Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Marie Curie érdemei

Maria Skłodowska-Curie (1867-1934) lengyel származású francia fizikus és kémikus. Ő volt a párizsi egyetem első női professzora, s ő kapott elsőként kétszer Nobel-díjat. Férjével együtt úttörő munkát végzett a radioaktivitás terén és új elemeket is felfedezett. Munkásságát és érdemeit – úgy érzem – illik időről időre méltatni, s pár percet áldozni ikonikus figurájára.

Maria Skłodowska az Orosz Birodalomhoz tartozó Varsóban született és 24 éves koráig ott is élt. Apja, aki ateista nézeteket vallott, matematikát és fizikát tanított, valamint két gimnáziumnak volt az igazgatója. Édesanyja egy lányinternátust vezetett. Egyik életrajzírója szerint testvérének és anyjának korai halála okán Maria elfordult a római katolikus vallástól és agnosztikus szabadgondolkodónak vallotta magát.

15 éves korában kiváló eredménnyel érettségizett. Az egyetemre azért nem vették fel, mert nő volt és ráadásul lengyel. Érettségi után egy ideig magántanítóskodott és a Párizsban tanuló testvérét támogatta. Ezután nevelőnőnek állt egy Żorawski nevű földbirtokos családnál. Itt szerelembe esett, de a jómódú család nem kívánta egy nincstelennel összefűzni a sorsát, így elbocsátották.

Testvére 1890-ben meghívta Mariát Párizsba, de ő visszautasította. Apjával élt tovább Varsóban, ahol unokafivére mellett, aki korábban Dmitrij Mengyelejev orosz kémikus asszisztense volt, a mezőgazdasági és ipari múzeum laboratóriumában kóstolt bele a tudományos élet rejtelmeibe.

1891-ben Maria úgy döntött, hogy mégis Párizsba költözik. A Sorbonne-on matematikát, fizikát és kémiát tanult. 1894-ben szerezte meg matematikai diplomáját. Ezután ismerkedett meg Pierre Curie-vel, a Sorbonne fizika-kémia tanszékének oktatójával, későbbi férjével. A két fizikus alig tudott elszakadni a közös laboratóriumtól. 1897-ben született Irène nevű lányuk.

1896-ban Henri Becquerel felfedezte a radioaktivitást. Madame Curie ezen felbuzdulva elhatározta, hogy technikai eszköz segítségével fogja kivizsgálni az uránsugárzást. Kimutatta, hogy az urán aktivitása az urán mennyiségétől függ. Rámutatott arra is, hogy a sugárzás az atomokból ered. Ezután megállapította, hogy két uránásvány, az uránszurokérc és a kalkolit, sokkal aktívabb anyagot is tartalmaz az uránnál.

Marie a gyors publikálási módszert követte, mivel akkoriban minden siker ezen múlott. Madame Curie-t például megelőzték a tórium mint az uránhoz hasonló sugárzó elem publikálásában, mivel Gerhard Schmidt német fizikus már két hónappal korábban bejelentette felfedezését Berlinben.

Marie rövid leírását Gabriel Lippmann professzora vitte az Akadémia elé 1898. április 12-én. Idézném az egyik lényegbevágó mondatát: „Ez a figyelemreméltó tény oda vezet, hogy ez a két ásvány olyan elemet tartalmazhat, ami sokkal aktívabb, mint az urán”.

Pierre Curie maximálisan bízott felesége korszakváltozást jelentő felfedezésében és a maga munkáját mellőzve segítette őt. 1898 júliusában Pierre és Marie közös tanulmányt adott ki egy általuk újonnan izolált elemről, amit Marie szülőhazája (franciául Pologne) tiszteletére polóniumnak nevezett el. Ez viszonylag könnyen ment, nem így a bárium közeli rokonának számító rádium felfedezése. Még ez év decemberében egy másik elemet, a rádiumot is felfedezték, amely erős radioaktivitása nyomán kapta a nevét.

