Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Mária Magdolna az istennő

Ismerkedjünk meg Mária Magdolna eddig rejtett oldalával. Valóban beavatott és az „apostolok apostola”volt? Eretnekség lenne azt állítani, hogy Magdolna örökölte Jézus hagyatékát, s nem Péter? Az alábbi információk mélyen gondolkodóba ejtik az embert, s új színt visznek Jézus rejtett életébe.

 

Mária Magdolna, akinek neve azt jelenti, hogy Magdalából való, az Újszövetség egy meglehetősen kétes figurája, akinek az élete mindig is a viták kereszttüzébe került. A katolikus, az ortodox és az anglikán egyház egyaránt szentként tiszteli. De nem ugyanazért, mint az ezoterikus társadalom!

 

A kanonizált evangéliumok mindössze hét alkalommal említik Jézus különböző női kísérőit név szerint. Ezek között hat első helyen vagy egyedül ismerteti Mária Magdolnát. A hetedik Jézus édesanyját teszi előre. Magdalénáról a következő portré sejlik fel előttünk: a nő, aki „szolgálatára volt”. A nő, aki „gondoskodott róla”.

Roppant elgondolkodtató, hogy miért éppen Mária Magdolna ment elsőként Jézus sírjához a feltámadás után. Hol lehetett a többi tanítvány? A nem hivatalos források szerint féltek és elbujdokoltak.

A kánon szerint Jézus a feltámadása után először Magdalénával beszél. Ha más nem lenne, már ez is egyértelműen arra engedne következtetni, hogy Jézus olyan tisztelettel állt hozzá, olyan kitüntetett szerepet szánt neki, ami valóban az első helyre predesztinálja Magdalénát. Sőt, esetleg olyasfajta titkot bízhatott rá, amelyet kifejezetten neki szánt és senki másra sem tartozott. Ezt nem zárja ki Márk és János evangéliuma. Mátéé pedig két Máriát említ: az édesanyát és Magdolnát, akik először láthatták a feltámadt Krisztust.

Mária bűnére vagy vétkére Lukácsnál találunk utalást, de összességében nézve ez nem von le semmit Magdolna érdemeiből. Ebből a portréból és a Lukács evangélistának tulajdonított jelenetből, amelyben Magdolna könnyeivel öntözi, hajával törli, és szent olajjal kenegeti Jézus lábát, mégis kihozták a „bűnös asszony” vagy a „rossz hírű nő” képét. Arra viszont nem tud senki elfogadható választ adni még ebben az esetben sem, hogy mi végre az azonosítás Magdolna és eme nő között.

Miként az is tévedés, hogy a jelenlegi, átszerkesztett Biblia azt állítaná, hogy Mária Magdolna volt az a nő, akit házasságtörésen kaptak, és akit Jézus mentett meg a halálra kövezéstől.

 

Nem kell feministának lenni ahhoz, hogy felismerjük, a Biblia férfiközpontú és egyoldalú a tekintetben, ahogyan a nemiséghez hozzááll. A bibliai idők után pedig a szentéletűség egyik legfontosabb ismérvévé teszik egyes egyházi körök a szüzességet, amivel továbbra is a mesterségessé, sterillé és a tömeg számára elérhetetlenné teszik a szentté válást.

Ehhez képest az utóbbi évtizedekben a Mária Magdolnával kapcsolatos kutatások és irodalom olyan meglepő felfedezéseket tett és olyan teóriákkal rukkolt elő, amelyek egészen más színben tűntetik fel a korábban „prostinak” vagy szajhának beállított Magdolnát.

 

Miért ne lehetett volna Mária Magdolna a 13. apostol? A kutatások szerint lehetett. Miért ne lehetett volna Jézusnak női tanítványa, sőt számos tanítványa a szebbik nemből? Minden bizonnyal nem egy volt. Miért ne vonzódhatott volna a Megváltó egy csodálatos, értelmes és érzéki nőhöz? Természetesen vonzódhatott. Miért ne szerethette volna jobban, mint a többi tanítványt? A „jobban” szót helyettesíthetjük a „másként” szóval, s akkor talán könnyebb elfogadnunk, hogy valószínűleg nem csak megtehette, hanem meg is tette. Az Egyiptomban felfedezett evangéliumok (1945) ezekről az állításokról tanúskodnak.

