Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

MÁRIA TÖRTÉNETE

MÁRIA TÖRTÉNENTE

 

A Boldogságos Szűz Máriáról talán nem túlzás azt állítani, hogy a legnagyobb a szentek között, hiszen ő részesült abban az isteni kegyelemben, hogy anyja lehetett a megtestesült Igének. Ahogy a keresztény liturgia tartja, Mária ,,kegyelemmel teljes”. A keresztény hagyomány úgy tarja és hiszi, hogy előtte a történelemben még soha nem fordult elő olyan jelenség, hogy egy szűz anyává vált volna, vagyis gyermeket szült volna.

 

MÁRIA NEVEI

 

Mária héberül Mirjám. Mária a Biblia Újszövetségének és a Koránnak az egyik szereplője. Ő Jézus édesanyja. A görögök Mária Theotokosznak hívják, a latinok Mater Dei, a katolikus magyarok Isten Anyja néven emlegetik azt a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg. Erre mindjárt visszatérek.

A Bibliában elsőként Mózes nővérével találkozunk, akit Máriának (Mirjamnak) hívnak. A név egyik jelentése: „keserű”, amennyiben a héber márar = „keserűnek lenni” szóból származik. Mária jelent szépet is a héber „márá” = kövér szó alapján. Mária egyenlő a lázadással, amennyiben a héber máráh szóból ered (Mária a Sátán ellenlábasa). Végül Mária annyi, mint Istentől szeretett az egyiptomi mri „szeretett” és a héber iam „Isten” szavakból. Ez utóbbi a legszebb mindközül

.

Később nagyon elterjedt női név lett. Máriát sokféle jelzővel illették: Szűz Mária, Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya, Nagyboldogasszony, Rózsafüzér Királynéja, Mindnyájunknak Édesanyja, Mennyország Királynéja, Boldogságos Szűz, Hétfájdalmú Szűzanya, olaszosan Madonna, Nagyasszony, Kisasszony, Babba Mária. A magyarság körében Boldogasszony és Nagyboldogasszony néven is ismert.

 

MÁRIA-DOGMA

 

A római katolikus egyház minden hittételének alapja a Szentírás, a kétezer éves tradíció, a szent hagyomány. A II. Vatikáni Zsinat Dei Verbum (Isten Igéje) című dogmatikai szabályzata négy Mária-dogmát sorol fel.

 

1.) Krisztus után 431-ben az ősegyház III. egyetemes zsinata Efezusban megfogalmazta Mária istenanyaságának, a Theotokosznak hittételét. Eszerint Mária a Szentháromság második személyének, az örök Igének emberré válásában a test szerinti édesanyja lett. I. Celesztin pápának az efezusi egyetemes zsinaton elhangzott szavai: „A Szent Szűz Isten anyja, minthogy test szerint a világra szülte Isten testté lett Igéjét.”

Joseph Ratzinger bíboros 1977-ben készített mariológiai értekezésében ezt írja: „Isten Krisztusban való megtestesülésének krisztológiai tétele alapvetően mariológiai tétel is, s lényegét tekintve az volt már kezdettől fogva. A tétel megfordítva is igaz: a krisztológia csak akkor felel meg az egyház hite szerint tanításnak, ha oly radikális, hogy Máriát is érinti és mariológia lesz belőle. A mariológiai jelentéstartalomnak jelentkezése mértéke annak, hogy a krisztológiai tartalmat teljesen kimerítettük-e. “

 

2.) Krisztus után 649-ben, 218 évre az első Mária dogma kihirdetése után következett a második Máriával kapcsolatos hittétel, melyet I. Márton pápa hirdetett ki a Lateráni Zsinaton. Ez a Mária örökös szüzességére vonatkozó dogma megállapítja, hogy „emberi megtermékenyítés nélkül fogant a Szentlélek által … és sérülés nélkül hozta a világra a gyermekét … és a születés után is sértetlenül megőrizte szüzességét”.

