Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Megalkotott vírusok – népességszabályozás?

Igaz-e, hogy nemsokára túlnépesedik a Föld? Mikor és miért voltak demográfiai forradalmak a történelemben? Milyen kapcsolatban áll egymással az eugenika és a népességszabályozás? Milyen veszélyeket rejt magában, ha a genetika a biohadászat szolgálatába szegődik? Léteznek-e genetikai terminátorok, és bevethetők-e az emberiség ellen?

 

A hivatalos álláspont szerint a populációk túlnépesedése alapvetően ökológiai folyamat, amely egyaránt járhat pozitív és negatív hatásokkal. Ezt a jövőképet vetíti elénk az az elmélet, mely szerint az amúgy véges erőforrások megfogyatkozása az adott populáció életének összeomlásához vezethet, ami migrációt indíthat el. De végül nem marad jóformán egy talpalatnyi hely sem a földtekén és így lassacskán vagy ki tudja, milyen ütemben, de túlnépesedik a bolygónk.

Eme logika képviselői szerint a Föld túlnépesedése létező, valós és komoly probléma. Állítják ezt annak dacára, hogy a halálozási és születési ráták az egész világon átlagban csökkennek és a családok zsugorodnak.

 

Az emberiség történelme során három olyan fontosabb időszak volt, amikor a népesség nagymértékben nőtt:

  • Kr.e. 10000 körül, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódról áttértek a mezőgazdasági termelésre. Ennek oka a letelepedésben és a városok kialakulásában keresendő.
  • A 18. század közepétől az ipari forradalom hatására az életfeltételek, a közegészségügyi ellátása és az orvostudomány vívmányai fokozatosan megnövelték a várható élettartamot Nyugat-Európában. Ez volt az első demográfiai forradalom.
  • A 20. század második felében a fejlődő országokban is elterjedtek a nyugati, civilizációs vívmányok, így ott is javultak az életkörülmények és a közegészségügyi ellátás, minekután az élettartam kitolódott. Így drámai népességnövekedés zajlott le. Ez volt a második demográfiai forradalom. Ezt méltán hívhatjuk népességrobbanásnak is.

 

Kb. 1800-ra az emberiség lélekszáma elérte 1 milliárdot. A II. világháború után, 1945 körül a népességszám már 2 milliárdra rúg. 2011-ben átléptük a bűvös 7 milliárdos határt. Ha ez a növekedési ütem így folytatódik, akkor a becslések szerint 2030-ra 12 milliárdan leszünk, és 2040-re bolygónk népessége meg fogja haladni 15 milliárdot, 2060-ban pedig a 20 milliárdot. Hangsúlyozom, ezek becsült értékek. De bárhogy is, a másik oldal a lakosság dezinformálásról és tudatos félrevezetéséről beszél mondván, nincs semminemű tudományos alapja a túlnépesedésről szóló mizériának. Sokkal inkább az állhat a túlnépesedésről szóló híreszteléseknek hátterében, hogy ezzel próbálják a gazdasági folyamatokat manipulálni: továbbnövelni a fosszilis energiáktól való függőségünket, növelni az iparosodást, és a technikai eszközöktől való kiszolgáltatottságunkat stb. Ebbe a sorba illeszkedik a túlnépesedéstől való félelem ürügyén fokozott születéskontroll és népességszabályozás is.

 

S ekkor vetődik fel az emberben, hogy milyen irányba is halad az emberiség? Lehetséges-e, hogy laboratóriumokban alkotott vírusokkal csökkentsék egyes populációk terjedését, vagy hogy akár feltűnésmentesen lemészárolják az emberiség egyes részeit bizonyos hatalmi körök? Első pillantásra blődségnek tűnik és némi iróniával fogalmazva túlteng az ily módon gondolkodó emberben a fantázia. De ha megvizsgáltjuk a kulisszák mögötti valóságot, akkor megfontolásra érdemes tényekkel találkozunk. Tegyük azt!

 

Ha létezik túlnépesedés, akkor szükség van iparosodásra, gyárakra és tömegtermelésre. Ennek ára van, ami környezetrombolás nélkül – lásd az energiaszektor erőműveit – aligha oldható meg. Az ideológia készen áll: valami valamiért. A megnövekedett népesség mesterségesen generált életszínvonalát – gondoljunk például a magas konformérzetünkre – fenn kell tartani, hiszen az igényeket, a tanult magatartásmintákat gyerekkorunk óta plántálják belénk. Semmi természetes, annál több mesterséges dolog vesz körbe bennünket. Nesze neked környezetvédelem, természet közeli életmód, harmónia és nyugalom!

