Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Mária Magdolna enigmái

A kutatások szerint az Újszövetségben Szűz Mária mellett kiemelkedik egy másik karizmatikus nő, aki meghatározott, de éppen ezért eltusolt szerepet játszott a bibliai evangéliumokban, s nem csak a kanonizált, hanem a sokáig eltitkolt apokrif „örömhírekben” is. Ismerkedjünk meg Mária Magdolnával!

 

A titkos gnosztikus evangéliumok egyik főszereplője volt Mária Magdolna, természetesen Jézus után. Az egyik gnosztikus evangélium, név szerint Mária evangéliuma, többek között azt is elmeséli, hogy az apostolokat Mária Magdolna prédikációi gyűjtötték egybe.

De nem ez az egyetlen evangélium és közel sem az egyetlen kiragadott példa, amely újra és újra elgondolkodásra sarkallja a kereszténység gyökereit és valódi jelentését kutató elméket. Ott van mindjárt Tamás evangéliuma (szintén apokrif), amely egyenesen deklarálja, hogy Jézus úgy nyilatkozott Mária Magdolnáról, mint arról a nőről, aki „mindent tud”. Milyen súlyos kijelentés ez Jézus szájából, kiváltképp a későbbi, ismert történések tükrében. Vajon valóban szándékosan ferdítették volna el az eseményeket a korai egyház vezetői? Miért akartak volna hit helyett tévhitet adni az embereknek a keresztény ősatyák? Egyáltalán mit akartak hosszú távon? Miért vitatkozhatunk ennyi tényanyag, kutatás és idő után is olyan alapvető kérdésekről, mint például Mária Magdolna személye?

 

Nos, Mária Magdolna személye mindenekfelett azoknak fontos, akik nem mennek el a titkos gnosztikus evangéliumok mellett, akik a nőiség és a kereszténységség első pillantásra is visszás és egyoldalú kapcsolatát vizsgálják, akik Jézust nem szűziességében, hanem családalapítói mivoltában is képesek és merik látni, akik a „pogány” istennők között üdvözlik Mária Magdolnát és akik nem riadnak meg az enigmatikus összefüggésektől.

 

Az ellenoldal – mármint Mária Magdolna fontossága és tisztasága ellen érvelők oldala – egyetlen mozdulattal és néhány idézettel lesöprik a kérdést az asztalról, mondván, semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozólag, hogy Jézus női tanítványa prostituált, illetve szajha lett volna. (Mária ledérsége mellett I. sz. 591-ben döntött I. Gergely pápa, de a 20. században ezt felülvizsgálta a Szentszék). A helyzet az, hogy a Bibliát tanulmányozva túl sokra nem juthatunk, hiszen egy többszörösen átírt és átszerkesztett forrásművet nem tekinthet egy elfogulatlan kutató teljesen hiteles forrásműnek. Akkor sem, ha sokan ezt szeretnék, vagy ezt akarják. Őszintén szólva, semmi érdemi bizonyíték nem támasztja alá, hogy Mária Magdolna prostituált lett volna.

Ha pedig erre képesek vagyunk, akkor Mária Magdolna egy új arca rajzolódik ki előttünk. A korabeli írásokat egyenrangúnak tartva, alapvetően jó szándékkal és nem csak lehúzó kritikával illetve, ugyanakkor szem előtt tartva, hogy bármikor tévedhetnek, azt a következtetést vonják le egyes szakértők, hogy Mária Magdolna a szó minden értelmében „ezoterikusnak” számított! Jézus egyik, ha nem a leghűségesebb tanítványa volt. És nem szentségtörés kijelenteni, hogy Jézus az ő személyében találta meg egyik igazi utódját.

