Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Magyarság-kutatás a legjobb tudásunk szerint!

Miért és hogyan foglalkozzunk a magyarság ősiségének és eredetének a kutatásával?

A kérdést inkább személyes hangvételűre transzformálom, mivel nem elsősorban arról szeretnék beszélni, hogy más hogyan és miért mélyedjen el eredetünk tanulmányozásában, hanem sokkal inkább arról, hogy hol húzódnak az egyes megközelítési módok erővonalai. Ugyanakkor mégis helyes a kérdés, mivel ily módon talán sokan új megvilágításban láthatják azt, amit eddig tudni véltek, illetve meríthetnek valamicskét az általam képviselt gondolkodásmódból és életfilozófiából.   

 

A magam részéről kijelenthetem, hogy a magyarság eredetének ismerete egyszerűen nélkülözhetetlen a saját önmeghatározásomhoz. Úgy gondolom, hogy nem tudhatjuk még csak közelítőleg sem, hogy kik vagyunk a jelen pillanatban, ha nem ismerjük a múltunkat. Jövőnk pedig merő homályba burkolózik, ha nem ismerjük és legalább szabad akaratunkkal nem befolyásoljuk a jövőnket. Így az én szemléletmódomban a múlt, a jelen és a jövő egyetlen dimenzióvá válik, s bármelyik részéről is mondunk le, illetve bármelyik részére is helyezünk kisebb hangsúlyt, automatikusan befolyásoljuk vele a másik kettő részt is.

Ha például a múltunkat hanyagoljuk el, akkor a jelenben könnyen befolyásolhatókká, gyökértelenekké és bizonytalankodókká válhatunk. Ha a jelenünkben nem tudatosítjuk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és merre tartunk, akkor azzal önként és dalolva lemondunk a jövőnk tudatos alakításának a lehetőségéről, amivel mások kényének-kedvének és szándékainak kiszolgáltatva tengődhetünk, nem remélve semmilyen jelentősebb önérvényesülést.

Ha pedig mi nem vetünk hitet és reményt a jövőnkben, ha és amennyiben nem a lehető legjobb tudásunk alapján formáljuk a jövőt a múltban és a jelenben elindított sorsszerűségeinknek hódolva, akkor bizonyosan esélytelenekké válunk ebben a nemzetek közötti versengésben, „adok-kapok”-ban és érvényesülésben. Mert szépíthetjük, de itt az az erő számít, amit a biztos tudás irányít. Nekünk pedig sokszor harmatgyengévé vált az önérvényesítő képességünk a történelmünk folyamán, ezért jó lesz különösen odafigyelnünk erre.

 

http://mek.oszk.hu/

 

 

A legjobb tudásunkat említem a címben, s ezzel arra kívánok célozni, hogy sokan sokféle dolgot hívnak tudásnak. Jómagam a holisztikus tudás híve vagyok. Vagyis nem elégszem meg pusztán a történeti kútfőkkel, auktorokkal, avagy a régészettől az embertanon és a népszokásokon át a nyelvészetig és a néprajzig az egyes tudományterületek eddig feltárt eredményeivel, amelyeket jellemzően csaknem mindenki a maga szájíze, logikája, világképe szerint szelektál, rostál, vesz figyelembe vagy épp mellőz, hanem számomra a „legjobb tudás” kategóriájába beletartozik népünk mentalitásának, pszichológiájának, viselkedéskultúrájának, döntéshozatali mechanizmusának, azonos és idegen gondolkodású kliséinek, érzelmi töltéseinknek stb. vizsgálata is. Mindezek számbavétele nélkül aligha alkothatunk őseinkről, önmagunkról és népünkről valósághű képet.

Akármennyire is pontatlan és szubjektív ez a műfaj, megfigyelésem szerint ez sokkal-sokkal nagyobb erővel formálja a Sorsunkat, mint a száraz tárgyi vagy lexikális tudás. A különböző megközelítési módok természetesen nincsenek egymással ellenmondásban, s a megfelelő helyen és időben külön-külön is lehet létjogosultsága a fizikai bizonyítékoknak, adatoknak, tényanyagoknak, tárgyi tudásnak, illetve a szellemi-lelki folyamataink ismeretének, de a legjobb, ha ezeket szinkronba hozzuk egymással, hiszen így kölcsönösen kiegészíthetik egymást.

 

http://3.bp.blogspot.com/_

 

Ezek után elérkeztünk a számomra legfontosabb kérdéshez: a szentség problematikájához. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ez már az isteni lélek felségterülete, még inkább az Istennel való kapcsolatunk territóriuma.  Itt kell mindjárt leszögeznem, hogy ez nem az álmodozásról szól, hanem a transzcendenciáról. Azaz itt mindenképpen kilépünk a fizikai világ szabta keretek közül. Ahogyan a test az isteni lélekszikra nélkül halott jármű, akképpen a magyarság a lélekismeret nélkül egy elmúlásra ítélt nép. Szeretném hinni, hogy nem kárhoztatjuk magunkat erre. Őszintén remélem, hogy minden egyes ember előbb vagy utóbb felismeri a saját isteni önvalójával való kapcsolatának a jelentőségét, és elindul saját belső iránytűjének az irányába. Nem gondolom, hogy ez az idő mindenkinél egyszerre fog bekövetkezni, jóllehet a Sors rendszeresen küldi az ébresztő fuvallatait. Vegyük azonban figyelembe, hogy sokféle háttérrel, megannyi múlttal rendelkezünk, s a türelmen és a szelíd, de határozott akaraton keresztüli önérvényesítés és példamutatás a lehető legjobb, amivel segíthetjük honfitársainkat a saját ösvényük megtalálásában, követésében és a saját igazságaik felismerésében.

 

Ily módon értelmezem a magyarságkutatást:

  1. kategória: a testi, a tárgyi, a kézzelfogható, a tudományos, a logikus, a részinformációkra alapozott, többé-kevésbé ismert, de lezáratlan és nyitott tények tartoznak ide.
  2. kategória: az archetípusok, a személyiségjegyek és –vonások, a jellemesség, a mentalitás, a viselkedésminták és a magatartásbéli különbségek, a többsíkú pszichológiai folyamatok alkotják ezt a csoportot, külön kiemelve az emocionalitást, a motivációt, a helyes énképet, a realitás-érzetet.
  3. kategória: a spiritualitás, a mitológia, a lélekismeret, az istenismeret, a szakralitás, a mágia, a vallás, a transzcendentalitás, a beavatások rendszere és egyebek mellett a kiválasztottiság tartozik ide. Ugyanakkor ide sorolható az előző életek ismerete, a lelki vérvonalak kérdésköre, a földönkívüli kapcsolatok és származás témája is.

 

Ezek a kategóriák lehetőségeket és nem dogmákat kívánnak megjeleníteni. Bárki lemérheti rajtuk, hogy hol húzódnak saját életfilozófiájának a határai, továbbá hogy mennyire elfogult egyik vagy másik irányába. Fontosnak tartom a részletekkel való foglalatoskodást, ami jelen esetben a részigazságokra vonatkozik, s mindezt a saját önálló gondolkodásunk kialakítása céljából. Mert csak kevesen vannak azok, akik mást mernek mondani, mint a környezetük, és alkalomadtán fel merik vállalni a hibázás lehetőségét is!

 

Végezetül egy megjegyzés kívánkozik ide: úgy tartom, hogy a valóság megismerése érdekében minden aspektus megfogalmazására szükségünk van, lehetőség szerint előítélet-mentesen és embertársaink meggyőződéseit tiszteletben tartva.

 

Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..