 

3.) A Lateráni Zsinaton megszületett második dogma és az 1854-ben Vatikánban kihirdetett harmadik hittétel között több mint 1200 év telt el. IX. Piusz pápa ex catedra: tévedhetetlen hittétele a szeplőtelen fogantatásról így hangzik: „A Boldogságos Szűz Mária fogantatásának első pillanatában a mindenható Isten egyedülálló kegyelméből és kiváltságából, az emberi nem Üdvözítőjének, Jézus Krisztusnak érdemeire való tekintettel, az áteredő bűnnek minden szennyétől eleve megőrizve mentes volt.”

 

4.) A negyedik Mária-hittételt XII. Piusz pápa 1950-ben Munificentissimus Deus című encikli­kájában jelentette be a világegyháznak. „A Szeplőtelen Istenanya, mindenkor Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével fölvétetett a mennyei dicsőségbe.”

 

5.) A Mária-jelenések világhírű szaktekintélyei egybehangzóan foglalnak állást az új és a Mária-dogmákat lezáró ötödik Mária-hittétel kérdésében. Mivel bensőségesen és páratlan módon osztozik Mária a titokzatos munkában Jézussal, ezért illeti őt az egyház a Megváltó társa címmel, mely más teológiai megfogalmazásban azt jelenti, hogy az Istenfia és az Istenanya együtt dolgoznak.

 

MÁRIA ÉLETE A KÁNON SZERINT

 

„A názáreti szűz, kinek neve Mária” először akkor tűnik fel az evangéliumban, amikor angyali üdvözletben részesül, melynek során megtudja, hogy gyermeket fog szülni, akinek Jézus lesz a neve. Mária ekkor már jegyese volt a Dávid házából való Józsefnek

Az evangélisták többször említik Máriát, talán azért, hogy érzékeltessék, hogy sokszor volt jelen Jézus mellett.

Az angyali üdvözletet követően Mária sietve útra kelt, hogy felkeresse Erzsébetet. Három hónapig maradt nála, majd visszatért Názáretbe.

József az álmában kapott angyali intés szerint magához vette őt, majd hamarosan útra keltek Betlehembe, hogy a népszámlálás császári parancsa szerint a származási helyükön írják össze őket. Miközben Betlehemben tartózkodtak, Mária megszülte a Fiút. Így teljesedett az Úr szava: a Megváltó Betlehemben, Dávid városában született.

Nyolc nap múlva körülmetélték a Gyermeket és miként Mária, úgy József is hallotta az angyaltól a szózatot, ezért Jézusnak nevezték el.

Amikor Jézus hat hetes lett, a törvény előírásának értelmében felvitték Jeruzsálembe, ahol Mária a tisztulásáért, József az elsőszülött fiú megváltásáért áldozatot ajánlott fel. Mária ekkor hallotta Simeon ajkáról a róla és a fiáról szóló jövendölést.

 

Az égi jelet követő napkeleti bölcsek Betlehemben megtalálták Máriát és a Gyermeket. E látogatás következménye lett a betlehemi gyermekgyilkosság, amelyben Heródes megöletett minden kettő év alatti fiúgyermekeket Betlehemben és környékén (ezért lett december 28-a az Aprószentek ünnepe).

Józsefet az Úr angyala még időben figyelmeztette: ,,Fogd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba…”

 

Héliopolisz (ma Kairó külvárosa) területén Matarijeh faluban található a Mária-fa. Egy fallal elkerített kis helyen áll egy öreg, kiszáradt, oldalra hajló szikomorfa, mely alatt a legenda szerint Szűz Mária pihent a Szentcsalád egyiptomi tartózkodása idején. A jelenlegi fát 1672 után ültették elpusztult elődje helyére. Itt találunk még egy térképet is, amely a Szentcsalád három éves egyiptomi bolyongásának, illetve zarándoklatának állomásait mutatja be. E szerint gyakorlatilag bejárták a kisdeddel egész Egyiptomot.

 

Miután Heródes meghalt, a Szentcsalád visszaköltözött, de nem Betlehemben, hanem Názáretben telepedtek le. Amikor Jézus betöltötte a 12. életévét, szülei felvitték magukkal Jeruzsálembe, ahol a Gyermek elveszett. Hosszasan keresték, mert nem tudták, hogy Jézus ,,Atyja dolgaiban van”, végül megtalálták a templomban. Hazatért Máriával és Józseffel Názáretbe és engedelmes volt nekik.