 

Van, aki még egy lépéssel továbbhalad innen, és úgy véli, hogy léteznek arra mutató jelek, amelyek a korai egyház nemi rítusait bizonyítják, melyeket később betiltottak. Ezenfelül, Mária Magdolna többedmagával Galliába menekült a feltámadás után és elindította a saját titkos mozgalmát annak a Szent Grálnak a fennmaradása érdekében, amelyet Jézus Krisztus aktivált, s amelynek legnagyobb bűne az volt, hogy Krisztusként annak hatalmát már nem akarta a Megváltó kizárólag egyetlen nép, a zsidóság felemelésére használni, hanem ki akarta terjeszteni a világ egészére. Értve ezalatt, hogy ki kívánt lépni a helyi-etnikumi keretek közül, és minden nép számára ki akarta nyilvánítani a Grál-eszméjét.

 

Ha ennek a történetnek akár csak egy részlete is igaz, akkor itt egy hatalmas horderejű átveréssel van dolgunk, amely megérett a leleplezésre. Erre mondhatjuk, hogy az egyház ódon épületének az eresztékei meglazultak, mert nem valódi hitből és igaz eszmékből épültek, még akkor sem, ha emberek tömegei mindig is ezért és az isteni kegyelemért áhítozva léptek be a templomok bejáratán.

 

Nem mellékesen szólnunk kell arról, hogy mit nem jelent a Mária Magdolna köré épült enigma-csokor. Miközben lelkesen keresünk perdöntő és közvetett bizonyítékok után, legyünk tisztában azzal, hogy sok a csapda ezen a területen. Ilyen kelepce például a Jézus Krisztus és Mária Magdolna frigyéből született utódokat és azok vérvonalát kizárólag a materialista nézetek szerint értelmezni. Az utódnemzés gyakorlása a szent családon belül, hovatovább, a gnosztikus szexuális rítusok esetleges elkövetése nem jelenti azt, hogy bárki, aki genetikailag leszármazottja a Megváltónak, az automatikusan kiváltságos jogutódja is. Amikor mi szent vérvonalak létezéséről és működéséről beszélünk, akkor a penge élén táncolunk, hiszen meglátásunk szerint egyfelől van köze a genetikának a kérdéshez, másfelől nincs.

Annyiban van köze a genetikához, hogy a gének örökletes tulajdonságokat és emlékeket is eltárolnak magukban, amelyek a spiritualitás eszköztárával befolyásolhatók, sőt sokak szerint egyes elemei aktiválhatók is. Másfelől, nem a fiziognómiai jellegzetességek határoznak meg egy adott spirituális, illetve szent vérvonalba való beletartozást. Adottságok, készségek és számos jellegzetesség természetesen számíthat, de nem a testi mivolt, hanem az isteni Szikra a perdöntő. Így a valódi „örökítő anyag” a Lélekben keresendő. A Lélek a Teremtő képmása, nem a test.

Óvakodjunk a faji alapon való, szélsőséges megkülönböztetés és a rasszizmus megnyilvánulási formáitól. Ha valaki ki akar tűnni a többiek közül, akkor morálisan és a jóság mesteri művelésében teheti és tegye mindenkoron.

 

Amúgy a Szent Grálról sok mindent el lehet mondani, de hogy kérkedne magával, vagy ellentéteket szítana, pláne faji alapon, azt semmiképp. Ugyanez a minta azonban többször felvetődik a történelemben, mivel sokan összekeverik vagy félreértik a felsőbbrendűség és a magasabb rendűség fogalmait. Előbbi az elnyomáshoz vezető út, amely egy fölényeskedésből indul ki és a szabadságot eltipró diktatúra felé vezet, amely mindig kevesek uralmát eredményezi. Utóbbi, tehát a magasabbrendűség, az isteni szférákból származó, válogatás nélkül minden ember felemelkedését szolgáló eszmeiséget és erőt próbálja szavakba önteni. Mária Magdolna enigmája ezért is kényes kérdés és az egyház neuralgikus pontja, mert nem az egyházról szól, hanem vallások feletti eszményképről, amelyben a feminin archetípussal egészül ki Jézus maszkulin oldala.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..