1903-ban Henri Becquerel professzor felügyelete mellett Marie doktori címét szerzett, amivel újra letette a névjegyét a tudomány képzeletbeli asztalára, mivel ezt nőként elsőként érte el. Ezután kapta meg Pierre Curie, Marie Curie és Henri Becquerel a fizikai Nobel-díjat „…elismerésül azért a rendkívüli szolgálatért, melyet csoportmunkával nyújtottak a Henri Becquerel által felfedezett radioaktív sugárzás további kutatásában”. Marie Curie volt az első nő, aki ezt a díjat megkapta.

A Nobel-díj honoráriumából újratapétázták párizsi lakásukat, felújították a fürdőszobájukat, s a maradék pénzt a rászoruló ismerőseiknek és diákjaiknak adták.

1906-ban Pierre egy utcai balesetben elhunyt. Férje eltávozása lelkileg teljesen összetörte Marie-t.

A sorbonne-i fizikatanszékét Marie kapta, aki belevetette magát a munkába.

Munkája iránti elismerésül 1911-ben a svéd királyi Akadémia neki szavazta a Kémiai Nobel-díjat: „elismerésképpen a rádium és polónium felfedezésért, a rádium sikeres izolálásáért, és ennek a figyelemreméltó elemnek további tanulmányozásáért”.  A Nobel-díj elfogadása után alig telt el egy hónap és Marie-t depresszióval és vesebántalmakkal kellett kórházba szállítani.

Élete eddig sem volt egy fáklyás menet, de ami ezután következett, az sem könnyített a terhein. Lelepleződött egy nála öt évvel fiatalabb fizikussal való viszonya. Ehhez a botrányhoz járult egyfajta idegengyűlölet is.

Második Nobel-díja elégnek bizonyult ahhoz, hogy meggyőzze a francia kormányt a Rádium Intézet megalapításáról. Innen még négy Nobel-díj nyertes került ki. Érdekes, hogy Marie leánya, Irène Joliot-Curie és veje, Frédéric Joliot-Curie is közéjük tartozott.

Abban az időben még nem sokat tudtak a radioaktív sugárzás veszélyességéről, így fordulhatott az elő, hogy Marie 1934 nyarán csontvelőrákban hunyt el a francia Passy-ban lévő szanatóriumban. Zsebében sokszor radioaktív izotópot tartalmazó csöveket hordozott, mert csodálta kékeszöld fényüket, amelyeket magukból sugároztak. Földi maradványait 1995-ben helyezték el a francia Panthéonban.

Munkássága és érdemei beírták nevét a tudománytörténetbe. L. Pearce Williams amerikai tudománytörténésztől idézek: „Curie-ék munkájának eredménye korszakalkotó volt. A rádium radioaktivitása annyira rendkívüli jelenség volt, hogy nem lehetett nem figyelembe venni. Úgy tűnt, hogy ellentmond az energiamegmaradás törvényének, tehát szükségessé tette az addig megalapozott fizikai törvények újra vizsgálatát. A rádium felfedezése új kísérletekre késztette a kutatókat; ilyen volt Ernest Rutherford új-zélandi fizikus, aki az atom struktúráját kezdte vizsgálni, és ennek eredményeképpen az alfa-sugárzás megfigyelésén keresztül először jutott közel a nukleáris atomelmélethez. Továbbá úgy nézett ki, hogy az orvostudomány sikeresen fel tudja majd használni a rádium radioaktivitását a rák gyógyításában is.”

A radioaktív sugárzás gyógyászati alkalmazásának lehetősége ekkor nyílt meg. De említhetnénk a „kis Curie-ként” elhíresült mobil harctéri röntgenberendezéseket, amelyek megkönnyítették a repeszek eltávolítását a háborús sérültekből. A Curie-házaspárról kapta nevét a radioaktivitás korábbi mértékegysége: a curie (Ci) és a kűrium nevű elem.

Száraz György 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..