 

Ezután eltelt közel 20 év imádságban, munkában, s közben Jézus felnőtt. József halála után Mária Jézussal együtt leköltözött Kafarnaumba, s egy ideig úgy ismerték őket, mint a názáreti ácsot és özvegy anyját. Amikor pedig Jézus 30 éves lett, s elhangzott az Úr szava János felett, aki hirdetni kezdte a bűnbánat keresztségét (június 24-én), Jézus elbúcsúzott Máriától és megkezdte nyilvános működését.

 

Mária jelen volt Jézus első csodatételénél, a kánai menyegzőn: „menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja”;

Az emberek tudatában is megjelenik: „fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül, monda néki: Boldog méh, a mely téged hordozott”

Elkíséri Jézust: „Ímé, a te anyád és a te testvéreid ott künn keresnek téged.”, valamint „A te anyád és atyádfiai künn állnak, téged akarván látni.”

Jelen van a Golgotán: „A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az ő anyja, és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás felesége, és Mária Magdaléna.”

 

MÁRIA TISZTELETÉNEK ASPEKTUSAI

 

Ireneus párhuzamot állított fel az első emberpár egyik bibliai alakja, Éva és Jézus édesanyja, Mária között: Éva engedetlensége halált hozott az emberiségre, ellenben Mária engedelmessége az életet hozta el.

Grignon Szent Lajosnak a 18. század elején arra a kérdésére, hogy miért tisztelik a katolikus hívők Szűz Máriát, a következő választ adta: „A Máriát hitelesen tisztelő lélek Jézus szeretetét keresi Mária által, s a Szent Szűz hiteles tisztelete arra irányul, hogy Jézus Krisztust tökéletesen megtaláljuk, Őt gyengéden szeressük, és neki hűségesen szolgáljunk.”

 

Katolikus Mária-ünnepek:

Szűz Mária, Isten Anyja – január 1.;

Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban) – február 2.;

Lourdes-i Boldogasszony, 1993 óta a Betegek Világnapja az egyházi ünnepek között. – február 11.;

Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet) – március 25.;

Fatimai Boldogasszony – május 13.;

Mária Szeplőtelen Szíve – Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton.;

Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél) – július 2.;

Kármelhegyi boldogasszony – július 16.;

Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele) – augusztus 15.;

Mária Királynő – augusztus 22.;

Kisboldogasszony (Mária születése) – szeptember 8.;

Mária Szent Neve – szeptember 12.;

Fájdalmas anya vagy Boldogasszony – szeptember 15.;

Rózsafüzér Királynője – október 7.;

Magyarok Nagyasszonya – október 8.;

Szűz Mária bemutatása – november 21.;

Szűz Mária szeplőtlen fogantatása – december 8.

 

Az ortodox egyházak egyetértenek azzal, hogy Mária felvitetett a mennybe halála után, de nem ezt emelték a dogmák szintjére, mint a katolikusok. Máriáról ők úgy beszélnek, mint panhagia, vagyis, mint aki „teljesen szent”.

 

A legtöbb protestáns egyház és közösség nem fogadja el Mária bűntelenségének és mennybevitelének dogmáját, valamint azt a tanítást, hogy egész életében szűz maradt. Ők nem imádkoznak hozzá sem közbenjárásért, sem segítségért.

A protestáns szempont szerint, amely egybecseng a római katolikus és ortodox tanokkal, Máriát csak tisztelni lehet, imádni nem. Mária nem állhat a hit középpontjában.

A szeplőtelen fogantatás tanával szemben a protestáns egyházak komoly kételyeket éreznek, és a II. vatikáni zsinat azon kijelentésével értenek egyet, amely Mária emberi voltát hangsúlyozza.

 

Szűz Máriát rendkívül gyakran ábrázolják a művészetekben: a kis Jézussal, a Golgotán a kereszt alatt állva, a fiát ölelve, az angyali üdvözletben, a kánai menyegzőn, a kis Jézus bemutatásakor a templomban és az egyiptomi menekülés közepette többek között.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..