Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

LEONARDO TITKAI

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

Nagyképűnek tűnhetne részemről, hogy Leonardo da Vincinek, minden idők talán legnagyobb zsenijének és polihisztorának a titkairól értekezzem. Kimeríthetetlen téma ez, nem beszélve arról, hogy milyen szellemi felkészültséget igényelne egy-egy ágazatban felfedezni minden apró trükköt. Ezzel együtt egy kis ízelítőre mégis csak vállalkoznék. Ismerkedjünk meg Mona Lisa mosolyával, Leonardo automobiljával és műanyagával.

 

A MONA LISA MEGFOGHATATLAN MOSOLYA

 

Az American Association for the Advancement of Science’s (AAAS), vagyis a Tudományos Haladást Támogató szervezet egyik gyűlésén a coloradói Denverben Margaret Livingstone, a Harvard Egyetem professzorasszonya meghökkentő felfedezéssel állt elő a Mona Lisa mosolyát illetően. Észrevette ugyanis, hogy a szemlélő csakis akkor érzékeli Gioconda mosolyát, ha a festmény más részeire koncentrál a száját kivéve. Abban a pillanatban, hogy a szájára kezdünk fókuszálni, a mosolya szinte szertefoszlik. De vajon miért?

Nos, a tudósasszony ezt azzal magyarázza, hogy mivel a szájat főként fény-árnyék hatással ábrázolta Leonardo, ezért jobbára csupán a perifériás látásunkkal érzékelhető. Így aztán minél inkább koncentrálunk egyetlen kiszemelt pontra, a perifériás látásunk annál kevésbé működik, ami az ajkak esetében végül a mosoly teljes megszűnéséhez vezethet. Ugyanakkor, amennyiben az arc vagy a kép bármely más részletére figyelünk, a perifériás látómezőnkben egyszerre csak kibontakozik a mosoly. Mellesleg a későbbi festők, például az impresszionista Monet is használt ilyen technikát.

HOGYAN KÉSZÜLT MONA LISA MOSOLYA

Jacques Franck művészettörténész nem kisebb kalandra vállalkozott, mint hogy rekonstruálja Leonardo egyik technikáját, a „sfumato”-t, azaz a lebegést. Ennek az eljárásnak a lényege és kuriózuma abban rejlik, hogy a fény és az árnyék egymásba történő átalakulása nem tetten érhető. Miután alaposan áttanulmányozta a mester feljegyzéseit, hat pannót készített a Mona Lisa szemének alkotó szakaszait bemutatandó.

Franck magyarázata szerint a festő „mikrofelosztással” dolgozott. Az imprimatúra nevű alapozással enyhén sárgás szín alkotott, majd nagyon oldott, vöröses színeket használva nekilátott a kontrasztok létrehozásának. Ezután gondosan kiemelte újra az árnyékokat. Ezt követően ismét a fátyolos hatású imprimatúra réteg következett, amely betakarta és elrejtette a formát. Ezt hozzávetőlegesen harmincszor végezhette el Leonardo: minden réteget újra meg újra elfedett a türelmesen felhordott fátyollal. Ám megdöbbentő, hogy ennek az egésznek a vastagsága nem haladja meg az 1-2 millimétert, ami egyfelől a hihetetlenül precíziós, éveken keresztül tartó munkafolyamatokra, másfelől valamiféle nagyítóeszköz használatára enged következtetni.

Hozzátehetjük, hogy a vonalas árnyalás az antik korig vezethető vissza. Elsősorban a mélység érzékeltetésére kitűnő, ugyanakkor az olajfestmény már önmagában is lehetővé teszi a reliefszerű térhatáskeltést. Jacques Franck kísérleteit, melyek nem kis türelmet és kitartást követelt meg tőle, a firenzei Uffizi-képtárban csodálhatták meg az érdeklődők. Jean-Pierre Mohan, a kutatómunka vezetője pedig csak azt fűzte hozzá e munkához, hogy mindez egy olyan mosoly szolgálatára készült, amely talán negyed másodpercig tartott csupán.

 

LEONARDO AUTOMOBILJA

 

A firenzei Tudománytörténeti Múzeumban, a Castellani-palotában állították ki 2004-ben az emberiség első önmagától is mozogni képes járművét, Leonardo találmányát.

1478-ban, 26 éves korában vetette papírra Leonardo félig gépkocsira, félig óraműre emlékeztető háromkerekűjének vázlatát. A kutatók eddig nem tudták megfejteni, hogy vajon mi módon lehetett mozgásba hozni e különös szerkezetet, ami elvileg akár több méteres távolságot is megtehetett önerőből. Nem találtak konkrét utalást az eredeti rajzokon sem a működtetésére vonatkozóan, így Leonardo igencsak feladta a leckét az utókor számára. Mígnem egy órásmester, Carlo Pedretti meg nem értette, hogy eddig a tudósok rossz irányba tapogatóztak. Bár valószínűnek látszott, hogy a rajzon látható megfeszített íj hozhatta mozgásba a járgányt, ám mégsem ez bizonyult a jó megoldásnak. Ehelyett a hajtóerő a képen szinte alig észrevehető rugóból származik, mint ahogyan azt az órás feltételezte.

Miután több mint ötszáz évvel később végre sikerült fényt deríteni a rejtélyre, rekonstruálták a háromkerekű szerkezetet, és csodák-csodájára működött is, ahogy azt a reneszánsz feltaláló megálmodta.

 

LEONARDO ÉS A MŰANYAG

 

Alessandro Vezzosi, a toscanai Museo Ideale igazgatója úgy vélte, hogy rátalált Leonardo mesterséges anyagainak recepttúráira. Több tükörírással készült da Vinci feljegyzés erről tanúskodott, melyet az Arundel kódexben (a londoni British Library-ben őrzik), a Forster kódexben (London) és a milánói Atlanti kódexében (Biblioteca Ambrosiana) találták meg.

Vezzosi pontosan betartva Leonardo útmutatásait kipróbálta a keveréket, majd több rétegben felvitte különféle anyagokra. Miután az anyag teljesen megszáradt, egy bakelithez hasonló eredmény kapott.

Ily módon a kutató voltaképpen a műanyaghoz és törhetetlen üvegekhez hasonló hatást ért el olyan anyagokkal kapcsolatban, mint a káposzta- és salátalevelek, az egyszerű papír vagy éppen a marhapacal. A konyhai tárolóedényektől kezdve, mindennapi használati tárgyak nyelein keresztül a vázák készítéséig meglehetősen sokrétű felhasználást tett lehetővé e felfedezés. Még linóleumhoz hasonló vízálló műanyagot is lehet ezzel az eljárással készíteni.
Ezzel újabb visszaigazolt elemmel gyarapodott a Leonardonak tulajdonított tudásunk, hiszen természetes műanyagának 15. századi elkészítésével avantgárdként előzte meg Alexander Parkes-ot, aki 1862-ben találta fel a parkezint, illetve Leo Hendrik Baekeland 1909-ben készített bakelitjét. Da Vinci műanyaga félúton áll a természetes és a vegyi műanyag között. Külön erénye volt az is a feltalálónak, hogy kísérleteiben végig nem mérgező, szerves anyagokat használt. Talán nem ártana manapság e környezettudatos attitűdöt ellesni tőle a mestertől?

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..