Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Maja naptár és a Föld alakulása eddig

A maják nemcsak a napok számolásával mérték az időt, hanem kiváló csillagászok is voltak. A klasszikus maja templomok bejáratait, tetőzetét, a maja boltívet, illetve különleges stílusjegyüket, az úgynevezett fésűdíszt gyakran úgy tájolták, hogy láthassák bizonyos csillagok felkelését, zenitjét (tetőpontját) és lenyugvását.

 

A majáknál a papok voltak az „idő őrzői”. Ők feleltek a naptár készítéséért, a vallási szertartások lebonyolításáért, az ünnepekért, továbbá nagyon komoly megfigyeléseket tettek a csillagok és a bolygók mozgása terén. Az égitestek mozgásából az istenek akaratát, tervét és az emberek sorsát olvasták ki. Égre írott előjeleket kerestek és értelmeztek.

A maja pap neve: Ah Kin volt, azaz „A Nap Szolgája”, ami utal a Napistennel, illetve a szoláris kultusszal való összefonódásra.

Az egyik kulcsfontosságú égitestük a Napon és a Holdon kívül a Vénusz volt, amely majdnem körpályán mozog a Nap körül. Keringési ideje 225 nap, s a Holdhoz hasonlóan különböző fázisokon megy keresztül. A fázisos egy-egy időtartama 584 napig tart (236 napig reggeli csillag, azután 90 napig nem látható, majd 250 napig esti csillag, végül 8 napig nem látható). A papok különleges csillagvizsgálóikból jól megfigyelhették az égi tüneményeket. Ilyen obszervatóriumokat találunk Mayapánban és Chichén Itzában.

majanaptár2

Dolgozni csak szépen, ahogy csillag megy az égen…

 

A palenquei csillagász papok kiszámították a holdhónap időtartamát: 29,53086 nap. De tévedtek, mert korunk tudósai számítógéppel ezt helyesbítették. A tévedés „hatalmas”, csaknem 0,00027 nap.

A csillagászatnak gyakorlati haszna volt. Először is, a maja papok kiszámították a napév pontos hosszát. Honnan tudjuk? Mert megörökítették, méghozzá nem is akármilyen módon, ugyanis kőbe vésték hieroglifákkal, azaz szent vésetek formájában. Szerintük a napév precíz hossza: 365,2420 nap. Most jön a döbbenet: a mi általunk használt naptárnál ez 0,0001 nappal pontosabb. Az évet egyébként 18 hónapra osztották fel. Minden hónaphoz hozzárendeltek egy-egy mezőgazdasági munkát: erdőirtást, kukoricavetést, betakarítást stb. Ezzel végül is a mindennapi megélhetést könnyítették meg és szabályozták.

 

Más források a következő összehasonlítást teszik a különféle számításmódok között:

 

Csillagászati érték: 365,242198 nap

Maja naptár szerint: 365,242129 nap

Gergely-naptár szerint: 365,242500 nap

 

S mi derül ki már első pillantásra az adatokból? Hogy a maja naptár pontosabb a Gergely-naptárnál. Ha már az egzaktságnál tartunk, érdemes eltűnődni azon is, hogy a Vénusz reggeli és esti megjelenésének megjóslásában, illetve kiszámításában 6000 év alatt egy napot tévedtek.

A Vénusz megfigyelésére építették Chichén Itzá csillagvizsgálóját, amelyet ma spanyolul caracol, vagyis „csiga” néven ismernek, minthogy spirál alakú folyosói vannak. Az innen kiinduló három ösvény a nyugati égbolt ama pontjai felé mutat, ahol a Vénusz esti csillagként tűnik fel, egyik a lenyugvásának legdélebbi, másik a legészakabbra fekvő pontja.

Ernst Förstemann, német könyvtáros, amikor 1867-ben a Drezdai Könyvtárban dolgozott megvizsgált egy majáktól származó Vénusz-táblázatot (a bolygó 584 napos ciklusának a periódusaival), valamint több Hold-táblázatot talált. Elképedve konstatálta, hogy a táblázatok a várható Napfogyatkozásokat és Holdfogyatkozásokat tartalmazzák, s olyannyira precízek, hogy a holdhónapok hosszában csupán 2 másodperc eltérés van.

 

A majáknak volt egy mitikus zéró-dátumuk, ahonnét az időszámításukat kezdték. Általánosan elfogadott nézet szerint ez az i.e. 5 041 738.év. A maja kronológia viszont egy másik kezdődátummal rendelkezik: i.e. 3113. év. A maja naptár az idők folyamán egyre bonyolultabbá vált. Egyes kutatók szerint a papok sötét és kegyetlen vallásuk eszköze lett a naptár.

 

Maja vallás

 

Az univerzumot a maják 13 egymás fölött elhelyezkedő világ formájában képzelték el. Ezt tizenhárom égnek vagy égi rétegnek hívták. A Föld alatt pedig 9 rétegből, pontosabban világból álló poklot feltételeztek. A Föld közepén nőtt a zöld színű „Kezdet fája”, amit a négy világtájnak megfelelően a négy világfa szegélyezett. Színeik: a keleti fa színe vörös, az északi fehér, a nyugati fekete, míg a déli sárga.

A maják közösségi épületeiket a világmindenség mintájára alakították ki. A lakóházak középső oszlopa reprezentálta a „Kezdet fáját”.

