Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

MAGYAR AMULETTEK

Az amulett szó az arab hamalet, (függő, csüngő) szóból ered. Egy olyan mágikus erővel feltöltött eszközt jelent, amely megvédi viselőjét az ártó erőktől, a bajtól és mindattól, amihez babonás hittel kötődik. Általában az amulett az analógiás mágia alapján működik, tehát olyan fém-, kődarab, gyöngy, szövet, bőr stb., ami az adott védő energia befogadására és megtartására alkalmas. Az ametiszt, ami egy lilás színű kristály, elnevezés például a görög részegségtől óvó kifejezésből ered, s éppen ezért viselték magukon az ókori görögök.

magyaramulett6

Az amulettet szokták hordani nyakban, fülben, karon, ujjon vagy akár zsebben is. Szinte minden kultúrában fellelhető: előszeretettel használták az egyiptomiak, a sumérok, az indiaiak, a kínaiak, később a görögök, a rómaiak és természetesen az indián kultúrák úgyszintén. Ma is nagy divatja van, bár ezek inkább csak formájukban hasonlítanak az ősi amulettekre. A valódi amulettek ténylegesen felszentelt mágikus eszközök, amelyeket nagy gondossággal és körültekintéssel szoktak használni és legtöbbször egyénre szabottak, tehát nem szokás átruházni másokra, sőt még a megérintésük sem szokványos.

 

Életfa vagy világfa amulett

 

Az élet- illetve világfa motívuma a magyarság tradícióiban is fellelhető. A világfa a világ tengelyét szimbolizálja, amely összeköti a fentet a lenttel, az alsó, a középső és a felső világokat. Az alsó világban leledznek a démoni erők – ezek alkotják a fa gyökérzetét, a középső világban a mi világunk erői találhatók – ez a fa törzse, míg a lombkorona a felső világokat, tehát a mennyei szinteket alkotja.

A világfa összességében egy kozmológiai programot tükröz. A magyar táltosok képesek közlekedni ezen az életfán. A táltos tudatosan és révült állapotban egyaránt képes utazni a világ különböző szféráiban, vagyis dimenzióiban. A beavatás útja fogalmazódik meg a világfa megmászásának mitológiai kincsében, illetve ugyanezzel a motívummal találkozunk a népmesékben is. Aki amulettként életfát, illetve világfát visel, az a problémák és az akadályok leküzdésének erejét és a felemelkedés programját, a kitartást és a szívósságot kívánja felerősíteni magában.

 

Tatárlakai amulett

 

A tatárlakai lelet három, piktografikus jelekkel díszített táblácska, amely 1961-ben került elő Erdélyben, pontosan Alsótatárlaka falucskában. A leletre a Nicola Vlassa által vezetett román régészcsoport bukkant.

A táblácskák valószínűsíthető kora a középső neolitikum (újkőkor) idejére tehető. Minden bizonnyal i. e. V. évezredben Erdélyben virágzó Vinča–Tordos-kultúra idején készítették. Ha a feltételezés megállja a helyét, akkor a világ egyik legrégebbi írásos emlékével van dolgunk.

 

A táblácskákon geometrikus jeleket találunk, amelyre nyugodtan mondhatjuk, hogy írás. Ezek a jelek meglepően rokonságot mutatnak a korai elámi és sumer ékírásos táblákkal, továbbá a székely írás jeleivel. Sőt, egyes kutatók még a kínai írással is kapcsolatba hozzák.

A tatárlakai jeleket összefüggésbe hozzák sok más kultúra jelrendszerével, minthogy a csillagképek jeleivel szinte minden kontinensen találkozhatunk. Más tudósok úgy vélekednek, hogy nem írás, hanem pusztán csillagtérkép, vagy világmodell látható a leleten, de kérdem én, ilyet az őskorban hogyan készíthettek a primitív emberek? Másik felvetésem a „csak”-ra vonatkozik: az írás bonyolult képződmény, de a csillagtérkép készítése sem sokkal egyszerűbb, sőt? Egyébiránt nem az egyetlen írásjelekkel ellátott őskori lelet a tatárlakai, ugyanis találtak már székely rovásjelek előképével karcolt agyagtárgyakat is. Például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobrot.

 

Jómagam hajlok afelé, hogy ne szimpla fazekas jeleket lássunk a tatárlakai táblácskák rovásában, hanem csillagtérképet. Ebből a szempontból viszont akkor nem egy szokványos tárgyról, hanem egy ősi amulettről van szó.

 

Turul amulett

 

Attilától Géza fejedelemig a turul volt a magyarság hadi jelvénye. Ma nem egyértelmű, de úgy tűnik, hogy a turul a sólyommal, a kerecsensólyommal vagy a szirti sassal, illetve a szakállas keselyűvel is azonosítható. A turul egyébként török eredetű szó (a turgul vadászsólymot jelent). Összességében a sólyomhoz áll a legközelebb.

A turul bekerült a magyarság mondavilágába, meséibe és mitológiájába. Egy honfoglalás korabeli legenda szerint a magyar fejedelem azt álmodta Levédiában, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat. Az emberek tehetetlenek voltak, mígnem egy gyors és bátor turul megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezután indultak a magyarok Attila földjére. Igen ám, de az utat nem ismerték. Ekkor újra megjelent a turulmadár, s lekiáltott a fejedelemnek, hogy kövessék őt. Eddig az álom.

Nem sokkal később dögvész pusztított, az állatok elhullottak és a keselyűk elkezdték szétmarcangolni a tetemeket. Ekkor jelent meg egy turul, ami megtámadta az egyik keselyűt. Ekkor eszmélt rá a fejedelem az álom jelentésére. Ezután a magyarok felkerekedtek és a turult követve eljutottak Pannóniába, Attila földjére, a kerecsensólyom fészkelő vidékére.

Innen a turul amulett születése, ami az égi iránymutatás jelképévé vált. A jelenleg forgalomban lévő ötven forintos érmén például a kerecsensólyom domborműve található.

 

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..