gyakorolt a tudományos világra.

 

Chamovitz professzor azt állítja, hogy az emberekhez hasonlóan a növényeknek is vannak „érzékeik”, így van látásuk, szaglásuk, tapintásuk és ízlelésük.

 

Végül hozzáteszi, hogy amennyiben genetikai összeállításunk tekintetében ennyire osztozunk a növényekkel, akkor újra át kell gondolnunk, hogy mely jellemvonások tesznek minket emberré.

 

Ezek a felfedezések arra ösztönzik a tudósokat, hogy újra átgondolják, mit is tudnak a biológiáról – magyarázza Chamoitz professzor, miközben rámutat arra, hogy a növények kiváló modellek a sejtszintű kísérletekhez.

 

Ez a kutatás jelentőséggel bír az élelmiszerbiztonság szempontjából is. Hozzáteszi, hogy annak megfigyelése, amit a növények genetikájáról tudunk, valamint arról, hogy miként éreznek és válaszolnak a környezetre, kulcsfontosságú a tekintetben, hogy elégséges élelmiszerellátást tudjunk biztosítani a növekvő népesség számára – ez pedig a Manna Központ egyik fő célkitűzése.

 

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb felfedezése az volt, hogy a fényre adott válaszokat szabályozó növényi gének egy csoportja az emberi DNS-ben is megtalálható. Ezek olyan válaszokat befolyásolnak, mint a cirkadián ritmus, az immunrendszer és a sejtosztódás.

 

Chamovitz professzor, aki növénygenetikus, azt kutatta, hogy a növények hogyan reagálnak a fényre, amikor egy olyan géncsoportot fedezett fel, amely azért volt felelős, hogy a növény „tudatában legyen” annak, hogy ő fényben vagy sötétben van.

 

Stapelia clavicorona. Credits: PlantZAfrica.com

 

Először úgy vélte, hogy ezek a gének speciálisan a növényi életformára jellemzők, de meglepetésére később ugyanezt a géncsoportot azonosította be az embereknél és az állatoknál is.

 

„Ugyanaz a fehérjecsoport, amelyet a növények annak meghatározására használnak, hogy eldönthessék, fényben vagy sötétben vannak-e, szintén működik az állatokban és az emberekben.” – meséli Chamovitz professzor. – „ Például, ezek a proteinek látszólag két elválasztott folyamatot irányítanak. Először is, a cirkadián ritmust vezérlik, ami az a biológiai óra, mely a testünket 24 órás ütemezettségben tartja. Másodszor, a sejtkört irányítják, ami pedig azt jelenti, hogy többet tudhatunk meg azokról a génmutációkról, melyek a rákhoz vezetnek.”

 

A növények viselkedési jelzésként fényt alkalmaznak, amivel tudatják, mikor tárják szét a leveleiket azért, hogy a szükséges tápanyagokat begyűjthessék. Ez a fényre adott válasz primitív látásformának is tekinthető – fűzi hozzá Chamovitz professzor – megjegyezve, hogy a növények fényjeleket „látnak”, beleértve a színeket, az irányokat és az intenzitást, majd integrálják az információkat és döntenek a válasz felől. Mindezt az idegrendszer előnye nélkül hajtják végre.

 

 

Honnan tudja a Vénusz légycsapója, hogy mikor csukódjon be? Képes volna érzékelni a rovar parányi, vékony lábait? Honnan tudja a cseresznyevirág, hogy mikor virágozzon? Emlékszik az időjárásra?

Évszázadok óta csodálattal adózunk a növényi sokféleségének és formavilágnak – Charles Darwin korai elragadtatásától kezdve Seymour Krelborn-nak a Little Shop of Horrors-ban mutatott eltorzult rajongásáig.

De most, a Mit tudhatnak a növények című könyvben, a nagyhírű biológus, Daniel Chamovitz egy izgalmas és aprólékos nézőpontot mutat be arról, hogy maguk a növények miként is tapasztalják meg a világot – az általuk látott színektől kezdve a ritmusukig.

A genetika és más területek legfrissebb kutatásait kiemelve, elkalauzol bennünket a növények belső világába és párhuzamokat von az emberi érzékekkel azért, hogy feltárja, sokkal több közös dolog van az emberek és a napraforgók, valamint a tölgyfák között, mint ahogyan eddig gondoltuk volna.

Chamivotz bemutatja, hogy a növények hogyan tapasztalnak lentről felfelé, miből tudják, hogy a szomszédjukat egy éhes bogárcsapat árasztotta el, vagy hogy nagyra értékelik-e, ha a Led Zeppelin játszik nekik, vagy inkább Bach dallamfrázisai iránt elfogultak.

 

A tapintás, a hallás, a szaglás, a látás és az emlékezet témáját érintve Chamovitz arra bátorít minket, hogy vegyük fontolóra, vajon a növények esetleg még tudatosabbak-e.

Egy ritka bepillantást engedve abba, hogy milyen is az élet a fű számára, amin sétálunk, a növényeknek, melyet megszagolunk és a fáknak, melyet megmászunk, a Mit tudhatnak a növények című könyv remekül megérteti velünk a botanikát, a tudományt és a természetben elfoglalt helyünket. Read more

 

És ez nem a növényi „érzékszervek” határa. A növények illatot árasztanak: az érett gyümölcs egy „megérlelődött feromont” bocsát ki a levegőbe, melyet az éretlen gyümölcs észrevesz és jelzi számára, hogy kövesse. Ehhez hasonlóan van érző és ízlelő képességük is.

Bizonyos fokig a növények rendelkeznek a „memória” egyik fajtájával, mely lehetővé teszi számukra, hogy információkat rejtjelezzenek, tároljanak és keressenek vissza.

 

Azon túlmenően, hogy egyes gének szabályozzák a fényre adott válaszokat, az emberek és a növények más protein- és géncsoportokon is osztoznak. Így például az olyan géneken, melyek cisztás fibrózist és mellrákot okoznak.

 

Lehet, hogy a növényeket nem döntik le ezek a betegségek, de a biológiai bázis ugyanaz – meséli Chamovitz professzor. Emiatt a növények kiválóak abban, hogy első állomások legyenek, amikor biológiai modellt keresünk, lecserélhetik vagy legalábbis erősíthetik az emberi betegségekre szánt állati modelleket bizonyos kutatásfajtákban.

 

Az említett professzor együtt munkálkodik Prof. Yossi Shiloh-hal, aki Israel-díjat nyert, valamint ő a Tel Avivi Egyetem Sackler Orvosi Karán működő Rákgenetikai David and Inez Myers Tanszék hivatalban lévő elnöke, s annak feltárásán dolgozik, hogy az általa felfedezett gének milyen szerepet töltenek bele az emberi sejtek sugárzástól való megvédésében.

 

Forrás / Original article: http://www.messagetoeagle.com/plants-may-deaf-can-feel-see-smell-remember/

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

 

Részletes eseménynaptárunkat itt találod: https://napvallas.hu/programnaptar/

 

Részt vehetsz programjainkon:

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György

Boldog napot

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?