A maják megfigyelték, majd gondosan feljegyezték a fénylő égitestek mozgását. Ekkor észrevették, hogy az egyes égitestek milyen helyzetváltoztatásokon mennek keresztül éves útjuk alatt, s hogy áthaladnak bizonyos csillagcsoportokon. A Nap éves pályáját is egyenlő szakaszokra osztották fel a papok. Ebből összesen 13 volt, a Nap mindegyikben nagyjából 20 napot töltött. Így alakult ki a 13 darab húsznapos maja hónap. A napév a tavaszi napéjegyenlőséggel kezdődött. Minden hónapnak megvolt a maga védőistene: csörgőkígyó, skorpió, állatfejű madár, hosszúorrú szörny. Hosszasan lehetne sorolni a csodálatos földi-égi megfeleltetéseket, s rendre bizonyságot nyerne a maja papok zsenialitása. Azonban van olyan terület, amelyet a tudomány képtelen megfogni és visszaigazolni. A föld alatti világokról például szinte semmit nem tudunk. Csupán Hun Acsab neve ismeretes, aki a pokol ura, ami csak azért furcsa, mert ő egyszersmind a Vénusz bolygó istene is.

 

Maja naptár

 

A maják rendkívül pontos naptárrendszere két típusból állt. Az egyik neve haab, amely 18-szor 20 napos hónapokból állt, kiegészítve 5 balszerencsés nappal (uayeb). A másik naptáruk a tzolkin volt, amely 13 darab 20 napos hónapból adódott össze, amelyet szent kör néven említettek. Ez párhuzamosan számlált a teljes évvel.

Ezeken felül volt még egy úgynevezett „hosszú számítás”-ra keresztelt kronológiájuk: a Nagy Kör. Az időszámlálást a Nagy Kör szerint körülbelül 5125 évente újból kezdik és korszakokként számolják.

 

A maja naptárban 52 év = 73 tzolkin = 18 980 nap. Általában 13 szökőnap van 52 évente. Az új időszámítási kezdet, vagyis az Új Kor 2012. december 22-én kezdődik a maja időszámítás értelmében.

 

A maja kalendárium matematikai jelekből és gondolati fogalmakból állt. A számjegyeknek és a szóhieroglifáknak egyformán kitüntetett szerepük volt.

A maják naptárrendszere a tizenhárom napos héten alapul. A dátum négy elemből tevődött össze:

  • a tizenhárom napos hét száma (1-13),
  • a húsznapos hónap napjának neve,
  • a húsznapos hónap napjának sorszáma (1-20),
  • a hónap neve (18 hónap volt)

 

Amíg az általunk jelenleg használt Gergely-naptár teljesen lényegtelennek tekinti azt, hogy egy-egy hónap bizonyos napja hétfőre vagy keddre esik, tehát nem foglalkozik a napok nevével, addig a majáknál ez elképzelhetetlen lett volna. Miért? A Gergely-naptárban a szökőévektől függően öt-hat évenként ugyanarra a napra esik (hétfőre, keddre, szerdára…) a hét napjai közül a január elseje, másodika és így tovább. Ellenben a maja kalendárium sajátossága abban áll, hogy minden dátum csak 52 évente egyszer esik ugyanarra a napra. Ez adja ki a maják ötvenkét éves misztikus ciklusát. Ehhez abszolúte semmi kétség nem férhet. Tehát az ismétlődés 18 980 naponként fordul elő.

 

A maja naptár három alapvető ciklussal dolgozik:

  • 260 napos rituális ciklus (13 húsznapos ciklusból),
  • 4 éves ciklus, amikor a húsznapos hónap napjának neve és sorszáma egybeesik,
  • 52 éves periódus, amikor mind a négy összetevő megegyezik.

 

A hónapok elnevezése már vallási és kultikus céljukra utal. Később a maják lemondtak a „hosszú számról” és áttértek a leegyszerűsített „rövid számra”, ami miatt pedig sajnos elveszítette a dátumozás a pontosságát.

 

A 260 napos cikluson sokat vitatkoznak a kutatók, ugyanis nem értik, miért éppen ezt választották a maja papok. A legvalószínűbb feltételezés úgy hangzik, hogy talán azért, mert ennyi idő telik el a Vénusz esti csillagként és reggeli csillagként való megjelenése között. Másik teória szerint 260 nap telik el a Nap déli, illetve északi irányú mozgása között egy Copanhoz közeli szélességi fokról nézve. Bármi is legyen az igazság, ez olyannyira bevált, hogy a mai napig alkalmazzák Dél-Guatemalában a kicsék.

 

Antropológusok olyan jövendőmondókra találtak Guatemalában, akik ama is használják a 260 napos naptárat. A „napok vezetői” nevű sámánok isteni iránymutatásokat adnak az emberek mindennapi problémáira. Tömjént égetnek, majd korallmagot négyes csoportokba rendeznek és a megmaradt magok száma adja a voltaképpeni felvilágosítást az adott problémáról. Ezt követően a sámán megszámolja a csoportokat és ugyanannyit visszaszámol a 260 napos kalendáriumban, így megkapja a probléma keletkezésének a dátumát. Amennyiben számolás közbe enyhe villámot érez a testében, az további információkat jelent, melyet a sámán médiumként közvetít. A sámánok állítólag azt is érzékelik, miként áramlik a kozmikus energia az illető körül.

 

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..