 

Itt jön a képbe az eugenika. Az eugenika vagy eugenetika olyan társadalomfilozófiai irányzat, amely az ember öröklődő testi és szellemi tulajdonságainak javítása érdekében végzett beavatkozásokat hirdeti. Az elmélet kidolgozója az angol Francis Galton, Charles Darwin unokatestvére volt. Megfogalmazása szerint: az eugenika tudománya mindazokkal a hatásokkal foglalkozik, amelyek egy faj veleszületett kvalitásait javítják, és amelyek ezen kvalitások lehető legelőnyösebb kifejlődését elősegíthetik. Hivatkozási alapként a társadalmi felelősséget, az emberi intelligencia növelését, a takarékosságot, az emberi szenvedés csökkentését szokták felhozni.

Az eugenikát többször használták fel faji megkülönböztetés igazolására. Ennek főleg olyan mondatok adtak alapot, mint az eugenika atyjának következő kijelentése, melyet a saját kiáltványából idéznék: „Fejlesszük saját fajunk emberállományát, ahogyan tettük azt más fajokkal is. Szaporítsunk az emberiség legjobb és nem a legrosszabb példányaiból.”

 

Említett tudós 1905-ben „Az eugenika; definíciója, működési területe és céljai” című előadásában konkrétan is megfogalmazta főbb célkitűzéseit:

  • Terjeszteni az öröklődés törvényszerűségeinek ismeretét, és serkenteni az örökléstani kutatásokat.
  • Tanulmányozni a társadalmi hasznosságuk szerint elkülöníthető társadalmi rétegek és csoportok jelenlegi és múltbeli termékenységi fokát.
  • Adatokat gyűjteni a nagy és sikeres családokról.
  • Kutatni a házasság létrejöttét és harmóniáját befolyásoló hatásokat.
  • Folytonosan hirdetni az eugenika nemzeti fontosságát.

 

Arra érdemes felfigyelni, hogy milyen könnyű összekapcsolni a pozitív eugenikát a fajelmélettel, s hogy milyen rövid út vezet tőle a koncentrációs táborokig, mint ahogyan azt a 20. században láttuk is.

 

J. A. C. de Gobineau (1816-1882) francia diplomata Essai sur Vinégalitédes races humaines (1893) című munkájában kifejtette, hogy a rasszok között tapasztalható különbségeket nem lehet egyszerűen az eltérő környezeti tényezőkkel megmagyarázni; hanem „mélyebb” indítékokat is keresni kell. Ő azon az állásponton volt, hogy a népek története egyértelműen bizonyítja az emberi rasszok egyenlőtlenségét, amely a belső képességekből következik. Ugyanakkor: „A népeket alkotó rasszok egyenlőtlensége a népek történetének egész láncolatát megmagyarázza.” Sőt mi több: „A rasszkérdés a történelem minden más problémája felett uralkodik.” A fehér rasszt tekintette a legmagasabb rendűnek, legalacsonyabb rendűnek pedig a feketét. – Nos, így alakulhatnak ki a destruktív népességszabályozási gondolatok.

 

A genetika pedig a jelen kor fejlettségi szintjén jó alapot szolgáltat a népességszabályozás meglehetősen alattomos kivitelezéséhez. Ma már lehet alkotni olyan vírusokat/vakcinákat, amelyek genetikai tényezők alapján szelektálnak és pusztítanak ki akár napok alatt gyorsan (járványok), akár évek alatt (genetikai rendellenességek, legyengített immunitás révén) lassan fajokat. A problémát a mutáció jelenti. Csak nehogy valami olyan gikszer adódjon, minek folyományaképpen az alkotók ellen fordulnak ezek az alkotott mikroszkopikus szörnyek.

A holtbiztos megoldást tehát a biológiai hadviselés jelenti a 21. században: láthatatlan és ember meg nem mondja, hogy ki indította útjára az adott kreált vírust vagy baktériumot. Ezek voltaképpen szintetikus terminátorok, amelyek hatásfoka és veszélyessége egyelőre beláthatatlan és felfoghatatlan.

 

Összefoglalva ezt a kérdéskört. Minden adott ahhoz, hogy alkotott vírusokkal tudatos és kitervelt népességszabályozással éljen egy láthatatlan globális elit. Kár, hogy ez nem csak egy utópia vagy egy limonádé összeesküvés-elmélet, hiszen őrültek mindig is voltak és lesznek.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..