Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Mi az az intelligens tervezettség?

Szerinted elképzelhető, hogy az élet teljesen magától, spontán módon keletkezett? Osztod azt a véleményt, miszerint élettelen elemekből spontán módon élet sarjadhat? Az evolucionizmus még mindig megkérdőjelezhetetlen? Materialista, idealista vagy agnosztikus álláspontra helyezkedsz ezzel kapcsolatban? Nagy dilemma, hogy minél többet tudunk, annál több a megválaszolásra váró kérdés is. Ezen izgalmas kérdésekből kiindulva ismerkedjünk meg az intelligens tervezettség alapgondolatával!

 

A legfrissebb tudományos eredményekre alapozva egyre több kutató válik nyitottá az élet másképpen látására. Nevezetesen úgy, hogy saját felfedezéseikre és bizonyosságaikra alapozva kétségbe vonják az evolúció kizárólagos érvényességét. Azonban, szögezzük le mindjárt, hogy ez a megközelítés korántsem vonja maga után azt, hogy eme tudósok hinnének Istenben, de legalább elgondolkoznak más olyan teóriákon is, amelyek el-elszakadnak a darwinizmustól és ösvényt vágnak az intelligens tervezés vagy tervezettség felé.

 

Nem győzőm hangsúlyozni, hogy az ebbe a kasztba tartozó tudósok a természettudomány talaján állva közelítenek az élet kialakulásának rejtélyéhez és a benne rejlő rendezettség, valamint összetettség kifürkészéséhez. Miért? Mert saját szemükkel, eszükkel és műszereikkel is detektálják, hogy ilyen összhangzó értelem és rendszer nem munkálkodhat „csak úgy” a világmindenség mikro- és makroszintjein.

 

Ha valaki manapság teljesen kielégítő válaszok után kezd kutatni az anyagelvű (materialista) nézetrendszerben vagy hiedelemrendszerben, akkor tapasztalni fogja, hogy merő feltételezésekre és részeredményekre, illetve egyáltalán nem lezárt és kiforrott eredményekre alapozzák a tudósok a hangoztatott világmodelljeiket. Ez nem csorbítja az érdemeiket, de kiemeli a teóriákban rejlő átmenetiséget, le nem zártságot, ami viszont elsikkad a természettudományos eredmények publikálásakor, amelyek sokszor úgy állítják be egyes téziseiket, mintha megingathatatlan és megdönthetetlen tények volnának. Holott éppen arról van szó, hogy nem azok. Szinte abban a pillanatban, hogy kijelentünk valamilyen részigazságot, már el is évül, mivel a világ másik táján felfedeznek egy újabb részigazságot, aminek következtében a korábbiak már nem teljes mértékben állják meg a helyüket.

Ha valaki nem hiszi, amit írtam, akkor válaszoljon a következő kérdésekre:

  • Hányféle részecskét ismerünk?
  • Mire képesek ezek a részecskék?
  • Miért rendelkeznek egyes tulajdonságokkal és miért szenvedik hiányát másoknak?
  • Mi az anyag? Miből épül fel az anyag?
  • Hogyan alakultak ki egykoron a bonyolult óriásmolekulák?
  • Mi indította el az élet kialakulásának folyamatát? Egyáltalán mi az élet?
  • Mi a mozgás?
  • Hogyan lett a „holt” anyagból élet? Miként vált a szervetlenből anyagból szerves?
  • Mikortól beszélhetünk értelmes életről, tudatosságról, intelligenciáról stb.?

 

Ugye érezzük, hogy ezek határkérdések: a tudomány, a vallás, a filozófia, lételmélet, az ismeretelmélet és a többi diszciplína sarkalatos kérdései, melyekben az a közös, hogy pofátlanul egyszerűek és kényesek.

A kérdések száma végtelen. Vajon kielégítő erre annyit válaszolni, hogy az anyagban rejlő öntörvényűség okolható mindezért? Ugye, érezzük az „anyagban/világegyetemben rejlő öntörvényűség” elméletében lévő csúsztatást és tisztázatlanságot?

 

Az anyag vajon örökkévaló? Vagy az anyaggá sűrűsödött szellem halhatatlan és elpusztíthatatlan? Netán a kettő (anyag és szellem) közötti, alig megfogható energia felelős az intelligens tervezettségéért? Érezzük, hogy egy ponton elválik egymástól a természet és a természetfeletti, s így patthelyzet alakul ki. A dilemma természetesen – mint mindig – látszólagos. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, a nézőpontunkat kell helyesen megválasztanunk. Ez pedig azzal jár, hogy fel kell mernünk vállalni, hogy tévedhetünk. Sőt, ami azt illeti, folyamatosan mást sem teszünk, mint egyik hibából a másikba esünk. Ha ezt tisztán látjuk, akkor talán elkerülhetjük a tudás gőgjét, vagyis azt a nagyképűséget, ami sokszor a felfedezések kerékkötője.

 

Az intelligens tervezettség hívei nem elsősorban teisták – bár a kettő nem zárja ki egymást –, hanem csupán abból indulnak ki, hogy a mai tudomány a jelenlegi, nyilvánosságra hozott ismeretek alapján nem ismeri kétségtelenül, hogy miként alakultak ki az élő szervezetek alkotóelemei, valamint azokból hogyan álltak össze a bonyolultabb életformák. Az intelligens tervezettség hívei, vagy inkább gondolkodói hajlanak afelé, hogy egy vagy több intelligens „elmére” vezessék vissza az életet. Mindazonáltal, nem tesznek egyenlőségjelet eme intelligencia és Isten közé. Ezt helyettük a kreacionisták teszik meg.

Az intelligens tervezés/tervezettség paradigmaváltó elméletének vallói és képviselői nem akarnak mindenáron kész megoldásokat fakasztani sem az anyagi, sem az anyagtalan síkokra vonatkozó fizikából, biológiából és egyéb stúdiumból, hanem a tervezésre és maximum a tervező meglétére helyezik a hangsúlyt. Ezt nem árt tisztázni, még mielőtt valaki vehemensen disputába keveredik az intelligens tervezés szimpatizánsaival.

 

Az intelligens tervezés nem kevesebbet állít tudományos adatokkal alátámasztva és érvelve, mint hogy a világegyetem biológiai és fizikai rendszerei céltudatosan lettek megalkotva egyfajta intelligencia révén. Vagyis nem a bizonytalanság, nem a hétköznapi értelemben vett káosz, nem a véletlen műve a világ keletkezése és az élet. Az intelligens tervezés kérdésfelvetéseiről, megfontolásra szánt nézeteiről és eredményeiről a későbbi lapszámokban részletesen fogok írni.

 

Jó, ha világosan látjuk, hogy egy elmélet nem attól lesz érvényes, hogy a hívei a többi nézetet elutasítva azt állítják róla, hogy helyes, hanem a meggyőző érvek és a visszaellenőrizhető bizonyosságok által, de legfőképpen a valósággal való összhangjánál fogva. A tudomány hívei sokszor harcolnak más tudományok képviselőivel, avagy a nem tudományosnak bélyegzett elvek követőivel, holott a szabadság eszméje ott kezdődik, ahol az uralkodó felfogás tolerálni tudja mások világnézeteit és elveit, s nem nyomja el a hivatalosság látszatával az övétől eltérő eszméket.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..