Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Magyar népszokásaink: a regölés – „hej, regö rejtem…”

A tél közepén, főként karácsony és az új esztendő köszöntésének számos hagyománya ismert. Ezek közül egy kifejezetten magyar változatról külön is érdemes megemlékeznünk: a regölésről.

 

A regölés egy olyan népszokáshoz fűződik, amikor a legények és a férfiak házról házra járnak, és jó kívánságokkal árasztják el a ház népét, hogy ne legyen hiány bőségben a következő esztendőben.

 

Ki ne hallotta volna már a regösének klasszikusnak számító refrénjét: „hej, regö rejtem…”

Nem lehet nem észrevenni, hogy a „regölés” kifejezés spirituális töltettel bír. S mint ilyen a sámánizmushoz – vagy samanizmushoz –, illetve a táltossághoz kötődik szervesen.

Hiszen a regöl szavunk etimológiailag összekapcsolódik a regél, révül fogalmakkal. Aki pedig révül, az egy másik megváltozott tudatállapotba kerül, s a szellemvilággal tud kommunikálni.

 

http://mek.oszk.hu/

http://mek.oszk.hu/

 

Sámánjaink, javasaink és táltosaink, nem is beszélve a későbbi magyar hagyományokat őrző pálosainkról, erejüket és képességeiket az égből nyerték.

 

A középkorban töltődött meg a regös fogalma valami profánnal, azaz világi értelemmel. Innentől kezdve a regösök a lakomákon valamiféle mulattatók és királyi együttivók lettek. Ez a középkori okleveleinkből is derül ki.

 

A regösök énekeiben – már amennyi ezekből megmaradt – olykor feltűnt István király neve is. A regösök ilyenkor önmagukat István király szolgáinak nevezték. A tradíció e változata szerint a regölés fő dátuma december 26-a, ami István vértanú napja. Nyilvánvalóan, itt egy keresztény felhangról van szó.

 

A 16-17. században a vízkeresztet (január 6.) követő első hétfő lett a „regelő hétfő”.

Helta Gáspár regelő hétről beszél, ami szerinte a vad tivornyákról szólt, éppen ezért tartottál az ördög hetének.

 

Akár világias, akár szentséges hagyományokra vezetjük vissza a regölést, egyetlenegy regös éneket sem sikerült találniuk a néprajzkutatóknak a régebbi korokból. Márpedig akkor nem is lehetett az annyira könnyű műfaj, ugyebár?

 

http://www.aldasegyuttes.hu/

http://www.aldasegyuttes.hu/

 

A regölés tehát mágikus cselekedet és a regös egyáltalán nem légből kapott szöveget ad elő. Mind a Dunántúlon, mind Erdélyben a 19-20. századra is fennmaradt ez a szokás.

A regösök az eladó sorba kerülő lány házához mentek és itt énekelték el a varázséneküket. Csak úgy záporoztak a jókívánságok ezekben a dalokban.

 

Külön felhívom a figyelmet az ősmagyar hagyománynak a Dunántúlon máig fennmaradt, mélyen szántó soraira:

 

Csodafia szarvasnak ezer ága-boga,

Ezer ága-bogán ezer égő gyertya:

Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.

 

Vajon mit jelképez a szarvas? – szokták feltenni a kérdést a kutatók.

A szarvas a magyarság egyik totemállata. Őseink egyik attribútuma. A szarvas az égi erőknek: a Napnak, a Holdnak és a csillagoknak az erejét közvetíti. Ezen kívül a csodaszarvas utal a téli napfordulóra, amikor a fény győzelmet arat a sötétségen, s a megújulás erőit személyesíti meg. 

A regös tehát az imént említett misztériumoknak állít emléket és az égből kapott eszméket terjeszti.

 

Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..