Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Magyar szentek – Szent Adalbert (Vojtěch)

„Legyetek tökéletesek, miként a mennyei Atyátok!” – biztatta tanítványait két évezreddel ezelőtt Jézus Krisztus. Ez szinte örök érvényű felszólítás.

 

Ha a korok, a nemzeti sajátságok, egyéni helyzetek, képességek, lehetőségek módosítják is ezen eszmény felé vivő utat, maga a tökéletességre való törekvés az, ami közös a szentek nagyon különböző élettörténeteiben. A szentek, akik mindig csak úton lévőnek és sohasem célba érkezettnek tartják magukat, egyéniségek, akik nem csak környezetükre, saját korukra hatottak, hanem hatásuk még napjainkban is észrevehető. A középkor hajnalán megtért kelta, germán népek jobban értettek a közvetlen, személyes példákból az elvontnak tűnő keresztény eszmék helyett, s ez jelentős mértékben növelte a szentek népszerűségét.

 

http://upload.wikimedia.org/

 

Magyarország Európa legfiatalabb keresztény államaként is már szentek egész sorát vonultathatta fel, de először Szent Adalbertről tegyünk említést, a teljesség igénye nélkül.

 

 A korai kereszténység elterjesztése délnémet világi papok és bencés szerzetesek nevéhez kapcsolódott, s Szent Adalbertnek tulajdonítják a cseh, lengyel és magyar nép tömeges megtérítését. Eredményes térítő munkát végzett, aminek következtében ma szinte az összes közép-európai állam védőszentjei között tiszteli őt.

 

A vértanúhalált halt püspök 955 után született, Vojtěch nevet kapta, apja a libicei vár ura volt, a Slavník nemzetség feje, édesanyja Adilburg révén viszont rokonságban állt a Német-római Birodalmat kormányzó dinasztiával.

A magdeburgi főegyház iskolájában tanult, ahol a magdeburgi érsektől kaphatta bérmáláskor az „európaibb” csengésű Adalbert nevet. Tanulmányai végeztével visszatért Csehországba, ahol könnyelmű, világias életet élt a Slavníkok előkelő sarjaként. A haldokló Dietmar prágai püspök lelki vívódásai láttán kezdett elmélyült vallásos életet és szigorú vezeklést, majd Dietmar utódjaként, prágai püspökként irányította nyáját. Adalbert meddő küzdelembe bonyolódott a pogány és a keresztény életforma határán ingadozó csehekkel, rendkívül következetesen igyekezett érvényesíteni a keresztény hit szabályait a csehek mindennapi életében: a püspök megtiltotta a többnejűséget, elítélte a varázslás gyakorlatát. Világi környezetének a pogányságban való megmaradása, a főurak hatalmaskodása, a papok engedetlensége miatt 989-ben püspöki székét elhagyva Rómába ment, s öt évig, 994-ig az aventinusi Szent Elek és Bonifác-apátságban élt bencés és bazilita szerzetesek között.

Sikerült maradandót alkotnia, ugyanis 993-ban 12 bencés rendtársával megalapította a brevnovi apátságot, mely később élen járt a nyugati szláv népek térítésében.

 

994-995-ben Magyarországon térített. Ő keresztelte és bérmálta meg többek között Szent Istvánt. Máig is ő az esztergomi egyházmegye védőszentje.

 

996-ban megint visszatért római kolostorába. A szent Rómából a lengyelek földjére utazott, ahol Meseritzben újabb kolostort alapított, majd Vitéz Boleszláv fejedelem (992-1025) segítségével a Balti-tenger partján élő poroszok keresztény hitre térítésére indult. Boleszláv erős katonai kíséretet adott Adalbert mellé, aki 996-97 fordulóján érkezett meg Poroszországba, ám 997. április 23-án vértanúhalált szenvedett.

A Katolikus Lexikon szerint a püspök kezdetben sikerrel végezte a munkáját és egy pogány pap mesterkedése nyomán veszítette életét, számos történész azonban úgy véli, hogy a férfit a szentként tisztelt fák kivágása miatt végezték ki a mai Elblag környékén. Adalbert különleges tiszteletét és karizmáját mutatja, hogy Vitéz Boleszláv állítólag a súlyával megegyező aranyat adott a pogányoknak a püspök holttestéért, akit később Gnieznóban temettek el.

A mártírt I. Szilveszter pápa már 999-ben szentté avatta, leghíresebb életrajza pedig 1004-re született meg Querfurti Szent Brúnó tollából.

 

http://bences.hu/

 

Adalbert célja, hogy egyházat alapítson a frissen megtértek számára, halála után vált valósággá. Ottó német-római császár már 997-ben apátságot alapított Aachenben a vértanú tiszteletére. 1000-ben került sor Gnieznóban érsekség alapítására. Szent Adalbert tevékenységéhez a későbbiekben számos legenda fűződött. Annyi azonban bizonyos: az ő tevékenységének is köszönhető, hogy az ezredforduló táján létrejött a keresztény Magyarország és Lengyelország.

Ünnepe a katolikus liturgiában április 23.

Az esztergomi főszékesegyház, teljes nevén a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház az ő nevét viseli, illetve a katedrális tövében felépült papnevelde épülete is a Szent Adalbert Központ nevet kapta.

2001. december 30-án Paskai László bíboros alapított Szent Adalbert nevét viselő kitüntetést, a Szent Adalbert-díjat, amelyet azoknak ítélik oda, akik hozzájárultak a keresztény értékek gyarapításához.

 

Forrás: Kristin E. White – Szentek kislexikona;

 

Szegedi Margó

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..