 

Különös említést érdemel Mária Evangéliuma, amelyet a téma iránt érdeklődők haszonnal forgathatnak. A Mária evangéliuma című mű kopt nyelven maradt fenn, bár eredetileg valószínűbb, hogy görög nyelven íródott. Ez egy 5. századi papirusz kódexben maradt ránk. (Papyrus Berolinensis 8502), melyet 1896-ban fedeztek fel. Ez a mű egyik változata, ugyanakkor ismert két másik, görög nyelvű töredék is. Egyik mű sem teljes, egyes oldalak hiányoznak belőle.

Mária evangéliuma olyan kérdéseket feszeget, mint például a test, illetve az anyag halál utáni sorsa.

Idézet: A Megváltó azt mondta: Az egész természet, minden forma és valamennyi teremtmény egymásban és együtt létezik, és ismét feloldódik majd saját gyökereiben.” (4. fejezet, 22., Aranyi László fordítása)

Egy másik idézet, amely megvilágítja Mária státuszát: „Mária válaszolt, mondván, Ami rejtett előttetek, kinyilvánítom számotokra”. (5. fejezet 7.)

A második rész Mária Magdolna látomásáról szól.

 

Magdolna Jézus életében betöltött szerepéről lehet vitatkozni, de az említett szakirodalomban olyan címekkel tünteti ki a Messiás Magdolnát, mint a „Minden”, az „apostolok apostola”, továbbá „a nő, aki mindent tud”. Ezek azért nem csupán dicséretek, hanem a szövegek kontextusába ágyazva kiderül, hogy megfontoltan alkalmazott szimbólumok. Összegezve nem állunk messze az igazságtól, ha azt gyanítjuk, hogy Mária Magdolna titkos tudás birtokában volt. Ekképpen tanítói státuszt töltött be, és az sem kizárt, hogy az apostolok között is kivívta magának az elsőséget.

 

De még ezen is túltesz az apokrif evangéliumok ama közlése, amely szerint Jézus többször „szájon csókolta” Máriát, amire az egyik tanítvány nagyon féltékeny lett. Ez pedig nem költői túlzás, mivel még az életét is megfenyegette. A kettejük között zajló sokféle – hol magasröptű, hol hétköznapi – beszélgetés arra enged következtetni, hogy több lehetett Jézus és Magdaléna között, mint puszta mester-tanítványi viszony. Az apokrifnak tartott evangélium úgy emlékszik erre a Máriára, mint Jézus „társára”. Talán férj és feleség voltak? Mindenesetre nem zárhatjuk ki ez az alternatívát sem!

Olyan teóriák is szárnyra kaptak, amelyek feltételezik, hogy Magdolna nem sémi eredetű, hanem fekete nő volt.

 

Tudvalevő, hogy Jézus és Magdaléna meghitt, bizalmas kapcsolatban álltak egymással. Ezt jó indulattal sem lehet barátságnak nevezni, sokkal inkább szerelemnek. Márpedig egy istenhez istennő dukál, tudniillik, Jézus „másik fele”. Lehetséges persze, hogy nem éppen ezért, mindenestre Magdolna csakhamar a gnosztikusok istennői közé emelkedett. Egyébként miért ne lehetett volna Mária Jézus tanítványa és a későbbi Grál-vonal mentén szerveződő csoportoknak az egyik vezetője. Különösen a reinkarnáció ismeretében nem elképzelhetetlen az az alternatíva, hogy Magdolna isteni ranggal rendelkezett.

 

Ráadásul, amikor Jézus „asszony”-nak nevezi Magdolnát, akkor azt bizony lehet „feleségnek” is fordítani. Nem azért, mert be akarjuk bizonyítani, hogy a fordítók tévedtek, hanem mert valóban ezzel a két jelentéssel rendelkezik az a görög szó, amit mindenki a maga szája íze szerint fordít.

 

Ha mindez megállja a helyét, akkor revideálnunk kell Péter apostol szerepét, mivel az események eme forgatókönyvében nem ő, hanem Mária Magdolna válik Jézus jogos örökösévé. Ez a két szemben álló megközelítés vetette el az ortodoxia és az eretnekek közötti kibékíthetetlen összecsapások magvait, amelyek valódi történelmi borzalmakban csúcsosodtak ki. (Krisztus nevében.)

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..